A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyv. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 1., csütörtök

2014-es összefoglaló - könyv, film, sorozat

Könyv

Nem sok mindent olvastam 2014-ben... Ennek a fele kb. szakmai, a suli miatt, egy másik részét még nem fejeztem be (vagy már nem is fogom). Egy könyv pedig teljesen kiesett, hogy én azt olvastam :O

Szóval ezek közül így elég nehéz legjobbat választani...
Végigolvasottak közül: Jókai Mór - És mégis mozog a föld
Végig nem olvasottak közül: Kosztolányi Dezsőné - Kosztolányi Dezső és A Tűzmanó :)
De igazából az Új szerelmes kalendárium és a Szívem kötet is nagyon tetszett/tetszik, jó kis verses kötetek, ahogy A gyönyörűség dalainak kezdete és a Bukfencező múzsa is. A Bogar bárd meséi kellemes olvasmány, egy délutános.
Az Anne karácsonya és az Ezüst Erdő úrnője inkább csalódás volt sajnos.

Film

Filmet már többet néztem. Nem írtam fel mindent, ebben biztos vagyok, de így is összejött 65 film. Ebből az újranézések közül kerültek ki a legjobbak, pl. Vissza a jövőbe 1., az új Sherlock Holmes-okat is szeretem, meg a Mr. és Mrs. Smith-t és a Fast and Furioust :) Megbízható filmek. De megnéztük a Harry Potter sorozatot és a Gyűrűk Urát is (rendezői változatban).

Az újak közül ezeket ajánlanám:

  • Penge 3 (meg úgy az egész trilógia, pörgős, vicces, jó)
  • K19, de az nagyon szomorú :(
  • Old Boy: erős sztori, de pont ezért nem szívesen nézném újra, megterhelő
  • A galaxis őrzői a legjobb mozis élményem volt idén, azt szívesen újra is nézném :)
  • Az öldöklés istene: zseniális alakítás, egy helyszínes, 4 szereplős, nézzétek meg!
  • Az éhezők viadala 1 (és 2): voltak fenntartásaim, mert hogy ennyien imádják és igénytelen kiadású könyvben jelenik meg (nem szeretem az új generációs, puha fedeles, kifejezéstelen, tucat borítókat), de a filmek nagyon tetszettek! Igazi pozitív csalódás :) A 3. rész még várat magára.

A legszörnyűbb filmélményem a Kick Ass 2 volt, botrány! Ne nézzétek! Még annál is sokkal-sokkal rosszabb, mint amire számítottam.
A Mocsok totál nem azt adja, amire a trailer alapján számítottam. Az alapján piálós, duhajkodós vígjáték, ehelyett... a film végén a kanapéba nyomva ültünk hárman. Nagyon leszívott. Dráma-dráma-dráma. Ezért nem is tetszett, de lehet, hogy ha más elvárással ülök le, akkor jobban értékeltem volna.

Ezek mellett persze sok középszerű, vagy annál kicsivel jobb filmet néztünk.

Sorozat

Ha az epizódok számát összeadjuk, akkor sorozatból néztem/néztünk a legtöbbet az idén. Összesen 13. Ezekre mind kitérek legalább pár szó erejéig.

A sci-fi vonalon mozgott a közös sorozatnézés, de emellett "saját" sorozataim is voltak, amiket egyedül néztem/nézek.

  • A Csillagkapu befejezése után a Csillagközi szökevényeket (4 évad) néztük meg, ami szerintem nagyon jól indít, szerethetőek a karakterek, jó a hangulat, de aztán elszúrnak benne pár dolgot. Meghalnak fontos emberek, furán csavarják a szálakat és a film sem túl jó lezárás. Azért még így is nagyon ajánlom, 10/6,5-7 pontot adnék neki (a sorozatnak, a film gyengébb).
  • Aztán visszaeveztünk a Csillagkapu sorozatokhoz (bár lehet, sorrendileg nem így jött, na mindegy). Atlantisz és Univerzum. A Csillagkapu Atlantisz (5 évad) még régi vágású, ismerős szereplők is bukkannak fel benne, a jók győznek, a főszereplők nem halnak meg (vagy nem nagyon). Jó volt. A Csillagkapu Univerzum (2 évad) már merőben más. Ismerősök csak elvétve bukkannak fel, itt már simán halhatnak meg fontos emberek, és rengeteg benne az ármány, sunyiság. Ez amúgy szerintem valamilyen újhullám jellemző. Emberibb az egész, ha úgy vesszük, emiatt sokkal stresszesebb és hajtépősebb nézni, hogy hogy lehetnek ilyen aljasak, szemetek, kétszínűek... De amikor már kezdtem volna ráhangolódni, akkor vége lett. Nem kerekítették le.
  • Néztünk 4400-at is (4 évad), ami egész jó, csak kurtán-furcsán lett vége (eredetileg több évadra tervezték). De azért megéri megnézni.
  • Az Almost Human az valami zseniális! Kár, hogy csak egy évadot élt meg, bár lehet, pont ezért olyan zseniális. Nagyon szeretem a karaktereket, jó a humora, a világa! Jaj, sajnálom, hogy nincs folytatása. Ez 10/8 legalább.
  • Aztán belevágtunk az X-aktákba (9 évad). Féltem tőle, mert anno egy részt láttam belőle, és az szörnyen gusztustalan és ijesztő volt. De hát az első részekre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy ijesztőek :D Imádnivaló! '90-es évek, ballon kabát, akkori frizura és technika... 9 perces kiesés, UFO jelenség. Aztán persze bedurvul a dolog és lesznek ijesztő dolgok is, de már elég nagylány voltam hozzájuk. Scully egyre testhezállóbb ruhákat hord és a frizurája is átalakul, követhetjük, hogyan szivárog be a mobiltelefon, digitális fényképezőgép, meg hát az internet... :) Hosszú sorozat, nem mindegyik évada olyan erős, nekem nem tetszik a lezárás, de nagyon szerettem amúgy :) És hosszú ideig nem kellett új sorozatot keresni.
  • "Saját" sorozatnak próbálkoztam többel is, de egy időben valahogy egyik sem kötött le. A Veronica Mars miatt a Gátlástalanokkal, de kösz, nem. A Parenthood-dal, amiről először azt hittem, ez lesz az! Jó kis családi sztori, minden. De nem. Azok az "amerikai problémák", a sz*rkeverés, meg a nem hagyjuk élni a gyereket... Nem. Az Orange is The New Black-ben reménykedtem, de ez sem volt az én világom. Aztán jött a Downton Abbey új évada (azt még mindig szeretem), meg nem is volt sok időm, úgyhogy nem kísérleteztem egy darabig. A karácsonyi szezonban a Váratlan utazást kezdtem el újranézni, az passzolt is a decemberhez :)
  • A közös sorozatban a Battlestar Galactica következett, ami szintén egy újhullámos sorozat, emberibb karakterekkel, főszereplők közül nem volt olyan, aki teljesen fekete vagy fehér lett volna. És nem csak aranyos hülyeségeik, hanem komoly hibáik is voltak. Itt is sok a stressz, az emberi hülyeség, ami nézőként frusztrál. Meg az is, hogy a halál is olyan, mint a való életben. Értelmetlen sokszor. Akkor és ott nem látod, miért kellett meghalnia, mire volt ez jó. Ki ez a hülye forgatókönyvíró, aki kinyírta?
  • Tegnap fejeztük be A búra alatt c. sorozat eddigi évadjait. Ha jól számolom, 2 vagy 3 nap alatt le is daráltuk a 2 évadot és várjuk a folytatást, a - szerintem - béna címe ellenére elég klassz sorozat (eddig). Szintén nehéz kedvenc szereplőt választani.

Nektek mik voltak a 2014-es év kedvencei?

2014. január 23., csütörtök

3 film, 3 könyv, 3 szín

  Még réges-régen (azaz tavaly) voltam Via egyik előadásán, amin a záró kérdés az volt, hogy mi a 3 kedvenc filmje, könyve és melyik 3 színt szereti legjobban hordani. Már akkor úgy döntöttem, megírom ezt, hát most eljutottam idáig.

3 film:

- Az ötödik elem (1997): akció, romantika, sci-fi, humor. Ami mindig jó ötlet, ha már nincs egy nyamvadt film se, amit meg tudjunk nézni. Ez közös pont, közös kedvenc a férjemmel. Már amikor először láttam, akkor is a kedvencem lett, az is maradt.

- Oscar (1991): az egyik legcsodásabb vígjáték, amit láttam. Imádom! Nehéz jó humorú vígjátékot csinálni, legalábbis gondolom, mert elég kevés van belőle. Ez zseniális! (Újra kéne nézni.)


- Mr. Nobody (2009): A kilencvenes évek után azért egy kétezres film is - nem olyan rossz a helyzet azért, gyártanak még jó filmeket. Nem is tudom, mibe soroljam. Drámát, fantasy-t és romantikát is írnak rá. Ja, van benne romantika és fantázia és dráma is... Valami különös világot teremtettek ebben a filmben, és nem, nem Jared Leto miatt szeretem. Igazán nekem a kedvencem az, amikor kamaszok és egy lakásban laknak a szülők miatt. Az a hangulat, a színek, a fiatalság... De Clare Stone-t is nagyon szerettem, azt hiszem, a kamaszok fogtak meg igazán. Nem a történet a lényeg (bár az sem rossz), hanem a karakterek, az atmoszféra, amit teremt.

  Régen amúgy nagy kedvencem volt még a George, a dzsungel hőse/Az őserdő hőse (1997), azt is rengetegszer láttam (és szeretném is valamikor újranézni, vajon most hogy bírom, "Ursulaaaa, elvesztetted a hajgumidat"), a Doktor Szöszi (2001) ("Túl nagy a mellem?"), azt is vagy 6-7x láttam, ahányszor csak elkaptam az HBO-n. A Vektort rengetegszer néztük meg kamaszként társaságban. Nagyban megkönnyítette később a Mátrix 1 újranézését és elemzését, így sokkal szórakoztatóbb volt :) Meg imádom a Disney rajzfilmeket (és zenéiket) is.

3 könyv:

  Itt már ajánlottam könyveket, az éppen elég aktuális volt, pl. Szív Ernőt azóta már kivenném, illetve van, amit azóta nem vettem elő.

- Anne gyermekei a háborúban: Most legyen egy másik Anne kötet, amit kiemelek, amúgy az egész sorozatot imádom továbbra is. Ez a könyv már Anne gyermekeit helyezi előtérbe, akik közül többen is mennek az első világháborúba harcolni. Bár ismerem a történelmet, végig tudtam izgulni és a könyv végén fellélegezni, hogy végre vége van a háborúnak! Montgomery itt is csodaszépen írja meg az élet történéseit. Nem lesz pátosszal teli a háború, de nem is lesz olyan, ami csak rosszat okoz. A hátra maradt emberek összetartása, találékonysága, kitartása, és életük abba nem hagyása - szerelmes lesz akkor is az ember lánya, ha épp háború dúl, vagy csak akkor igazán. Méltó befejezése a sorozatnak.

- A szerelmes boszorkány: Mivel azt hiszem, az első 3 kedvenc könyvemet az Anne-sorozat kötetei tennék ki, így nehéz továbbiakat választani. De ez a könyv kedves számomra. Elsőre lenyűgözött és megríkatott, másodjára már bizonyos részeit nehezemre esett komolyan venni, de akkor is szerettem. Szép és kedves és őszinte. Valós "boszorkány" és valós pápa. Nekem legalábbis hiteles (hú, ez a szó hogy rám ragadt a pszichológiai tanulmányok alat...).

- Aromaterápia nőknek: Regényt már nem tudtam volna választani, ami úgy igazán kedvenc, amit többször is olvastam és nem Anne kötet, hát lett ez. Tényleg kedvenc és sokat forgattam, forgatom. Teli van hasznos és megvalósítható receptekkel, a recepteken kívüli részeknek is van értelme, jó stílusban íródott, már az olvasgatása is feltölt.

3 szín:



- Piros: Miután elhagytam a rózsaszínt és a lilát, a piros és a fekete lettek a kedvenc színeim, ezt a kettőt együtt szerettem igazán, a pirosat viszont egyedül is (tiszta feketébe csak temetésen öltözöm, vagy akkor sem). Egy ideje kutatok szép piros ruhadarabok, kiegészítők után, mert szeretem magamon a pirosat, de az olyan szép pirosat. Nem azt a kopott téglaszínt, amit lehet kapni, és nem is a bordót, lilásat. Az élettel teli pirosat. Mint a képen.

- Zöld: Valamikor középiskolában próbálkoztam a sminkekkel, és ráakadtam a zöldre, és megdicsérték és nekem is tetszett. Igenis van a szememben zöld, nem szimpla barna! A zöld szemfesték pedig kiemeli, és talán ezért a zöld ruha is illik hozzám. Sajnos abból még kevesebb van, mint pirosból. Most az ilyen zöldbe vagyok beleesve (hasonló amúgy a mélysége szerintem, mint a pirosnak).

- Ciklámen: Van egy nagyon szép színű garbóm is, amit imádok, az egyszem ciklámenem, ehhez nem is tudok képet hozni, de imádom. Na azt a színt szeretem még nagyon magamon.

  Ezen kívül szeretem a kéket és a fehéret is, illetve a fehéret leginkább szeretném, csak még nem igen van, és olyan fehér ruhadarabot szeretnék, ami nem látszik át - a melltartómat sem akarom mutogatni.

(Kép innen és innen.)


És Nektek?

2014. január 3., péntek

Újévi kiárusítás

Könvykiárusítás

  Újévi kiárusítást tartok. Úgy döntöttem, nem szeretném tovább tartogatni a felesleges könyveimet. Leakcióztam a könyveket, így főként 300 és 500 Ft-ért vihetők el. Kb. egy hónapot várok velük, aztán mennek adományboltba, hogy nemes célt szolgáljanak.
A könyvek a következők:

  Cserét is elfogadok, kívánságlistámat itt találjátok, de lehet győzködni ;)

(Kép innen.)

A maradékot a nagycsaládosoknak adtam.

2013. december 1., vasárnap

Az ötödik Sally - Adventi blogturné, 3. állomás

  Ismét egy molyos kezdeményezés. Ez az adventi blogturné, ami úgy indult, hogy ajánljunk olyan könyvet, amihez kellemes karácsonyi emlék fűződik, vagy amit a fa alá tudnánk ajánlani. Én már nem is tudom, melyik könyvet írtam első helyre, ezt, vagy a Sült Zöld Paradicsomot, de mind a kettőről írok, mert mind a kettő megérdemli :)
  Az ötödik Sally az egyik könyv, aminek nagyon örülnék, ha a karácsonyfa alatt lenne (nekem címkézve), de egyszer ígyis-úgyis beszerzem magamnak. Az ötödik Sally egy Sally nevű lányról szól, akinek különös problémája van: olyan dolgokat talál a lakásában, amiket ő maga sosem venne meg, olyan helyzetekbe kerül, amikbe nem tudja, hogyan került oda. Ezt próbálja meg felgöngyölíteni pszichiáterével, dr. Ash-sel. (innen cselekményleírás!)

  A történésekre a magyarázat a többszörösen hasadt személyiség. A könyv során megismerkedünk Sally másik 4 énjével, az érzéki Bellával, az intellektuális Nolával, a jóindulatú Derryvel és az agresszív Jinxszel. Nagyon nagy kedvet kaptam most az olyan "női" könyvekhez, amik nem úgy női könyvek, hogy rózsaszín, habos-babos romantikusak, hanem olyan női sorsokról, karakterekről írnak, akikről élvezet olvasni. Sokszínűek (Sally aztán végképp!), izgalmasak, erősek, határozottak, okosak, segítőkészek, érzékenyek... (ezek között "és", illetve "vagy" kapcsolat is lehet) És ehhez a vágyamhoz Az ötödik Sally tökéletes választás (Ahogy a Sült Zöld Paradicsom is). Sally mindegyik énjében van valami inspiráló, ezért nagyon szerettem olvasni, a sokféle hangulat miatt. Az értékelésemet visszaolvasva a végével nem voltam elégedett, de ezen túl fogom magam tenni ismét. A hangulatok viszont hiányoznak :) A betegségről azóta valamivel (nem sokkal) többet tudok, a kialakulása valóban általában gyermekkori traumához, bántalmazáshoz köthető, de a gyógyulás még mindig kissé szürreális. Erről viszont azóta sem tudok többet. De nem is a szakmaisága miatt szeretném elolvasni. (cselekményleírás vége)

  Szóval a könyvet érdemes a különböző női életek, hangulatok miatt olvasni, amelyek minket is arra inspirálhatnak, hogy éljünk színesebb, teljesebb életet, fedezzük fel eddig háttérbe szorult vágyainkat, tehetségünket, képességeinket! Fessünk, táncoljunk, olvassunk, flörtöljünk, segítsünk - és védjük meg magunkat, ha kell!

  Kellemes első advent vasárnapot Mindenkinek!

(Kép innen.)

Ti milyen könyvnek örülnétek?

2013. szeptember 3., kedd

Bukfencező múzsa - könyvajánló

  A bukfencező múzsát csak akkor nehéz magunk elé képzelni, ha redős peplonban [egy nagy lepel - szerk.], koturnusban és hóna alá szorított lanttal akarjuk látni őt, ahogy századokig. Adjunk rá trikót, tornadresszt, és szemünk fog káprázni fergeteges piruettjeitől és szaltóitól. A múzsa pedig így is múzsa marad, és még inkább a miénknek érezzük, mint eddig, ha mutatványa végén közénk perdül, és azt mondja: "Vessetek ti is bukfencet, és nézzétek meg jól világotokat, amikor fejtetőn áll! Érdemes!"

  Ez részlet a Bukfencező múzsa c. kötet bevezetőjéből, melyet a szerkesztő, Tóthfalusi István írt. A kötetet egyik névnapomra kaptam Apától, és nővérem egy molyos kihívására kezdtem el olvasni. Az első egy-két vers után ezt gondoltam: Miért nem kezdtem én ezt el korábban? És miért nem ismerik és olvassák többen? Ez zseniális! Szinte az összes verset idézném (eddig legalábbis), és limerickeket támadt kedvem írni.
  A könyv groteszk verseket tartalmaz és már egy elolvasása is vidámabbá teheti a napunkat. Kicsi, csinos könyvecske, könnyen elfér egy kisebb táskában is, vagy akár egy nagy kabátzsebben. De kézben is hurcolászhatjuk, lehetőleg úgy, hogy mindenki lássa, nevessünk rajta nyilvános olvasás közben, hogy más is kedvet kapjon hozzá. Ideális szórakozásnak vagy inspirálódni, feltöltődni.
  Olvassátok, forgassátok és bukfencezzetek!

(Kép innen.)

2013. július 19., péntek

Fecskék és Fruskák



  Nemrég a Molyon jelentkeztem egy közös alkotásra (emellett a projekt mellett), amiben mindenki ajánl egy könyvet kötelező olvasmánynak. Az én választásom pedig a Fecskék és Fruskákra esett.
  A Fecskék és Fruskák című könyvet Arthur Ransome írta. Ez egy regénysorozat, ám én most csak az első regénnyel fogok foglalkozni.

  A történet középpontjában - mily meglepő - a Fecskék és a Fruskák állnak. A Fecskéket a Walker-testvérek alkotják (a kis Vicky baba még tartozik közéjük), John, a kapitány, Susan, a kormányos, Titty, a matróz és Roger, a hajósinas; a Fruskákat pedig a Blackett nővérek, Nancy és Peggy, a két kalóz. A nyári szünidő alkalmával találkoznak és kötnek véd- és dacszövetséget.
  A gyermekek a szünidőt egy lakatlan szigeten töltik sátorozva-vitorlázva-halászva és persze hatalmas harcok közepette.

  A könyvet elsősorban 12 év körüli (tehát kb. 6.-os) kiskamaszoknak ajánlanám, engem akkor szippantott magába ez a történet, bújtam a folytatásokat is (amik megvoltak otthon). Azon kívül, hogy én mennyire szerettem, azért ajánlom, mert kalandos, életigenlő, szerethetőek a karakterek, olvasmányos és gyönyörű helyeket mutat be. Olyan könyv, ami képes lekötni egy kiskamasz figyelmét (függetlenül attól, hogy fiú vagy lány az illető!) és megszerettetheti vele az olvasást. Olyan, amitől talán kedve támad kint lenni és mozogni, amitől ráébredhet, hogy a számítógépen és az okostelefonon túl is van élet (Bár én még mindig hiszem, hogy azért alapvetően ez a fajta kíváncsiság és kalandvágy nem veszett ki a mai gyerekekből sem.). Úgy gondolom, hogy felső tagozatban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az élvezetes olvasmányokra, és kevesebbet a "nagy művekre", amiket egy kiskamasz nem biztos, hogy tud értékelni (erről kifejtettem már a véleményem egy harmadik közös projektben, itt). Arra ott van majd a gimi, hogy megnézhesse közelebbről, melyik korban mi számított "nagy dolognak". Ilyenkor még könnyen kedvet lehet adni az olvasáshoz - de el is lehet venni ugyanolyan könnyen. Sorozatokat olvastatni amúgy azért is jó ötlet - ahogy nővérem mondta - mert ha tetszik neki az első rész, akkor elolvassa valószínűleg a többit is (ne adj Isten, még könyvtárba is megy érte!), és egy Harry Potternél például az már 7 könyv! Nem rossz kezdetnek, azt hiszem.

  A könyvet amúgy most újraolvastam (illetve kb. 5 oldal még hátra van), és még így, 22 éves fejjel is élvezetes. Nem mondom, azért kevésbé köt le, és sokszor már inkább felnőtt módjára mosolygok a gyerekeken, mintsem velük együtt rezdüljek, de még mindig nagyon pozitívnak tartom, amit szívesen adnék majd a gyermekem kezébe. Szép értékeket közvetít, amellett, hogy izgalmas és jó olvasmány. A nagy részét tóparti nyaralás közben olvastam, úgy különösen hangulatos volt. És roppant mód sajnáltam, hogy nincs nálunk vitorlás, sem semmilyen csónak vagy kenu. De majd jövőre! :)

  A könyből amúgy film és BBC sorozat is készült, azokat még nem láttam.

(Kép innen.)

2010. augusztus 25., szerda

10+1 könyv

Egy eddig magáról jelt nem adó olvasóm, bizonyos Panda nem régiben felkért, hogy legyek a játszótársa, és én ezt örömmel elfogadtam. A lényege az, hogy 10+1 könyvet (igen, az 11) kell ajánlani egy bejegyzésben, emellé pedig 5 másik blogolót bevonni a játékba. Először következzen az én 10+1 könyvem.

Elsőként Arthur Ransome: Fecskék és Fruskák című alkotását ajánlom. Illetve az ehhez tartozó folytatásokat. Hatodik osztályos korom környékén a kedvenc olvasmányaim közé tartozott ez a sorozat, és máig nagyra értékelem, még az is lehet, hogy újra olvasom. Kalandos történetek sora egy csapatnyi gyerekről (illetve két csapatnyiról), akik vitorlásoznak, kincset keresnek és mindenféle kalandba keverednek. Izgalmas, kikapcsoló, megmosolyogtató, élettel teli könyv.

A második Móricz Zsigmond: A boldog ember című mű. Móricz sosem tartozott a kedvenceim közé, nem is fog; de ez a könyve valahogy kivételes. Minden nehézséget bemutat továbbra is, de mégis valahogy derűs. Egyszerű ember élete, mulatságos és persze nehéz helyzetek soraival. Igazi nőcsábász volt ez a boldog ember. Szép az élettörténete.

Harmadikként Ingmar Bergman: Fanny és Alexanderját ajánlom. Forgatókönyv, bravúros forgatókönyv. Néhol misztikus, de mégis életszerű, frappáns dialógusokkal, olykor fejbekoppintós mondatokkal. A filmet is érdemes megnézni.

Negyedikként egy kortárs gyöngyszem, egy verseskötet. Friss tinta - mai gyerekversek. Egyszerűen élmény kézbevenni. Vicces is és szép is. Kicsiknek és nagyoknak is. Nem beszélve arról, hogy vannak benne Dorottya-versek ^^

Az szerencsés ötödik pedig Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál című regénye. És persze az egész Anne-sorozat, Váratlan utazás és a többi. Tizenévesen (még az elején) imádtam, de még most is. Ez is élettel teli könyv. Volt, hogy miután ezt olvastam, rámjött a takaríthatnék - Anya nagy örömére. Úgyhogy minden kedves szülő figyelmébe ajánlom ezt a könyvet! ;)

Hatodikként ismét egy kortárs. Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim. Darvasi László művészi alteregójának tárcái, novellái szerelmeiről. Mivel rövidek, könnyű vele haladni. Értékes szórakozás, intelligens humorral, furcsa élethelyzetekkel. Kedvenc novelláskötetem.

Fehér Klára: A földrengések szigete című regénye a hetedik. Azért különleges számomra, mert egy magyar sci-fi, ami kiemelkedően jóra sikerült. Nem nagyon olvasok sci-fit, de ezt elolvastam, és imádtam. Kalandos, ötletes, vicces, nagyon olvasmányos.

A nyolcadik Chaim Potok: A nevem Asher Lev című könyve. Szülinapra kaptam. Amikor az első mondatokat elolvastam, felnéztem: "Biztos, hogy ez nekem való? Ezt nekem szánták?" Egy hívő zsidóról szól, amit az elején kifejtett. Később kiderült, hogy nagyon is nekem való. Egy zsidó fiú, aki festő lesz és Krisztust fest. Sajnos hiába kerestem rá, úgy tűnik, egy fiktív festő, pedig nagyon kíváncsi lennék a műveire. Fantasztikus regény.

Kilencedikként következzen Terry Pratchett: A Kaszás című regénye. Lehengerlő humor, a Halál imádnivaló, azt lesi csak az ember, mikor kerül be ismét a történetbe. Az összes Pratchett könyvet ajánlom, a humora egyedülálló, nagyon szórakoztató.

Tizedikként Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála című kisregényét ajánlom. A téma nem túl derűs, a helyzet sem, de valahogy a főhős lelki folyamatai, belső monológjai olyan jól esnek az embernek - nekem legalább is jól estek. A felismerés, a fejlődés, a megnyugvás. És nem lett ömlengős, nem erőltet semmit. Egyszerű, tiszta.

Tíz plusz egyedikként pedig Biri Magdolna: Lélekveszélyben című könyvét ajánlom. Ha már a családban akad valaki, aki könyvet ír, aki történetesen az édesanyám.. Azt hiszem, ez a különleges hely, a plusz egyedik őt illeti. Emberi történetek, amelyeken első olvasáskor mind sírtam. A körítésben nem mindenkinek kell hinnie, a történetek akkor is tanulságosak.


Igyekeztem változatosan összeszerkeszteni a listámat, hogy mindenki találjon valami nekivalót. A sorrend nem minőségi sorrend, csupán csak ahogy haladtam a könyvespolc mellett, ilyen sorrendben kerültek fel a papírra (kivéve a 10+1.-et). Mindegyik segít így vagy úgy az életben, bizonyos élethelyzetekben. Vagy szórakoztat, vagy elgondolkoztat, vagy tettekre sarkall, vagy ezeket egyszerre.

Játszótársat választani nehéz... Én sem olvasok olyan sok blogot (mint ahogy ez Pandának is gondot okozott), de lássuk a listát: Peti, Timi, Andi, Aki úgy gondolta, hogy úgy van és Oximoron. Remélem, mindenki beszáll a játékba.