Színes harisnyák napja (kicsit másképp) 2014

  Tegnap volt a Színes harisnyák világnapja. Én tényleg szerettem volna idén újra visszahozni a színes harisnyás meg egyéb színes napokat, mert hangolnak a tavaszra és a nyárra (bár idén az időjárás is meglehetősen rásegít), de egyszerűen fizikailag rosszul éreztem magam a harisnyában... Aztán próbálkoztam térdharisnyával (abból van szép ciklámen), de abban is rosszul éreztem magam. Úgyhogy keresnem kellett egy rövidebb nadrágot, mert a hosszú nadrág sem lett volna ínyemre, annyira meleg volt. A halásznadrágom - fájó dolog, de - már kicsi. Egyéb nadrágjaim meg túl rövidek, szoknyák túl lengék és amúgy is gyerekekkel mentem játszani, utána pedig bowlingozni, nem tűnt túl praktikus választásnak a szoknya. Hát a Kedves beletúrt a szekrényébe és kerített nekem egy szuperkényelmes térdnadrágot (a férfi térdnadrágok még tényleg térdnadrágok, és nem combközépig érnek), ami nem túl rövid, nem túl hosszú. Lehet, hogy a combom 3x elfér benne (kis költői túlzással), de az biztos, hogy ebben kényelmesen lehetett rohangálni, játszani. És kicsit újra kamasznak éreztem magam. Kellett rá egy klassz öv, de amúgy szuper napom volt benne :) Ehhez vettem fel egy színes zoknit, hogy ennyivel megemlékezzem a Színes harisnyák világnapjáról.

  A színes napokat a jobb sávban is lehet követni, a következő márc. 25-én, kedden lesz, akkor kék napot tartok :) Ha velem tartanátok, akkor a lényeg az, hogy legyen Rajtatok valami kék! Ha tudsz, akkor szinte (vagy egészen) teljesen is öltözhetsz kékbe.


  További napsütéses vasárnapot!

Tárt Kapu Galéria - megnéztük a színes harisnyák napján

Bal csirke enyém, jobb csirke Timdéré

  Ma végül eljutottunk Timdéremmel a Tárt Kapu Galériába, amit már előzőleg ajánlottam. A galéria aprócska, két szintes, de nagyon kellemes. Kedves férfi fogadott minket, aki azonnal kapcsolgatta föl a lámpákat, a virágoknak vizet adott. A kiállításon vannak festmények, sokféle technikával készült képek (linómetszet, zsírkréta, ceruza, ...) és kerámiafigurák is. Odavoltam a figurákért. A képek és a figurák között is voltak igazi műalkotások, illetve egyszerűbb alkotások is. Sokszor egy-egy szín fogott meg, vagy az a kitartás, amivel az illető rajzolhatta a sok kis apró négyszögből álló képet. Mindenképp érdemes megnézni, érdekes és ingyenes és könnyen megközelíthető (Hőgyes Endre utca 2., IX. kerület, a Corvin-negyedhez közel). Eleinte ketten voltunk Timdérrel, meg ugye a férfi, később érkeztek még emberek, akik ismerték az alkotókat, az egyik hölgy mesélt is kicsit róluk, illetve a Galériáról és a jövendőbeli projektekről. Feliratkoztunk egy levlistára, hogy megkapjuk az információkat a jövőbeli tervekről. Ezek között szerepel nemzetközi kiállítás is (franciák, japánok, románok...), műhelyfoglalkozások, találkozás az alkotókkal, ilyesmik. Úgyhogy izgatottan várom, várjuk őket! Még egy-egy varrott csirkét is kaptunk :) Írtunk a vendégkönyvbe és távoztunk, majd kint fotózkodtunk a csirkékkel meg a harisnyáinkkal. Ugyanis ma van a színes harisnyák világnapja, ami saját kreálmány, bővebben itt és itt olvashattok róla. Igaz, Timdérem harisnyája fekete, de hát az is egy szín végül is. És alatta van még egy színes harisnya is. Ma borzasztó szeles és hideg idő volt, úgyhogy csak a nap kedvéért bújtam szoknyába és harisnyába, a reggeli sétán még nadrágban voltam. Timdérem pedig a legvastagabb harisnyáját vette fel, hogy ne fagyjon meg. De végül én sem fagytam halálra :)

Két Timdér és két Do láb

  További színes napok a blog jobb oldali sávjában találhatók, a következő március 25.: kék nap.

Színes harisnyák világnapja 2011

Na hát, szóval tegnap volt a színes harisnyák világnapja, ami tavaly alakult meg, olvashattok róla egy korábbi bejegyzésben. És idén már facebook-ra is feljutott Timdéremnek köszönhetően (bocsi, hogy végül nem fordítottam le franciára :$), úgyhogy reméljük, sokan mászkáltak színes harisnyákban, csábítva ezzel a jó időt. Ne feledjétek el a többi színes napot sem! A soron következő a szombati kék nap! Hajrá-hajrá emberek! :)

--------

Módosítás (március 24.): Elszámoltam magam, HOLNAP lesz kék nap (péntek).

A színes harisnyák világnapja

Ma már szinte mindennek van világnapja. De kérdem én, a színeknek van-e? Tudtommal nincs, ha mégis, akkor elnézést kérek a tudatlanságomért. De ma megszületett a színes harisnyák világnapja. Hadd meséljem el a történetét.

Egy varázslatos, napsütéses március reggelen, egészen pontosan 2010. március 22-én, 6 óra 10 perckor felcsendült a Kowalsky meg a Vega: Aszfalt és fehér csík című száma. Erre a számra ébredt történetünk főszereplője, illetve főszereplőnk viselője - mivel, ahogy a cím is jelzi, ez a történet a színes harisnyákról szól; különösen egy narancssárga harisnyáról. De kanyarodjunk vissza. Tehát a lány - mert egy lány volt - nevezzük mondjuk Dorkának (mert olyan szép ez a név), felébredt 6 óra 10 perckor, lenyomta a telefonját, majd még negyed óráig nyújtózkodott és pihengetett a 160x200 centiméteres ágyán. Ezután végül rászánta magát, és felkelt. Elment a fürdőszobába, megmosta az arcát és a fogát, rendbe szedte magát, majd hozzá kezdett a nap egyik - történetünk szempontjából legfontosabb - mozzanatsorozatához: az öltözködéshez. Ehhez először természetesen előzőleg le kellett vetkőznie (mivel nem meztelenül alszik), de ezt nem részletezném, mert nem ez a lényeg (bocsi!). Ezután pedig tehát, mint mondtam, hozzákezdett az öltözködéshez! Választása egy térd fölé érő farmerszoknyára, egy zöld pólóra (alá zöld melltartó), egy barna pulcsira és egy naranccsárga harisnyára esett (plusz rá egy barna bokazokni). Így indult neki a napnak, mosolyogva, gomb fülbevalókkal, és a nyaka köré kanyarított barnás sállal. Ezután elérte a buszt, végigmosolyogta és csacsogta ez a Dorka lány az utat, de ez most végül is nem fontos. Teltek-múltak az órák, elérkezett a nyelvtan óra. Amikor is ennek a Dorka nevű lánynak az osztályfőnöke - nevezzük Márton Tanárnőnek - ránézett Dorkára és a narancssárga harisnyájára, majd egy másik lányra - nevezzük Virágnak - és az ő lila harisnyájára, majd Dorkára nézve megkérdezte: Mi az, ma van a színes harisnyák napja? És ekkor megjelent Dorka feje fölött az a bizonyos villanykörte: Igen, ma van a színes harisnyák világnapja! Így született hát meg az ötlet. Jövőre remélem, többen csatlakoznak ehhez a vidám kezdeményezéshez!

A történethez még egy rövid levezetést írnék. Dorka, hazafelé sétálva a kellemes, tavaszi időben, azon gondolkozott, hogy ha már ez a nap a színes harisnyáké, a csütörtök (azaz a március 25.) pedig a kék színé (kék buli!!!), akkor a többi színnek, vagy színes dolognak miért ne legyen ünnepe? Így a tavaszi időszakban. De ez a terv még fejlesztés alatt áll.

Egy szomorú végszó még, zárásképpen (most már tényleg): A narancssárga harisnya, sajnos... (kérem, üljél le, kedves Olvasó, ha eddig esetleg álltál, de a fekvő pozíció is megteszi), szóval ez a narancssárga harisnya sajnos a kukában végezte... történt ugyanis, hogy ez a Dorka, 62 hossz után (úszás), mikor öltözködött, valami szerencsétlen úton-módon kiszakította a harisnyáját - a fenekén. Ezután káromkodott egyet, de ugyanakkor meglátta a rosszban a jót is: legalább a szoknya takarja majd a szakadást. Ami pedig még szerencsésebb, az pedig az, hogy egy lánynál - nevezzük Bettinek - volt körömlakk, amivel Dorka kicsit bekenegette a "sebet", hogy ne fusson fel (illetve le) a szál - látható helyre.
Mivel sietni kellett, így a körömlakk még nem száradt meg, amikor felhúzta Dorka a harisnyát, rá pedig a szoknyát. Így a körömlakk odaszáradt kicsit a combjához, ami később, a buszon, amikor leült, kellemetlen érzést okozott. Mintha valami rajzszögbe ült volna vele. De nem. Feltehetőleg meghúzódott a harisnya, a körömlakkos narancssárga harisnya, és meghúzta Dorka combjának érzékeny bőrét - au!
A bizonyos narancssárga harisnya, történetünk főszereplője viszont olyannyira megsérült, hogy segíteni nem lehetett rajta - csak kidobni a kukába. Nyugodjon békében. Emléke örökké szívünkben él, és hálát adunk majd neki minden március 22-én!



Megjegyzés: Ennek a stílusnak lehet, hogy köze van ahhoz, hogy mostanában újraolvasom a HotDogos blogomat (most tartok 2006 júliusánál), és a régi írásaimat.