Zöldbabfőzelék (zöldségfasírttal)

(Igen, a mosogatónál nagyon jók a fények...)

  El sem hiszem, hogy ezt a receptet még nem tettem közzé. Pedig ezt főztem először úgy együtt anyával. Na sebaj, jobb későn, mint soha.

Hozzávalók a babhoz:

~ 900 g zöldbab

- 1 fej vöröshagyma

- olaj (vagy egyéb zsiradék)

- tejföl (kb. 2 nagy ek)

~ 5-6 ek liszt
- só
- édes pirospaprika
- ecet
- cukor

Elkészítés:

  A hagymát megpucoljuk, apróra vágjuk és kevés olajon megpirítjuk. Rárakjuk a babot (ha fagyasztott, én nem csinálok vele semmit, ha friss, akkor megmossuk, levágjuk a végét és "méretre vágjuk"), sót és pirospaprikát rakunk még rá, felöntjük egy kevés vízzel (tényleg kevés! különben leves lesz), lefedjük és kis lángon puhára főzzük.
  Közben olajon a lisztet megpirítjuk, hozzáadjuk a tejfölt és csomómentesre keverjük, ezután elzárjuk alatta a gázt.
  Amint a bab felfőtt, a rántáshoz (lsd. pirított liszt + tejföl) 1-2 ek forró levet teszünk a babról, azzal csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a babhoz, elkeverjük, egyet ruttyantunk rajta, ha kell, még sózzuk, illetve most adjuk hozzá az ecetet és a cukrot, elkeverjük, majd elzárjuk. Ecetből először mindig kanálra tegyünk, nehogy véletlenül meglóduljon, nagyon el tudja rontani az ételt (tapasztalat). Egész picivel indítsunk és kóstolgassuk. Cukorból is csak kevés kell, kb. 1 tk.

A zöldségfasírt receptjét pedig itt találjátok.

Jó étvágyat!

Húsos fasírt

  Életem első, és azt hiszem, nem az utolsó fasírtja. Ránézésre nem sokban különbözik a zöldségfasírtunktól, mert ugyanúgy lapítva lett kisütve (a golyókat több olajban kell, macerásabb, fritőzünk meg nincs és nem is lesz), de ízre egész más - ám továbbra is nagyon finom.
  Az ötletet innen merítettem, nem is sokat módosítottam rajta. Sertés helyett csirke került bele, a Kedves azt szereti, én meg vettem neki a Csarnokban, és még le is daráltattam (igen, köszönöm a buksi simit, és nem, nem veszünk egyelőre húsdarálót, nem férne el). Illetve zsömle helyett száraz kenyeret raktam bele, kb. két marokkal (milyen hamar megpuhul!), ezt még némi zsemlemorzsával pótoltam ki. Fokhagymából csak 1-1,5 gerezd került bele, bőven elég volt szerintem, vöröshagymából pedig csak 1 fej (nem fogok vacakolni a megmaradt féllel). Illetve csak egy edényt használtam, nem a hagymát raktam a húsra, hanem a húst a hagymára, miután kihűlt. Így eggyel kevesebb edényt kellett mosogatni :) Meg ugye nem golyókat, hanem kis korongokat sütöttünk. Nagyon finom lett, megtartom a receptet!

Kreatív kedd #19

Halihó!

  A mai napon több mindent is szeretnék megosztani Veletek, mert sok kreatív dolgot vittem véghez az elmúlt héten, de azért a mai napról is szólok pár szót.
  Mai dolgok: Csíkosat vettem fel kockással. Inka kávét ittam (mint a maci kávé, nyami-nyami) és bodzás-körtés (cukormentes) lekváros puffasztott rizsszeletet ettem reggelire. Válaszoltam egy francia ismerősömnek (cserediák volt itt, én meg náluk), és csakazértis meséltem neki olyanokat, amikhez nem tudtam (tudom) a megfelelő szókincset. Volt, amit ki tudtam keresni szótárból, volt, amiben a google segített (hogy létezik-e úgy a szó/szóösszetétel/nyelvi fordulat, ahogy azt én kigondoltam), de volt, hogy csak körbeírtam és rákérdeztem, hogyan is mondják. Kedves lány, nem harapja le a fejem, hogy a francia nem az anyanyelvem :) Illetve angol nyelven, angol felirattal kezdtem el újranézni a Veronica Marsot (ha már úgyis hamarosan jön a film!).

Múlt heti dolgok: két száraz hüvelyesből készült főzeléket is gyártottam a múlt héten: egy tarkababfőzeléket és egy sárgaborsófőzeléket. Emellett pedig új desszertet is találtam, nővéremféle zabpelyhes süti! (az egyik nővéremtől - illetve férjétől - csokis csodapuffancs, ez a másiktól van) Ezeknek a receptjét le is írom gyorsan :)

Száraz tarkababból főzelék (sült kolbásszal)

Hozzávalók (kb. 4 főre):
- 500 g száraz tarkabab
- 3-4 ek tejföl
- liszt
- só
- bors
- édes pirospaprika
(- erős pirospaprika)
(- kolbász, egyéb szabadon választott feltét)

Elkészítés:
  A babot megmossuk, esetleges "fölösleges alkatrészeket" (csúnya babszem, szár, levél) kidobáljuk, a többit beletesszük a kuktába (!), hideg vizet engedünk rá és egy kicsit hagyjuk, hogy puhuljon. De nem kell sok, ha kuktával dolgozunk, 20-30 perc is elég. Ezután felöntjük bő vízzel (legalább olyan magasan raktam rá vizet, amilyen magas a bab volt magában), és só nélkül főzzük. Kb. negyed óra után szünetet tartottam, hogy megnézzem, lefőtt-e a víz a babról, vagy sem. Ha igen, vagy kevésnek ítéljük, öntsünk még hozzá. Megint visszatettem negyed órára, ezután késznek ítéltem, a felesleges vizet lemertem, befűszereztem, a tejfölből és a lisztből habarást készítettem, ahhoz forró "bablevet" adtam, csomómentesre kevertem, majd ezt is hozzákevertem a babhoz, rottyantottam még rajta és kész is lett.
  Valahol hallottam/olvastam, hogy ne sózzuk meg előre ezeket, mert akkor nem puhulnak olyan jól, de azért legközelebb én szerintem mégis besózom... (áztatáskor még nem, főzéskor már igen) Mert azért kell, hogy a belseje is kicsit sós legyen, de így sem lett rossz.
  Ezúttal erős paprikát nem tettem bele, de máskor szoktam. A feltét nálunk karikákra szelt és serpenyőn megsütött kolbász volt (nem kell alá zsiradék, eleget enged a kolbász maga).
  A főzelék cukormentes, ha a habarást rizsliszttel készítjük, akkor gluténmentes, és ha a feltét nem hús (vagy nincs feltét), akkor vega is.

Sárgaborsó főzelék

  Igen, ez a trutyi az. Erre a trutyira mondta azt a Kedves, hogy eddigi legfinomabb ételem (vagy legalábbis az elmúlt időszakban biztos). Imádja az ilyen pépes főzelékeket. Én meg főzéskor még csak reménykedtem, hogy ehető legyen. Nagyon kalandos volt a főzés.
  Hosszú idő után úgy döntöttem, hogy kuktás tapasztalatokkal felszerelkezve nekidurálom magam a sárgaborsó főzeléknek is - megint. A kukta majdcsak puhára főzi ezt is. (Hát, megtette.)
  A borsót ugyanúgy, ahogy a babot is, megmostam, beraktam a vízbe ázni, aztán volt még dolgom, állt így pár órát. Hazajöttem, megsóztam-borsoztam, tettem hozzá babérlevelet és feltettem bő vízzel főni. Amikor a kukta jelzett, hogy felforrt a víz, beállítottam az időzítőt fél órára, hogy akkor még annyi kell, hogy megpuhuljon, víz van rajta elég, nem akarom nyitogatni, mint a babnál (annak még talán egy ici-pici puhulás nem ártott volna). Ketyegett az időzítő, én meg gépeztem - amíg valami furcsát nem hallottam a kukta felől. Elkezdett sziszegni és köpködni, mikor rájöttem, hogy nem vettem le a gázt minimumra alatta... odasiettem, hogy gyorsan csökkentsem a nyomást. Levettem a gázról - eddig minden rendben, ez egy jó lépés volt - majd kinyitottam a szelepet - ez már nem volt túl jó lépés - és hagytam, hadd fröcsögje ki magát - ez meg a lehető legrosszabb döntés volt. Fröcsögött is, köpködött, mint egy vulkán. Az egész gáztűzhely sárgaborsós lett, de még a szekrény, polc (a polcon lévő dolgok) és a padló is. Nekem nem lett bajom, gyorsan elugrottam a szelep kinyitása után és csak néztem ezt a "csodát". Mikor leállt, akkor felmostam, nagyjából körbetöröltem a felületeket, hogy ne csöpögjön, megnéztem a sárgaborsót, még öntöttem hozzá egy kis vizet és visszatettem főni - ezúttal minimumon. A Kedves utólag kérdezte, hogy egy: miért nyitottam ki a szelepet, lehűlt volna magától (vagy engedhettem volna rá kívülről hideg vizet), kettő: miért nem tettem rá valamit, ha már kinyitottam, mondjuk egy konyharuhát - inkább az legyen trutyis, mint az egész konyha. De hát mit mondjak, az én reflexeim ilyet nem mondtak...
  Na, hát megfőtt azért a borsó, lejárt az időzítő, odamentem, kiengedtem a gőzt, levettem a fedőt és megláttam. A sárgaborsó atomjaira hullott, a fölösleges vizet már sehogy se tudtam volna lemerni, annyira szétfőtt a borsó. Úgyhogy elkezdtem sűríteni. Először csak tejfölt tettem bele, de úgy még nagyon híg volt (amúgy kevesebb vízzel és ilyen szétfőtt borsóval működött volna), úgyhogy végül még került vele 4 ek rizsliszt, amit előzőleg egy kevés hideg vízzel csomómentesre kevertem. Kóstolásra a főzelék így még elég vacak volt, sóztam-borsoztam-édes paprikáztam, aztán otthagytam, mondván, hogy ennél többet már nem tudok tenni érte. Sütöttünk hozzá megint kolbászt, hűlt egy kicsit, és rá kellett jönnünk, hogy egészen finom lett :) Másnap hívott a Kedves ebédidőben a fentebb említett mondattal, hogy ez az egyik legfinomabb főztöm. Na, hát lesz még ilyen, csak fröcsögés nélkül.

Amúgy hozzávalók (kb. 4 főre):
- 500 g sárgaborsó
- 4 ek rizsliszt
- kb. 200 g tejföl (egy kispohár elég)
- 3-4 babérlevél
- só
- bors
- édes pirospaprika

  Ez a főzelék így teljesen passzol a diétánkhoz, mert cukor- és gluténmentes. Emellett vega is.

Zabpelyhes almás süti

  Ezt a receptet a leánybúcsús receptgyűjteménybe is beírta a nővérem, meg már ettem is belőle kóstolót, úgyhogy gondoltam, itt az ideje kipróbálni. Itthon viszont kevesebb alma volt, úgyhogy csak fél adag készült, azt írom le ide.

Hozzávalók (1 kisebb tepsire való):
- 5-600 g alma (nekem 3 közepes volt)
- 250 g zabpehely
- 50 g dió durvára törve
- 50 g olvasztott vaj
- fahéj
- 2 kis marék mazsola (eredeti receptben nincs, mert nővérem nem szereti, enélkül is finom, de mi szeretjük a mazsolás dolgokat)
- 4 ek méz

Elkészítés:
  Először is megpucoltam a diót és kb. 45 grammot hoztam össze, azt konyharuhába tekertem, és először megpróbáltam a "fiús" módszert (ököllel szétütni a diót), majd amikor úgy láttam, ehhez kevés vagyok, áttértem a "női" módszerre (sodrófával többször végigmentem a dión), így sikerült durvára törnöm. Nem is kell nagyon finomra, szerintem így isteni! Jó érezni külön a dió darabokat. Na szóval, ezután megmostam és héjastul lereszeltem az almát, hozzáöntöttem a zabpelyhet, a diót, megolvasztottam a vajat és akkor azt is, megszórtam fahéjjal (én csak úgy szemre, nővérem ennyi adaghoz 1 tk-at ír), beleraktam a mazsolát, mézet és kanállal jó alaposan összekutyultam, hogy a zabpehely sehol se legyen száraz. Ezután sütőpapíros tepsibe raktam és 180°-on 30 perc alatt megsütöttem. A süti forrón inkább csak kanalazható, hűlten sem könnyű nagyon szép szeleteket vágni belőle, de nagyon finom :)
  Ez így se nem glutén-, se nem cukormentes, de olyan, ami a mi diétánkba bepasszol. Illetve vega, laktóz- és élesztőmentes.


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

Amikor azt hinnénk, nincs mit itthon enni

  Hú, rég volt már ez, csak azóta sem ültem le megírni ezt a bejegyzést, pedig a kép már fel volt töltve. Na mindegy. Most úgyis inkább ilyen rövidebb bejegyzésekre lesz időm, mert beindult már most a vizsgaidőszak kb., illetve tanulás, beadandó-írás, ilyenek.

  Szóval. Néha előáll az a helyzet, hogy nem volt előre menütervezés, bevásárlás, hosszú volt a nap, nincs is kedvünk boltba menni (vagy már minden zárva), de talán még akkor sincs veszve minden! Egy ilyen napon került ez az isteni vacsora az asztalunkra ölünkbe.
  Rizs rántott hagymakarikákkal és maszekkal (a maszek az, amit a panírozás végén szoktunk alkotni a maradék tojásból, lisztből és morzsából, mi ezt mint fő feltét készítettük, sóval, borssal és oregánóval befűszerezve), tejföllel és pirított szalonnával. Azért nem rossz ez, a nagy kétségbeesés után.

  Ti mit ütöttetek már így össze, otthoni maradékokból?

Rántott hagymakarika

  Azért döntöttem úgy, hogy leírom ezt az amúgy tök egyszerű feltétet, mert nekem nem is volt olyan egyszerű. Kaptam panaszt a Kedvestől, hogy ehetetlen volt a rántott hagymakarikám és inkább mellőzzem ezt a feltétet. Én ehelyett megkérdeztem, mi volt vele a baj, hogy lehetne jobb, és legközelebb úgy csináltam és finom lett.
  A titka: vékony szeletek és alapos átsütés (közben forgatva, közepes lángon, forró olajban).
  A képen szereplő karikákat talán kicsit túl is sütöttem... De most már ehetőek és finomak a hagymakarikáim :) (bár nem olyan lyukasak középen, mint amit a gyors éttermekben lehet kapni).

Jó étvágyat!

Petrezselymes krumpli sült padlizsánnal

  Ezt az ételt tavaly készítettem először, amikor diétáztunk, most ismét hasonló diétát tartunk (bár kicsit lazábbak vagyunk), meg amúgy is itt az újkrumpli, meg a padlizsán és akkor együnk ilyen finomakat.
  A petrezselymes krumplit a borsa recept alapján készítettem el, hogy igazán finom legyen. A sült padlizsánt a Kedveséktől tanultam, ők szeretik nagyon.

Hozzávalók a petrezselymes krumplihoz (3-4 főre)
- 9 közepes újkrumpli (de téliből is lehet)
- 1 csokor petrezselyem
- 50 g vaj
- só

Elkészítés
  A krumplikat megpucoljuk/megkaparjuk, kockákra vágjuk (van olyan apró szemű krumpli, ami akár egyben is maradhat), megmossuk. Egy nagy serpenyőben/lábasban megolvasztjuk a vajat és ráöntjük a krumplit. A krumplit NEM sózzuk meg, csak lefedjük és hagyjuk puhulni tartalék lángon. Időnként megkeverjük fakanállal (a borsa recept alapján az újkrumplit csak rázogassuk, de nekem akkora a serpenyőm, és nehéz is, hogy rázogassa az, aki tudja... én megkavartam és megkockáztattam, hogy kicsit széttörik a krumplim). Közben megmossuk és apróra daraboljuk a petrezselymet. Majd ha már megpuhult a krumpli (kb. 20 perc), leemeljük a fedőt, kicsit megpirítjuk a krumplit, ráöntjük a petrezselymet, megsózzuk, jól összekeverjük, elzárjuk a gázt és kész is.
  Ha téli krumplival készítjük, egy pici vizet is rakhatunk, hogy könnyebben puhuljon meg, és számítsunk rá, hogy több időre is lesz szüksége, nem csak 20 percre.

Hozzávalók a sült padlizsánhoz (3-4 főre)
- 1 kis-közepes padlizsán
- só
- bors
- kevés olaj

Elkészítés
  A padlizsánt megmossuk, levágjuk a végét, majd kb. egy centi széles karikákra vágjuk. Ezután a padlizsánkarikákat mind két oldalukon besózzuk és egy tálcára rakjuk állni, hogy levet eresszenek. A levet leöntjük róluk, olajat melegítünk és forró (!) olajba rakjuk a karikákat. Megborsozzuk őket, és mind a két oldalukat megsütjük. Fontos, hogy forró legyen az olaj, hogy minél kevesebb ideig kelljen sütni a padlizsánt, így elkerülhetjük, hogy túl olajos legyen. Az olaj tényleg kevés legyen, nem kell benne tocsognia a karikáknak, mintha rántott dolgokat sütnénk.

  A krumplit és a padlizsánt együtt, melegen tálaljuk, ehetjük magában, de majonézzel is nagyon finom (mi úgy ettük). A padlizsán sajnos nem volt az igazi, de az nem az elkészítésből, hanem a padlizsánból fakadt. Ha valaki tud magának termeszteni, vagy tényleg háztól beszerezni, az a legjobb. Illetve a két étel elkészítését én úgy hangoltam össze, hogy először megpucoltam és összedaraboltam a krumplit, egy tál vízben álltak; megmostam és feldaraboltam a petrezselymet. Felraktam a krumplit puhulni, és miközben az készült, besóztam és kisütöttem a padlizsánt is.

Jó étvágyat!

Zöldségfasírt

Ezt a receptet akkor ötöltük ki, amikor tartottunk egy hosszabb tisztítókúrát, hús, kenyér (és bármilyen pékárú, vagy tészta) és cukor nélkül. Persze ez is ritkaság számba ment, mert olajban kell sütni, de nagyon megszerettük.
Zöldségfasírtot gyakorlatilag minden zöldségből lehet készíteni, mi egyszerűre vettük a dolgot és kész zöldségkeveréket használtunk.

Hozzávalók (4 főre):
- fél kg mexikói zöldségkeverék
- 1 tojás (vagy 1 tojásfehérje)
- liszt
- panírmorzsa
- natúr zabpehely
- só
- bors
- oregánó
- bazsalikom






Elkészítés:

A zöldséget puhára főzzük, leszűrjük, majd összeturmixoljuk botturmixszal. Ha gondoljuk, ezután ki is nyomkodhatjuk a levét, de nem feltétlen szükséges.
Ehhez adunk egy tojást, a fűszereket ízlés szerint (mindenből egy keveset, mehet még más zöldfűszer is hozzá), majd liszt, panírmorzsa és zabpehely. Mindezt addig adagoljuk, amíg jó kis masszát nem kapunk, ami már formázható.
Ezután pici lepényeket formázunk belőlük, megforgatjuk panírmorzsában és forró olajban kisütjük.
Egyszerű, nagyszerű, finom!
Jó, ha van egy kukta a közelben, aki adagolja a szilárdító anyagokat gyúrás közben.
Fogyasztható szendvicsben, rizzsel, sült krumplival, salátával és főzelékekhez feltétnek is ideális. Sőt, egy-kettőt "nasiként" is jó bekapni.
Mi rizzsel, tartárral és savanyúsággal ettük. Ha tartárt készítünk, akkor úgy is lehet, hogy a sárgája megy a tartárba, a fehérje pedig a fasírtba (mi így csináltuk most).

Karfiol pirított morzsában

  Ez az egyszerű és nagyszerű recept a Kedves nagymamájától származik, gyarapítja a karfiol felhasználási módjait. Lehet ugye főtt karfiol magában, sajttal/majonézzel, krémleves, rakott, de én egyebet nem igen tudtam. A lényeg:

- a karfiolt megmossuk, rózsáira szedjük
- sós, lobogó vízbe dobjuk, puhára főzzük
- olajon vagy vajon panírmorzsát pirítunk (szemmértékre az enyém 10 dkg körül lehetett egy karfiolhoz, elég volt)
- a karfiolról leöntjük a vizet, morzsa alatt elzárjuk a gázt
- a karfiolt beleforgatjuk a morzsába

Tejföllel, kefírrel, majonézzel, tartárral - vagy csak magában - fogyasztható

  Én még egyéb zöldségeket is el tudok hozzá képzelni, úgy, mint párolt lila káposzta, de azt már nem bírtam kivárni, még párolódik, nagyon éhes voltam.

  SZERK. (2013. XII. 6.): A Kedves igényelné még hozzá a sót, úgyhogy esetleg a morzsába is lehet sót keverni, vagy ne felejtsünk el sót is tálalni mellé (ha elvisszük magunkkal, akkor olyan helyen együk, ahol van só). Én nélküle is megettem szívesen.

Ünnepi menü: Húsleves, mézes-mustáros karaj és csokoládé torta

Évfordulóra készített menü:

Húsleves (cukor- és akár gluténmentes is)

Annyi különbséggel készült, hogy ezúttal csirkehúst tettem bele. Bár lehet, hogy már hajlott át tyúkba, mert vagy másfél óráig főztem, és még egy ici-picit főhetett volna... A végén már kivettem a zöldségeket (amik már megfőttek) és úgy főzögettem tovább.

Mézes-mustáros karaj krumplival (2 személyre) (gluténmentes)

Pác:

- 3 ek mustár
- 1 ek olaj
- 1,5 dl méz
- 1 tk kapor
- 1 tk petrezselyem
- só
- bors

- 4 szelet (kb. 80 dkg) karajt megmosni (ki is lehet kloffolni, ha gondoljuk) és megkenni a páccal
-> fél órára hűtőbe tenni

Majd:
- kevés, ujjnyi (forró!) olajban süssük meg őket


Krumpli

- 8 kis szem krumplit megpucolunk, megmosunk
- egészben megfőzzük őket (sós vízben)
-> ketté vágjuk
-> az olajban (amiben a hús sült) süssük ki

(a krumplit már akkor fel lehet tenni főni, ha már a hússütés közepe-vége felé tartunk)


Megjegyzések: Hjaj... Borzasztóan nehéz dolog sütni-főzni. Csirkét először készítettem, ahogy ezt a mézes mustáros karajt is. Összesen kb. 4 órába telt, mire elkészítettem/-tük. Mert bőven elég volt egy dologra figyelni, így a leves főzése közben nem kezdtem el a hússal foglalkozni.
Aztán eszembe jutott (miután már jócskán pácosak voltak a húsok), hogy talán ki kéne klopfolni. Kiklopfoltuk (folpakkot tett a húsokra), aztán újra pác, be a hűtőbe. Mint utóbb kiderült, nem kellett volna kiklopfolni, de nem baj. Meg a páccal is voltak problémák. Hogy hogy a fenébe mérjek én ki 1, 5 dl mézet? A mézet nem lehet mérőedénybe tenni, mert a fele benne marad. Szóval megnéztem, hogy mérőpohárban mennyi a másfél dl, aztán szemre kb. annyi mézet tettem bele. Utána megkóstoltam, de túl mustárosnak találtam (nem nagyon szeretem a mustár ízét magában), tettem bele még mézet. Ezután megkóstoltattam mással is, de neki meg túl szirupos volt. Szétcsapattam egy kis ecettel, egy kis mustárt is tettem még bele, aztán nem kísérleteztem tovább. Végül is finom lett. Csak baromi sok ideig sült (mármint a hús, nem a pác).. Meg tartotta bennem a lelket, hogy legalább a torta elkészült már, az finom, nem fogunk éhen halni.


Csokoládé torta (még előző nap megcsináltam) (vega)

Piskóta tészta

- 8 tojás + 8 ek (csapott) cukor --- kikeverjük szalagos habverővel. Körülbelül 7 percig kell keverni (lemértem:P), hogy elég habos legyen. Ez a piskóta lelke. Ha nem szánunk rá elég időt, és nem keverjük elég habosra, akkor a piskótánk a sütőben össze fog esni.
- 8 ek lisztet beleszitálunk --- elsőre 2-3 ek szitálunk bele, majd egy evőkanállal finoman beforgatjuk a tésztába, majd ismét 2-3 ek liszt, és így tovább, amíg meg nincs a 8 ek.
- olajozott-lisztezett formába öntjük (közepes lábas)
- tűpróbáig (körülbelül 40 perc) sütjük (5-ös fokozaton a 8-ból. Az nem tudom, hány °C..)

Megjegyzések: A piskóta annyiban kényes, hogy nem tűri, ha idő előtt nyitogatjuk a sütőt, attól összeesik. Várjuk ki a 40 percet, utána ha kinyitjuk, nem lesz baj (azért igyekezzünk gyorsak lenni). És a lábast már előre olajozzuk-lisztezzük ki, hogy ezzel se menjen az idő és ne essen össze a tésztánk. Jó alaposan lisztezzük ki a fenekét, nehogy odaragadjon a tészta!



Csokoládé krém

- 1 csomag csokoládé ízű pudingport fél liter tejjel, 3 ek cukorral elkészítünk (a csomagoláson leírtak alapján)
- megvárjuk, amíg kihűl

-> 1 nagyobb porcelán tálban (de bármilyen tál megfelel, amibe belefér, csak mi porcelánban szoktuk):
- 100 g vaj + 3 ek cukor + 1 ek holland kakaópor --- kikeverni
-> hozzáadni a pudinghoz és összekeverni


A piskótát finoman körbevágjuk, ügyelve, hogy mindig maradjunk a lábas szélénél, és ne vágjunk bele a piskótába. Majd borítsuk ki a piskóta tésztát egy tálra. Ha nem megy (mint nekem..), várj egy kicsit, vagdosd még jól körbe és próbáld meg újból. Ha még mindig nem megy, teríts rá egy konyharuhát, várj egy kicsit (így a lecsapódó hő megpuhítja a tésztát), vagdosd jól körbe, és borítsd ki. Nekünk elég szenvedős volt anyával... de kijött! Bár kicsit megtörve...
Miután sikeresen kiborítottuk a piskótát, vágjuk 3 felé (vízszintesen).
Emeljük le az első 2 réteget, az alsót pedig kenjük meg a csokikrémmel, majd helyezzük rá a másodikat, azt is kenjük meg, végül a tetejét. És szépen kenegessük körbe a tortát.
Díszíteni lehet mandulával, gyümölccsel, csoki reszelékkel, stb.
Én tortabevonó csokikockákat vágtam ketté, azzal körberaktam a torta tetejét, mandulaszeletekkel szórtam meg és végül 2 D betűt kanyarítottam rá forró csokiból (tortabevonó csoki+vaj+tej - összeolvasztani). Amik ugyan esztétikailag elcsúnyították a tortát, de hát na..
Miután díszítettük, jöhet a "tisztogatás". Hogy a tál széle csokimentes legyen, amire a tortát tettük. Aztán következik a csokoládékrémes tál. A végére már nagyon nem kívántam - az amúgy finom - csokoládékrémet, annyit ettem belőle.

Tejszínes csirkemell

Augusztus 3-5-ig a barátoméknál voltam, és ott tanultam egy új receptet. Ami ismételten egy szörnyen egyszerű és szörnyen finom recept!


Tejszínes csirkemell

Hozzávalók:
- kb. 3 db csirkemell (illetve annyi, amennyi elfér a jénai tálban, amiben majd sütjük)
- vaj
- kevés só
- kevés bors
- kevés sajt
- 1-2 dl tejszín

Elkészítés:
- kb. 3 csirkemellet megmosunk. kicsontozunk, vékony szeletekre vágunk (és kikloffolunk)
- egy kivajazott jénai tálban leterítünk egy réteg húst, azt besózzuk és beborsozzuk (csak óvatosan, nehogy túl fűszeres legyen! 1-2 mk só és fél mk bors elég szerintem)
- majd a húsokat megfordítjuk, és a másik oldalukat is besózzuk, -borsozzuk
-> rárakjuk a következő réteg húst, azt is besózzuk, -borsozzuk (ezt a réteget már nem kell megfordítani!) - ezt addig folytatjuk, amíg a hús el nem fogy
-> ráöntünk egy-két dl tejet, hogy kb. ellepje a húst (inkább kevesebbet tegyünk, mint többet!)
-> 30-40 percig sütjük - először kb. fél óráig lefedve, amíg megpuhul, aztán 10-15 percig fedő nélkül, amíg megpirul
- sajtot reszelünk rá/lapka sajtokkal borítjuk be
-> megvárjuk, míg ráolvad a sajt és már ehetjük is

Ajánlott köret: csigatészta

Kezdő szakácsnő 4 - Rizs rántott cukkinivel

4. nap

Ebéd:

Rizs rántott cukkinivel


Rizs (500 g) - lehetőleg lángelosztón készíteni

- megmosni
- olajon megpirítani
- kb. 1 tk sót tenni bele, elkeverni
- vízzel felönteni (hogy kb. 1 ujjnyival ellepje a rizset)
- fedő alatt puhára főzni (rövid ideig [kb. 10 perc] főzni, aztán hagyni a fedő alatt puhulni)

Rántott cukkini

- a cukkinit/cukkinikat megmossuk, ujjnyi vastag karikákra vágjuk
- besózzuk és egy kicsit hagyjuk állni
- lisztben, sózott és felkevert tojásban, morzsában megforgatjuk
- forró (!) olajban aranybarnára sütjük mindkét oldalát


Megjegyzések: A rizsem kicsit kemény lett, a cukkinit meg nem elég forró olajba tettem, úgyhogy lassan sült meg, közben jól megszívta magát olajjal, és sajnos kicsit keserű is volt (önhibámon kívül). Ehhez anya készített tartárt, és csemege kukoricával meg savanyú uborkával ettük.

SZERK., 2013. XI. 4.: Manapság a rizst már úgy főzöm, ahogy a (most már) Anyósomtól tanultam (akkor még nem volt az). Az alap az az, hogy 2 bögre rizs (nem csurig, csak kényelmesen) és 3 bögre víz (az mehet teli teljesen) és só. Ez nekünk általában túl nagy adag, inkább a felét szoktam csinálni, de a lényeg, hogy másfélszeres vízben főzöm (előtte természetesen pirítom). Míg a fedő alatt hagyom puhulni, néha megkutyulom, így biztos nem ragad össze, és szép pergős lesz, ahogy a Kedves szereti.