Szilvalekvár és szilvadzsem

Az egyik kedvencem a szilvalekvár, szigorúan veresszilvából. Mivel ezt piacon nem lehet kapni (nem értem, miért, a legfinomabb szilva nyersem és lekvárként is), ezért mindig Anyáék fáitól függünk. Szerencsére idén szépen termettek és sikerült befőzzek (és még fogok is).

Anyáék dzsemet szoktak elrakni, csak dzsemfix nélkül, azaz az eredmény így egy folyós, darabos isteni szilvadzsem. (De mi mégis mindig lekvárnak hívtuk, csak felnőttként olvastam utána a különbségnek.)

Idén viszont úgy döntöttem, sűrűre főzöm a lekvárokat, hogy tényleg lekvárok legyenek. A szilvát a következőképpen tettem el:

A gyümölcsöket szűrőben alaposan átmostam, majd kimagoztam, a kérdőjeles egyedeket megettem/kidobtam. Ezután 20% cukrot adtam hozzá, majd betettem a hűtőbe. Két gyerekkel és egy háztartással csak úgy van időm befőzni, ha két részletben csinálom.

Másnap felraktam főni. Kb. 3/4 óra alatt elég sűrűre főtt (közben ne felejtsük el kavargatni, le ne égjen!), ekkor botmixerrel összeturmixoltam, majd újabb negyed óráig főztem még, végül késznek nyilvánítottam. A gázt nem zártam el, rotyogás közben szépen üvegekbe mertem (ezek csak simán el voltak mosva, nem sterilizáltam őket, a meleg megtette helyettem), rátekertem a kupakjukat, majd pár percre fejreállítottam őket. Estére konyharuhába bugyoláltam az üvegeket, másnap pedig betettem a helyükre.

Magozottan durván 1300 g volt a szilva, ehhez ment 260 g cukor, és ebből lett két kb. 4 decis üvegnyi lekvár, meg egy picike (1,5 dl lehet). A picit Rebus kérésére felbontottuk és megkóstoltuk. A lekvár palacsintáért kiáltott, így másnap sütöttünk is hozzá palacsintát. Isteni lett, és az állaga tökéletes! Nem folyik, de nem is késsel kell vágni, majd trancsírozni (mint a bolti, dzsemfixeset), egyszerűen csak szét kell kenni. Nyamm.

Fotón talán annyira nem látszik a különbség,
de ez a hígabb verzió.

A bejegyzés posztolása előtt, tegnapelőtt még gyorsan tettem el lekvárt, azaz végül folyós dzsemet. Tegnapelőtt-előtt becukroztam a szilvákat, így tegnapelőtt már meg kellett őket főzni. Este volt már, én meg szívem szerint mentem volna már aludni, de féltem, ha még egy napot állnak, tönkremennek. Így ittam egy gyömbérteát és nekiálltam. Eszembe jutott, hogy még egy ponton meg lehetne szakítani a lekvárkészítést: ha csak felfőzném, még itt tudnám hagyni, és másnap folytatni... Akkor nem romlana meg. De nem akartam ennyire elnyújtani már. Viszont egy órát pepecselni sem akartam vele. Úgyhogy készítettem egy hígabb, darabos verziót. Ízre az is tökéletes, és pudingos édességekbe pedig isteni! (Jobb is, mint lekvár testvére.) Ha ilyet szeretnénk készíteni, akkor annyi a dolgunk, hogy a becukrozott gyümölcsöket felforraljuk, majd kb. 20-25 percig rotyogtatjuk (közben kavargatjuk persze, hogy ne égjen le), amíg nem "húz" az alja. Ezt lehet érezni, tényleg. Ezután üvegekbe töltjük, fejreállítjuk őket, majd bebugyolálva mehetnek ők is egy lábasba mondjuk, másnap pedig a helyükre.

Megjegyzés: A befőzéshez érdemes benevezni egy széles szájú befőző tölcsérre (itt megnézheted, milyen az), aminek a csövén átfér a lekvár. Tölcsér nélkül csúnya égési sérüléseket lehet szerezni.

Kreatív kedd #51

Mi az a Kreatív kedd?

A kreativitásba beletartoznak nekem a "klasszikusok", úgy mint a rajzolás, festés, hímezés, varrás, agyagozás, origami, barkácsolás, írás, zeneszerzés, éneklés, stb. De egy ötletes lakberendezés, rendszerezés, bútorelhelyezés is. De kreatívak vagyunk akkor is, ha egy problémát másképp közelítünk meg, ha egy adott épületet ezúttal nem jobbról, hanem balról kerülünk meg, ha új szóval fejezzük ki magunkat, ha kék csat helyett pirosat teszünk a hajunkba, ha kipróbálunk egy új fűszert... Ha próbálkozunk, újítunk, elrugaszkodunk. Ilyenekről fognak szólni ezek a keddi bejegyzések. Az ötlet a nővéremtől és (most már) férjétől jött, ők szoktak ilyet tartani. Hát tartsunk mi is!

Kreatív kedd napi program:

• Romantikus reggeli: Frissen vett péksüti és kakaó elfogyasztása a Duna parton
• Kiscsoportos szeminárium (a 6 főből 2 vett részt + tanár)
• Gyakorlat
• Első egyéni szupervízióm, kicsit sietve, mert szegény szupervízorom fogorvoshoz kényszerült menni
• Hazafelé balra menni jobb helyett
• Meglepni magam 3 könyvvel - gyűlik a sorozat, Európa, Inka és Magyar mítoszok és legendák :)
• Paradicsomos krumplit főzni életemben először, desszertnek pedig mákos gubáááát ♥
• A recepten kicsit módosítani - 1-1,5 kg krumpli + 500 g sűrített paradicsom + víz, amennyi kellett, hogy ellepje + só, cukor, kömény + sima rántás (nem volt itthon vörös hagyma)

És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Kreatív kedd #48

Az a jobb oldali is teli volt egyszer... meg egy kicsi a fazékban is maradt

Mi az a Kreatív kedd?

A kreativitásba beletartoznak nekem a "klasszikusok", úgy mint a rajzolás, festés, hímezés, varrás, agyagozás, origami, barkácsolás, írás, zeneszerzés, éneklés, stb. De egy ötletes lakberendezés, rendszerezés, bútorelhelyezés is. De kreatívak vagyunk akkor is, ha egy problémát másképp közelítünk meg, ha egy adott épületet ezúttal nem jobbról, hanem balról kerülünk meg, ha új szóval fejezzük ki magunkat, ha kék csat helyett pirosat teszünk a hajunkba, ha kipróbálunk egy új fűszert... Ha próbálkozunk, újítunk, elrugaszkodunk. Ilyenekről fognak szólni ezek a keddi bejegyzések. Az ötlet a nővéremtől és (most már) férjétől jött, ők szoktak ilyet tartani. Hát tartsunk mi is!

Még talán épp időben mutatom be a paradicsombefőzős és körtéspités receptjeimet, nem csúsztam ki a szezonból. Mindegyiket először készítettem életemben, de meglehetősen elégedett voltam/vagyok a végeredménnyel :)

Paradicsomszósz télire (pizzára, tésztára)

Hozzávalók:

• ~ 3 kg paradicsom (nekem 3300 g volt)
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 fej vöröshagyma
• friss bazsalikom és lestyán (összesen kb. egy marék)
• szárított oregánó, kakukkfű (és talán majoranna és rozmaring? nem emlékszem)
• só
• olíva olaj

Elkészítés:

A paradicsomokat megmossuk, feldaraboljuk (mérettől függően kettőbe-négybe vágjuk), a vöröshagymát megpucoljuk, karikákra vágjuk, a fokhagymákat megpucoljuk (nem kell összedarabolni). A vörös- és fokhagymát megpirítjuk olíva olajon, majd rádobjuk a paradicsomot és a fűszereket és botmixerrel összeturmixoljuk. Utána pedig hagyjuk főni (nem kell lefedni). Forrástól számítva min. 1,5 óra ajánlott neki. Ennél több időm nem is volt, de ezt meghagytam neki. Közben az üvegeket fertőtlenítettem és jól leégettem magam.

Első befőzésem, úgyhogy biztosra mentem: az üvegeket és a kupakokat is ecetes vízben forraltam 10-15 percig, majd alkohollal lefertőtlenített csipesszel valahogy kiszerencsétlenkedtem őket (itt volt a forrázás) és egy tiszta konyharuhára borítottam őket fejjel lefelé. A másfél óra után merőkanállal beletöltögettem a paradicsomot az üvegekbe - második forrázás. Igyekeztem teli, de nem túl teli tölteni őket és jól lezárni. Kicsit lemosogattam az üvegek oldalát, majd jó alaposan bebugyoláltam és másnapig hagytam őket állni (ezt hívják száraz dunsztnak). Jó dolog, ha van egy hűtő ládánk, vagy egyéb ládánk, esetleg nagyobb fazekunk, amibe belerakhatjuk őket. Én 3 üveget egy nagyobb lábasba raktam, a másik szólóban volt bebugyolálva.

Másnap délután (kb. 24 óra állás után) kibontottam őket és megnyomogattam a tetejüket: ha homorú és nem lehet benyomni, akkor jó! Sajnos az egyiket nem sikerült jól lezárnom, azt be lehetett nyomni, így az a hűtőbe ment, a többi a kamrapolcra. Hazajöttünk a nyaralásból és készült a hűtős változatból pizza. Finom volt :) Már újat is bontottam és tésztához is készült belőle szósz (szintén finom). Jövőre talán többet is befőzök. Elsőre hígnak tűnt, de szerintem tökéletes az állaga pizzára is, tésztára is.

Tipp: Kevés olíva olajat lehet még tenni a tetejére lezárás előtt, akkor még kevesebb az esélye, hogy megromoljon. Nekem eddig semmi bajom nincs vele, hűtőben is jól bírja és a kamra polcon is.

Másik tipp: Széles szájú tölcsér az üvegekbe töltéshez, hogy ne égessük meg magunkat.

Körtés pite

Mindenféle receptet nézegettem a neten, aztán összeollóztam a saját változatomat. Valahogy így nézett ki:

Hozzávalók:

• 30 dkg liszt
• 2 ek tejföl
• 15 dkg vaj + olaj
• 2 tojás
• só

• ~ 1 kg körte (fene tudja, le kellett darabolni a csúnya részeket)
• fél csomag tejszín ízű pudingpor
• 1 ek barna cukor

A lisztet, tojást, vajat, olajat és a sót összegyúrtam, aztán sehogy sem akart egyben maradni, ezért tejfölt raktam hozzá, így már egész jó lett. Ezután beraktam a hűtőbe és nekiálltam a körtéknek. Összedaraboltam őket kockákra, hozzáadtam a pudingport, cukrot és összekutyultam. Jó puha volt a körte, meg is törögettem kicsit kézzel, így egészen összeállt. A tésztát aztán ketté vágtam (nem pontosan félbe, az egyik kicsit nagyobb lett). Kinyújtottam a nagyobb felét - amennyire tudtam - és beleraktam a sütőpapírral kibélelt tepsibe, majd ment rá a körte. A tészta második felét is kinyújtottam és csíkokra vágtam, azzal fedtem be a pitét. Előmelegített sütőben kb. 150 fokon sütöttem úgy 40-50 percig (nagyon aggódtam érte). Isteni lett :) De a receptek elég érdekesek. Kevés liszttel dolgoznak, van, amelyik tejföl nélkül. Az hogy áll össze és hogy tudnak egy tepsit vele kibélelni? Nekem ezzel is alig sikerült, de pereme már nem lett. Szóval legközelebb 40 dkg liszt és marad a tejföl. Amúgy tetszett ez a töltelék, hogy ilyen egyszerű. Puha volt már nagyon a körte, nem tudtam volna lereszelni, de így is tökéletes lett. Főzni se főztem (bár a Kedves szerint kellett volna, túl leves volt így, nekem pont ez tetszett). Sajnos még fotózás előtt elfogyott. :) Ebből még talán idén is készül.

És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Kreatív kedd #24

  Ma ismét új receptet próbáltunk ki, a Kedves vágya szerint kínai csípős-savanyú levest készítettünk. A neten lévő recepteket vettük alapul, de valami sajátot alkottunk. Hát, kinézetre nem hasonlít a kínaiban kaphatóhoz, de ízre már érezni a közös vonásokat. Egy biztos: erősnek jó erős lett. És finom is, tápláló.


Kínai csípős-savanyú leves (vagy valami olyasmi)

- 500 g csirkehús
~ 500 g wok zöldségkeverék
- 2 db tojás
- 2 ek keményítő
- só
- bors
~ 1 tk Erős Pista

  A húst csíkokra szeleteljük és a zöldséggel együtt befűszerezve felrakjuk főni. Közben a tojásokat felverjük, a keményítőt kb. 1 dl vízzel elkeverjük. Mikor minden felfőtt, a tojást és a keményítőt hozzákeverjük, ruttyantunk rajta egyet és kész.
  A wokos zöldséget azért választottam, mert magában valahogy nem olyan könnyű bambuszt és fafül gombát szerezni, de ebben a keverékben van mindkettő - meg egy kis ráadás ;) Szerintem összességében jó választás volt. Az Erős Pistából azért kevesebb is elég lett volna.


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Húsos fasírt

  Életem első, és azt hiszem, nem az utolsó fasírtja. Ránézésre nem sokban különbözik a zöldségfasírtunktól, mert ugyanúgy lapítva lett kisütve (a golyókat több olajban kell, macerásabb, fritőzünk meg nincs és nem is lesz), de ízre egész más - ám továbbra is nagyon finom.
  Az ötletet innen merítettem, nem is sokat módosítottam rajta. Sertés helyett csirke került bele, a Kedves azt szereti, én meg vettem neki a Csarnokban, és még le is daráltattam (igen, köszönöm a buksi simit, és nem, nem veszünk egyelőre húsdarálót, nem férne el). Illetve zsömle helyett száraz kenyeret raktam bele, kb. két marokkal (milyen hamar megpuhul!), ezt még némi zsemlemorzsával pótoltam ki. Fokhagymából csak 1-1,5 gerezd került bele, bőven elég volt szerintem, vöröshagymából pedig csak 1 fej (nem fogok vacakolni a megmaradt féllel). Illetve csak egy edényt használtam, nem a hagymát raktam a húsra, hanem a húst a hagymára, miután kihűlt. Így eggyel kevesebb edényt kellett mosogatni :) Meg ugye nem golyókat, hanem kis korongokat sütöttünk. Nagyon finom lett, megtartom a receptet!

Kreatív kedd #19

Halihó!

  A mai napon több mindent is szeretnék megosztani Veletek, mert sok kreatív dolgot vittem véghez az elmúlt héten, de azért a mai napról is szólok pár szót.
  Mai dolgok: Csíkosat vettem fel kockással. Inka kávét ittam (mint a maci kávé, nyami-nyami) és bodzás-körtés (cukormentes) lekváros puffasztott rizsszeletet ettem reggelire. Válaszoltam egy francia ismerősömnek (cserediák volt itt, én meg náluk), és csakazértis meséltem neki olyanokat, amikhez nem tudtam (tudom) a megfelelő szókincset. Volt, amit ki tudtam keresni szótárból, volt, amiben a google segített (hogy létezik-e úgy a szó/szóösszetétel/nyelvi fordulat, ahogy azt én kigondoltam), de volt, hogy csak körbeírtam és rákérdeztem, hogyan is mondják. Kedves lány, nem harapja le a fejem, hogy a francia nem az anyanyelvem :) Illetve angol nyelven, angol felirattal kezdtem el újranézni a Veronica Marsot (ha már úgyis hamarosan jön a film!).

Múlt heti dolgok: két száraz hüvelyesből készült főzeléket is gyártottam a múlt héten: egy tarkababfőzeléket és egy sárgaborsófőzeléket. Emellett pedig új desszertet is találtam, nővéremféle zabpelyhes süti! (az egyik nővéremtől - illetve férjétől - csokis csodapuffancs, ez a másiktól van) Ezeknek a receptjét le is írom gyorsan :)

Száraz tarkababból főzelék (sült kolbásszal)

Hozzávalók (kb. 4 főre):
- 500 g száraz tarkabab
- 3-4 ek tejföl
- liszt
- só
- bors
- édes pirospaprika
(- erős pirospaprika)
(- kolbász, egyéb szabadon választott feltét)

Elkészítés:
  A babot megmossuk, esetleges "fölösleges alkatrészeket" (csúnya babszem, szár, levél) kidobáljuk, a többit beletesszük a kuktába (!), hideg vizet engedünk rá és egy kicsit hagyjuk, hogy puhuljon. De nem kell sok, ha kuktával dolgozunk, 20-30 perc is elég. Ezután felöntjük bő vízzel (legalább olyan magasan raktam rá vizet, amilyen magas a bab volt magában), és só nélkül főzzük. Kb. negyed óra után szünetet tartottam, hogy megnézzem, lefőtt-e a víz a babról, vagy sem. Ha igen, vagy kevésnek ítéljük, öntsünk még hozzá. Megint visszatettem negyed órára, ezután késznek ítéltem, a felesleges vizet lemertem, befűszereztem, a tejfölből és a lisztből habarást készítettem, ahhoz forró "bablevet" adtam, csomómentesre kevertem, majd ezt is hozzákevertem a babhoz, rottyantottam még rajta és kész is lett.
  Valahol hallottam/olvastam, hogy ne sózzuk meg előre ezeket, mert akkor nem puhulnak olyan jól, de azért legközelebb én szerintem mégis besózom... (áztatáskor még nem, főzéskor már igen) Mert azért kell, hogy a belseje is kicsit sós legyen, de így sem lett rossz.
  Ezúttal erős paprikát nem tettem bele, de máskor szoktam. A feltét nálunk karikákra szelt és serpenyőn megsütött kolbász volt (nem kell alá zsiradék, eleget enged a kolbász maga).
  A főzelék cukormentes, ha a habarást rizsliszttel készítjük, akkor gluténmentes, és ha a feltét nem hús (vagy nincs feltét), akkor vega is.

Sárgaborsó főzelék

  Igen, ez a trutyi az. Erre a trutyira mondta azt a Kedves, hogy eddigi legfinomabb ételem (vagy legalábbis az elmúlt időszakban biztos). Imádja az ilyen pépes főzelékeket. Én meg főzéskor még csak reménykedtem, hogy ehető legyen. Nagyon kalandos volt a főzés.
  Hosszú idő után úgy döntöttem, hogy kuktás tapasztalatokkal felszerelkezve nekidurálom magam a sárgaborsó főzeléknek is - megint. A kukta majdcsak puhára főzi ezt is. (Hát, megtette.)
  A borsót ugyanúgy, ahogy a babot is, megmostam, beraktam a vízbe ázni, aztán volt még dolgom, állt így pár órát. Hazajöttem, megsóztam-borsoztam, tettem hozzá babérlevelet és feltettem bő vízzel főni. Amikor a kukta jelzett, hogy felforrt a víz, beállítottam az időzítőt fél órára, hogy akkor még annyi kell, hogy megpuhuljon, víz van rajta elég, nem akarom nyitogatni, mint a babnál (annak még talán egy ici-pici puhulás nem ártott volna). Ketyegett az időzítő, én meg gépeztem - amíg valami furcsát nem hallottam a kukta felől. Elkezdett sziszegni és köpködni, mikor rájöttem, hogy nem vettem le a gázt minimumra alatta... odasiettem, hogy gyorsan csökkentsem a nyomást. Levettem a gázról - eddig minden rendben, ez egy jó lépés volt - majd kinyitottam a szelepet - ez már nem volt túl jó lépés - és hagytam, hadd fröcsögje ki magát - ez meg a lehető legrosszabb döntés volt. Fröcsögött is, köpködött, mint egy vulkán. Az egész gáztűzhely sárgaborsós lett, de még a szekrény, polc (a polcon lévő dolgok) és a padló is. Nekem nem lett bajom, gyorsan elugrottam a szelep kinyitása után és csak néztem ezt a "csodát". Mikor leállt, akkor felmostam, nagyjából körbetöröltem a felületeket, hogy ne csöpögjön, megnéztem a sárgaborsót, még öntöttem hozzá egy kis vizet és visszatettem főni - ezúttal minimumon. A Kedves utólag kérdezte, hogy egy: miért nyitottam ki a szelepet, lehűlt volna magától (vagy engedhettem volna rá kívülről hideg vizet), kettő: miért nem tettem rá valamit, ha már kinyitottam, mondjuk egy konyharuhát - inkább az legyen trutyis, mint az egész konyha. De hát mit mondjak, az én reflexeim ilyet nem mondtak...
  Na, hát megfőtt azért a borsó, lejárt az időzítő, odamentem, kiengedtem a gőzt, levettem a fedőt és megláttam. A sárgaborsó atomjaira hullott, a fölösleges vizet már sehogy se tudtam volna lemerni, annyira szétfőtt a borsó. Úgyhogy elkezdtem sűríteni. Először csak tejfölt tettem bele, de úgy még nagyon híg volt (amúgy kevesebb vízzel és ilyen szétfőtt borsóval működött volna), úgyhogy végül még került vele 4 ek rizsliszt, amit előzőleg egy kevés hideg vízzel csomómentesre kevertem. Kóstolásra a főzelék így még elég vacak volt, sóztam-borsoztam-édes paprikáztam, aztán otthagytam, mondván, hogy ennél többet már nem tudok tenni érte. Sütöttünk hozzá megint kolbászt, hűlt egy kicsit, és rá kellett jönnünk, hogy egészen finom lett :) Másnap hívott a Kedves ebédidőben a fentebb említett mondattal, hogy ez az egyik legfinomabb főztöm. Na, hát lesz még ilyen, csak fröcsögés nélkül.

Amúgy hozzávalók (kb. 4 főre):
- 500 g sárgaborsó
- 4 ek rizsliszt
- kb. 200 g tejföl (egy kispohár elég)
- 3-4 babérlevél
- só
- bors
- édes pirospaprika

  Ez a főzelék így teljesen passzol a diétánkhoz, mert cukor- és gluténmentes. Emellett vega is.

Zabpelyhes almás süti

  Ezt a receptet a leánybúcsús receptgyűjteménybe is beírta a nővérem, meg már ettem is belőle kóstolót, úgyhogy gondoltam, itt az ideje kipróbálni. Itthon viszont kevesebb alma volt, úgyhogy csak fél adag készült, azt írom le ide.

Hozzávalók (1 kisebb tepsire való):
- 5-600 g alma (nekem 3 közepes volt)
- 250 g zabpehely
- 50 g dió durvára törve
- 50 g olvasztott vaj
- fahéj
- 2 kis marék mazsola (eredeti receptben nincs, mert nővérem nem szereti, enélkül is finom, de mi szeretjük a mazsolás dolgokat)
- 4 ek méz

Elkészítés:
  Először is megpucoltam a diót és kb. 45 grammot hoztam össze, azt konyharuhába tekertem, és először megpróbáltam a "fiús" módszert (ököllel szétütni a diót), majd amikor úgy láttam, ehhez kevés vagyok, áttértem a "női" módszerre (sodrófával többször végigmentem a dión), így sikerült durvára törnöm. Nem is kell nagyon finomra, szerintem így isteni! Jó érezni külön a dió darabokat. Na szóval, ezután megmostam és héjastul lereszeltem az almát, hozzáöntöttem a zabpelyhet, a diót, megolvasztottam a vajat és akkor azt is, megszórtam fahéjjal (én csak úgy szemre, nővérem ennyi adaghoz 1 tk-at ír), beleraktam a mazsolát, mézet és kanállal jó alaposan összekutyultam, hogy a zabpehely sehol se legyen száraz. Ezután sütőpapíros tepsibe raktam és 180°-on 30 perc alatt megsütöttem. A süti forrón inkább csak kanalazható, hűlten sem könnyű nagyon szép szeleteket vágni belőle, de nagyon finom :)
  Ez így se nem glutén-, se nem cukormentes, de olyan, ami a mi diétánkba bepasszol. Illetve vega, laktóz- és élesztőmentes.


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

Kenyér - kenyérsütőgépben

  A leendő sógoromtól kaptunk egy kenyérsütőgépet, mert ők nem használják, azóta rendszeresen otthon készítjük a kenyeret, illetve időnként kalácsot is. A gépet rendszeres használat mellett nem kell kimosni sem, használata így nagyon kényelmessé válik. Persze, várni kell, míg elkészül, de akkor is ehetünk kenyeret, ha már nincsenek nyitva a boltok - már ha van otthon liszt, só, cukor, élesztő, meg némi víz a csapból. Ugyanis ennyi kell csupán egy kenyérhez.

Hozzávalók
- olaj: 10 ml/7 ml
- víz: 420 ml/280 ml
- cukor: 7 ml/5 ml
- só: 7 ml/5 ml
- liszt: összesen 680 g (ezt lehet úgyis, hogy háromnegyed sima, egynegyed rozsliszt)/450 g
- élesztő: 1 cs szárított vagy 1/3 friss vagy 3/4 csomag szárított vagy 1/4 friss

Elkészítés
  Mi a kisebb adagot szoktuk készíteni, mert csak egy lapátos a gépünk, 350 g sima és 100 g rozsliszttel szoktunk dolgozni és 1/4 friss élesztővel. Olajból egy keveset löttyintünk a lapát rúdjára, rárakjuk a lapátot, kicsit megmozgatjuk, ezután következik a víz, majd a többi tetszőleges sorrendben. Só, cukor, liszt, élesztő. A só és a cukor időnként még a víz előtt belekerül az edénybe, de a víz a lisztet mindenképp megelőzi, különben nem tudja a gép jól összekeverni és a fél adag liszt az edény alján marad és szalonnás lesz a kenyér. Az élesztőt eddig mindig a liszt után raktam bele, nem tudom, az számít-e valamit. Nem sok minden kell a kenyérhez, de mielőtt elindítjuk, mindig győződjünk meg arról, hogy minden benne van (beleértve a lapátot is!), mert a sótlan kenyér utósózása annyit ér, mint halottnak a csók, ha nincs benne cukor, nem kel meg rendesen a kenyér, ha nincs lapát, nem keverődik össze a tészta, mást még eddig nem sikerült kihagynom a kenyérből.
  Ezután mi a Basic programon szoktuk sütni, ami 2 óra 20 percig süti, de anyáék az 1 óra 20 percesen sütik és azzal sincs bajuk. A gépet közben ne nyitogassuk, összeeshet tőle a tészta. Amint megsült, vegyük ki és bugyoláljuk be egy konyharuhába, ha kihűlt, zacskóba/kenyértartóba tehetjük. Ha nem vesszük ki időben, akkor "beizzad" a kenyér, vizes lesz az alja. Ha pedig túl sokáig marad a konyharuhában, megkeményedik a héja. Melegen ne tegyük zacskóba, mert szintén beizzad.
  Ami az arányokat illeti, vízből inkább több, mint kevesebb, lisztből inkább kevesebb, mint több. Ha a gép nagyon "ugrál", nem tudja kezelni a tésztát, tegyünk hozzá egy pici vizet.

Zöldségfasírt

Ezt a receptet akkor ötöltük ki, amikor tartottunk egy hosszabb tisztítókúrát, hús, kenyér (és bármilyen pékárú, vagy tészta) és cukor nélkül. Persze ez is ritkaság számba ment, mert olajban kell sütni, de nagyon megszerettük.
Zöldségfasírtot gyakorlatilag minden zöldségből lehet készíteni, mi egyszerűre vettük a dolgot és kész zöldségkeveréket használtunk.

Hozzávalók (4 főre):
- fél kg mexikói zöldségkeverék
- 1 tojás (vagy 1 tojásfehérje)
- liszt
- panírmorzsa
- natúr zabpehely
- só
- bors
- oregánó
- bazsalikom






Elkészítés:

A zöldséget puhára főzzük, leszűrjük, majd összeturmixoljuk botturmixszal. Ha gondoljuk, ezután ki is nyomkodhatjuk a levét, de nem feltétlen szükséges.
Ehhez adunk egy tojást, a fűszereket ízlés szerint (mindenből egy keveset, mehet még más zöldfűszer is hozzá), majd liszt, panírmorzsa és zabpehely. Mindezt addig adagoljuk, amíg jó kis masszát nem kapunk, ami már formázható.
Ezután pici lepényeket formázunk belőlük, megforgatjuk panírmorzsában és forró olajban kisütjük.
Egyszerű, nagyszerű, finom!
Jó, ha van egy kukta a közelben, aki adagolja a szilárdító anyagokat gyúrás közben.
Fogyasztható szendvicsben, rizzsel, sült krumplival, salátával és főzelékekhez feltétnek is ideális. Sőt, egy-kettőt "nasiként" is jó bekapni.
Mi rizzsel, tartárral és savanyúsággal ettük. Ha tartárt készítünk, akkor úgy is lehet, hogy a sárgája megy a tartárba, a fehérje pedig a fasírtba (mi így csináltuk most).

Lecsó gazdagon

Hozzávalók (4 személyre):

- 1 kg paradicsom
- 80 dkg lecsópaprika
- 2 vöröshagyma
- 4 tojás
- 10-20 dkg liszt
- só
- édes, erős paprika
- kevés olaj
- kevés víz

Elkészítés:

A paradicsomot és paprikát megmossuk, feldaraboljuk. Paradicsomot kockákra, paprikát karikákra, csumája is maradhat.
A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk.
A hagymát kevés olajon megpirítjuk, lehúzzuk a tűzről és hozzáadunk kevés édes és erős paprikát, sót is, elkeverjük, majd rárakjuk a paradicsomot, visszarakjuk a tűzre, pár percig főni hagyjuk fedő nélkül.
Ezután a paprikát is rádobjuk, félig lefedve (én mondjuk a végén lefedtem) puhára főzzük.
Közben:
Tegyünk fel egy közepes edényt sós vízzel főni (fedjük le!).
Nokedlit készítünk. Kb. 10-15 dkg liszthez egy tojást, pár kisebb csipet sót, kevés vizet teszünk (kezdjük 1-1,5 decivel). Ezt összekutyuljuk, sűrű, ragasztószerű, "ugrós" állagot kell kapjunk. Ha szükséges, vizezzük vagy lisztezzük.
Ha a víz felforrt, szaggassuk bele a nokedlitésztát.
Ha a paradicsom és a paprika (elsősorban a paprika) megpuhultak:
Üssünk rá 3 tojás, adjuk hozzá a nokedliket (azokról előzőleg öntsük le a vizet!) és kutyuljuk el, amíg a tojások olyan rántotta szerű állagot nem vesznek fel (kicsit megsülnek-főnek). Kóstolgatjuk, ízlés szerint még sózzuk, fűszerezzük.

Ehhez lehet még kenyeret enni, de nem szükséges. Finom, laktató, egyszerű.

Megjegyzés: Még egy kis kolbász ajánlott hozzá. Karikára vagy kockára vágva még a hagyma előtt pirítgatni, amíg "levet" ereszt, azon megpirítani a hagymát is (ha nem ereszt, kis olajat tegyünk hozzá). Én épp, amikor csináltuk, sajnáltam azt a kevés kolbászt, ami otthon volt, mert nagyon finom szendvicseket lehetett belőle készíteni.

Karfiol pirított morzsában

  Ez az egyszerű és nagyszerű recept a Kedves nagymamájától származik, gyarapítja a karfiol felhasználási módjait. Lehet ugye főtt karfiol magában, sajttal/majonézzel, krémleves, rakott, de én egyebet nem igen tudtam. A lényeg:

- a karfiolt megmossuk, rózsáira szedjük
- sós, lobogó vízbe dobjuk, puhára főzzük
- olajon vagy vajon panírmorzsát pirítunk (szemmértékre az enyém 10 dkg körül lehetett egy karfiolhoz, elég volt)
- a karfiolról leöntjük a vizet, morzsa alatt elzárjuk a gázt
- a karfiolt beleforgatjuk a morzsába

Tejföllel, kefírrel, majonézzel, tartárral - vagy csak magában - fogyasztható

  Én még egyéb zöldségeket is el tudok hozzá képzelni, úgy, mint párolt lila káposzta, de azt már nem bírtam kivárni, még párolódik, nagyon éhes voltam.

  SZERK. (2013. XII. 6.): A Kedves igényelné még hozzá a sót, úgyhogy esetleg a morzsába is lehet sót keverni, vagy ne felejtsünk el sót is tálalni mellé (ha elvisszük magunkkal, akkor olyan helyen együk, ahol van só). Én nélküle is megettem szívesen.

Zöldségturmix

Némi Élő ételek könyve, kíváncsiság, és a nyári zöldség-gyümölcs őrület hatására én is elkészítettem életem első zöldségturmixát.

Hozzávalók:

- 2 kis-közepes fürtös paradicsom
- egy marék porcsin
- pár levél friss bazsalikom
- egy kevés bors
- egy kevés víz (fél-1 dl)

Ezt összeturmixoltam, és kész is volt. Finom, friss, zöld íze van. Augusztusban most ismét kis tisztító kúrát tartok (kicsit könnyebb lesz, mint január-február magasságában), és úgy döntöttem, ez lesz az uzsonnám. Persze bármilyen más zöldséggel is lehet. Én majd valami répásat még biztosan kipróbálok.
A zöldségturmixot ajánlatos frissen inni. A fenti recept egy főre szól, 2-3 dl jön ki belőle. Függ a paradicsomoktól, meg a hozzáadott víz mennyiségétől.