
Mintha egy másik országba érkeztünk volna, nem is egy 30 km-rel arrébb lévő városba. Nagy hó, jég és hideg. Élmény volt hazasétálni, végre egy kis tél. Kétszer seggre is ültem.
Otthon sok-sok pihenés, beszélgetés, olvasgatás és még egy lehetséges esküvőhelyszínt is elmentünk megnézni. Remek ajánlatot mondtak, de még a Kedves nem elég kipihent az átgondoláshoz, úgyhogy beírattuk magunkat kérdőjelesen, de még kell egy kis idő, míg megbeszéljük és lefixáljuk.
Szombat este közös filmnézés, eredetileg a Tarantino-féle Becstelen Brigantykat akartuk nézni, de a bátyám a régebbi, Enzo G. Castellári által rendezett Becstelen Bakák, ill. a hivatalos magyar címén (ami egybevág az eredeti olasz címmel): Az az átkozott páncélvonat (1978) c. filmet töltötte le (ami Tarantino filmjének alapjául szolgált), azért végignéztük, ha már elkezdtük, és szerintem nem volt rossz, sőt. Bár sajnáltam, hogy majdnem mindenki meghalt és érdekes volt, hogy a háborúban tényleg ennyire könnyen és gyorsan szövődnek szerelmek?
Vasárnap ismét útra keltünk, visszajöttünk Budapestre (az én orrom lett érzékenyebb és mindig ilyen büdös volt, vagy aznap valamiért büdösebb volt a város?), meglátogattuk a Kedves édesapját és apai nagyanyját, együtt ebédeltünk, felköszöntöttük leendő apósomat, ebéd után még tévézgettünk közösen - egy időre kitévéztem magam, azt hiszem - utána pedig hárman, a Kedves, leendő após és én elmentünk moziba, megnézni a Skyfallt, ez is szülinapi ajándék volt. Sajnos már csak 2D-ben, de szerintem nem nagy a különbség. A Kedves apukájának tetszett, úgyhogy siker! (mi már láttuk előtte is, nem rossz film) Ezután bevásároltunk, hazabattyogtunk és végre ismét NCIS-t néztünk :)) Melegszendviccsel, forralt borral és puszedlivel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése