2012. november 15., csütörtök

"Sorozatolás" - Szívek szállodája és Ranma 1/2

Ez az a felállás, amit szívem szerint megtartottam volna :)
    Tegnap fejeztem be a Szívek szállodáját. Az első évadokat faltam, még az előző vizsgaidőszakban kezdtem el nézni, nagyon inspiráló volt a tanulásra (ha épp tanulás helyett nem azt néztem folyamatosan), mert Rory olyan kis szorgos volt, meg is hozta a kedvem.
Aztán az olyan 5-6. évad környéke elég pocsék lett, persze, néztem és voltak benne jópofa dolgok, de Lorelai kiakasztott, milyen gyerekesen viselkedett időnként, mennyire nem volt anya-típus. Ott már sok volt az "anyám a legjobb barátnőm". Nem, alapvetően azért legyen egy anya anya. Érettebb nálam. Legalábbis amíg kamasz vagyok, illenék. Aztán Rory is csinált nagy hülyeségeket. Furán kezelt egy-egy srácot, pl. szegény Dean sem azt érdemelte, amit kapott.
    Alapvetően a sorozatban a párkapcsolatokat sokszor nem kezelték normálisan - én szerintem. A sorozat folyamán többször is arra biztatták a szereplőket, hogy titkolózzanak a párjuk előtt, meg csak tűrtek és tűrtek, ahelyett, hogy mindent szépen megbeszéltek volna. Ebben Lorelai vitte a prímet, nem is csoda, hogy csak nagy sokára találta meg a párját (bár ki tudja, hogy folytatódott volna történetük Luke-kal). Szinte sosem volt tisztában az érzelmeivel, csak miután valaki (Matt vagy Chris) rávilágított. Vagy ennyire befolyásolható lett volna? Rory ilyen téren a sorozat végére kikupálódott. Mindent megbeszélt Logannel, támogatta, kitartott mellette. A végét nagyon sajnáltam, én úgy igent mondtam volna a helyében. De persze valóságos volt a szituáció, mind a két fél részéről, nem mindenki akar 22 évesen férjhez menni (hihi).
    A fiúk egyébként... Dean-nel nagyon cuki volt, ahogy összejött Rory, a kapcsolatuk is rendben volt, Dean végig cuki volt, leszámítva az elcseszett házasságot. Tudhatta volna, hogy még nem kész rá, hogy mást szeret. Aztán Rory elég idiótán bánt vele, meg is értem, hogy ott hagyta őt Dean.
    Jess, ahogy bánt először Dean-nel, ahogy ott viselkedett, az nem volt szimpi. Aztán nagyon megszerettem, örültem is a sikereinek. Meg persze piszok jó magyar hangot kapott.
    Logant ki nem állhattam, amikor bepottyant a sorozatba. Nagyképű, mindent semmibe vevő, csajozós, lekelező valaki volt. Aztán jött a pálfordulat, monogám lett és jófej, mindenkivel udvarias. Visszatérő jelenség ez, hogy alapból bunkó a srác, aztán Rory mellett hirtelen megjavul. Csak tudnám miért, azért annyira Rory sem volt makulátlan. De mint mondtam, a végére egészen kikupálódott ő is.
    Lane és Zack voltak a kedvenceim! Ők egy nagyon helyes kis párt alkottak! (Te jó ég, a Lane-t játszó színésznő '73-as születésű! Mázlista! Sosem öregszik meg!) Lane mamáját is nagyon bírtam!
    Emily-t és Richardot is kedveltem, bár persze voltak merész húzásaik.

    Szóval összességében egy nagyon helyes sorozat, sok vidám percet szerzett nekem, illetve közben többször rám tört a vágy, hogy gyereket akarok, de sok tekintetben nem tartom követendő példának azt az életet, amit bemutattak. Amúgy is lehetetlen, hogy valaki ennyit egyen és ilyen kajákat, és sose hízzon meg és még egészséges is maradjon! Plusz az anyagi helyzetük is "mesés", ahogy April mondaná (őt is mennyire megkedveltem!), ahhoz képest, honnan indultak. A "nagy" anyagi gondok közepette is volt egy nagy házuk, autójuk, sosem főztek és mindig vásároltak, ha kellett valami, vagy ha csak úgy szomorúak voltak. Hát, erre szokás mondani, hogy "amerikaiak".

Akane és Ranma, a Ranma 1/2 két főszereplője
    Aztán folytatásnak, ma olvasgattam az Urban: Eve-et, ott ráakadtam Ádám oldalára, ahol pedig épp novemberi érdekes előadásokat ajánlott, pl. az egyik témája a Ranma 1/2 c. anime-sorozat.
    Ez a sorozat igen kedves a számomra, ugyanis anno emiatt kezdtem el németül tanulni. Általános iskolában bukkantam rá a TV-ben erre a sorozatra, a német nyelvű RTL II-n, és elkezdtem nézni. Fogalmam sincs, hogy bírtam, amikor egy mukkot sem értettem a nyelvből, de néztem, izgultam, nagyjából értettem a történetet. Aztán elkezdtem németre is járni, de csak másfél évig bírtam, aztán abbahagytam. Nem sok minden maradt meg bennem. A klettern (mászni), das Lineal (vonalzó), die Badewanne ( fürdőkád), a "vi géc?", de már leírni nem tudnám (Hogy vagy?), ich bin, ilyesmik... Ha bármit rosszul írtam le, elnézést az érzékeny németesektől!
    Úgyhogy most a Ranma 1/2-ből néztem meg az első részt - ezúttal magyar felirattal. Lehet, hogy folytatni fogom! :) Ez a sorozat meg talán a sporthoz hozza meg a kedvem és a kitartásom! :)

3 megjegyzés:

Vero írta...

Jaj, ezt mi is néztük húgommal, németül, úgy, hogy semmit, de semmit nem értettünk belőle (és nem csak ezt).
Ha egyszer sok időd lesz, olvasd el az eredeti mangát, rajzolva nagyon szép :)

Dorka írta...

Ó, ez eszembe sem jutott, köszi! :) honnan lehet megszerezni? Érdekelne nagyon! Egyébként nekem is megvolt ez a korszakom, egy cseppet sem zavart, hogy nem értem, akkor is néztem. Nem tudom, hogy bírtam, miért volt ez jó nekem :D

Vero írta...

Majd elmondom!! :P