Ez a hangulat a következő bejegyzésnek köszönhető: http://life-blood.blogspot.com/2010/01/fent.htmlRemélem, idén nyáron is felülhetek a világ tetejére..
A kép 2008 júliusában készült - Bükk-hegységben, Tar-kő
2010. január 17., vasárnap
A világ tetején
Ez a hangulat a következő bejegyzésnek köszönhető: http://life-blood.blogspot.com/2010/01/fent.htmlRemélem, idén nyáron is felülhetek a világ tetejére..
A kép 2008 júliusában készült - Bükk-hegységben, Tar-kő
2010. január 13., szerda
Érvelés
2009. XII. 8. Feladat:
"De ifjú kedvem forró vágya más:
Jövőmbe vetni egy tekintetet.
Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek."
(Madách Imre: Az ember tragédiája. Harmadik szín)
A jövő kutatása, a jövő megismerésének vágya vélhetően egyidős az emberiséggel, a különféle jövőképek bemutatása műalkotásoknak is gyakori tárgya. Mutassa be két mű (pl. regény, dráma, film, lírai alkotás) jövőről alkotott elképzeléseit! Szeretné, ha ezek beteljesednének? Miért igen, miért nem?
Ahogy Madách Imre Ádámja is vágyott arra, hogy megismerje a jövőt, úgy mindenki más is, az idők kezdete óta: gondoljunk csak a különféle jóslatokra, ókori jósolási technikákra. De számos írót, költőt és filmrendezőt is megihletett már ez a téma. Az utópisztikus, vagy épp antiutópisztikus alkotások közül én kettőt emelnék most ki: az Equilibrium című filmet és a A Földrengések szigete című regényt. Jövőről alkotott elképzeléseik bár különbözőek, én egyik jövőt sem választanám szívesen. Mindjárt el is mondom, hogy miért nem.
Az Equilibrium című film a III. világháború után játszódik, amely majdnem elpusztította az emberiséget. Hogy elkerüljenek egy IV. világháborút - amely vélhetőleg eltüntetné az emberiséget a föld színéről - a tudósok kifejlesztenek egy olyan szert, amely "megöli" az emberi érzéseket, érzelmeket. Erre azért van szükség, mert úgy gondolják, hogy minden baj forrása a vágy, az érzelem. A szer használata mellé mint "kiegészítő kezelés" pedig elégetnek minden műtárgyat, könyvet, művészeti alkotást, betiltják a színeket, hogy véletlenül se maradjon semmi, ami érzelmeket válthat ki az emberekből.
Mint minden rendszerben, ebben is van "hiba", ez sem működik tökéletesen. A rendszer ellenségei, az úgynevezett "érzésbűnözők" megtagadják a szer bevételét és műalkotásokat, színes tárgyakat rejtegetnek otthonaikban. Ezeket a "zavaró elemeket" elfogják és egyszerűen elégetik; elevenen elégetik a saját embertársaikat. *
Hogy miért nem választanám ezt a jövőt? Azt hiszem, ez elég egyértelmű. Ahogy Mouse is megfogalmazza a Mátrix című filmben: "Ha ez ember lemond a vágyairól, arról mond le, ami emberré teszi." Ha úgy vesszük, akkor ez a rendszer már eltüntette az emberiséget, mivel gépekké változtatta őket. Nem beszélve arról, hogy ez a rendszer cseppet sem békés, ugyanolyan diktatúra, mint mondjuk a kommunista diktatúra volt. "Szent célt" pedig minden háború fel tudott mutatni; ettől viszont egyik sem lett humánusabb vagy nemesebb.
A Földrengések szigete egy látszólag idilli világot mutat be: Az emberiség megtanulta irányítani a természeti erőket, aminek hála eltűnt az éhezés a földön és nem pusztítanak már földrengések vagy hurrikánok. Még a börtönök is megszűntek - nem volt többé rájuk szükség. Cserébe viszont a Föld egy picinyke szegletéről le kellett mondaniuk az embereknek, ahol a természet kitombolhatta magát. Ezt nevezik a "földrengések szigetének". Itt éjjel-nappal viharok pusztítanak, vulkánok törnek ki és hurrikánok söpörnek végig a tájon.
Bár valóban tökéletesnek tűnik ez a jövő, ami ráadásul igazán nem is kíván áldozatot, én mégsem szeretnék ilyen életet. A világnak van egy természetes körforgása, amibe ilyen mértékben belenyúlni butaság** és felelőtlenség és súlyos következményekkel jár. A földrengések szigetének létrejötte a kisebbik baj, a nagyobbik akkor következik be, amikor az emberi faj túlnépesedik (ami már napjainkban is elmondható), és egyszerűen nem marad hely többnek. Vagy majd akkor a halált is elkezdik szabályozni? Mondjuk minden 60. életévét betöltött embert átsegítenek a túlvilágra? Vagy betiltják a szülést és minden kisbabát elvetetnek, amíg újra fel nem lép az "emberhiány"?
Nem ismerem a jövőt, de remélem, ezek közük egyik sem következik be.
Tart: 5
Ny: 5
* a tanárnő hiányolt egy párhuzamot Madách falanszterével. De kérem, ez nem volt a feladat része :D
** a butaság helyett a balgaság szót javasolta a tanárnő ^^
Megjegyzés: Ha a film vagy a könyv tartalmának leírásában van némi hiba, azért elnézést kérek. Emlékezetből írtam és a könyvet pl. nagyon rég olvastam... De ajánlom mindenkinek! Nagyon kalandos sci-fi, ráadásul magyar! Az írónő neve nem jutott akkor eszembe :$ Most pótolom: Fehér Klára.
"De ifjú kedvem forró vágya más:
Jövőmbe vetni egy tekintetet.
Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek."
(Madách Imre: Az ember tragédiája. Harmadik szín)
A jövő kutatása, a jövő megismerésének vágya vélhetően egyidős az emberiséggel, a különféle jövőképek bemutatása műalkotásoknak is gyakori tárgya. Mutassa be két mű (pl. regény, dráma, film, lírai alkotás) jövőről alkotott elképzeléseit! Szeretné, ha ezek beteljesednének? Miért igen, miért nem?
Ahogy Madách Imre Ádámja is vágyott arra, hogy megismerje a jövőt, úgy mindenki más is, az idők kezdete óta: gondoljunk csak a különféle jóslatokra, ókori jósolási technikákra. De számos írót, költőt és filmrendezőt is megihletett már ez a téma. Az utópisztikus, vagy épp antiutópisztikus alkotások közül én kettőt emelnék most ki: az Equilibrium című filmet és a A Földrengések szigete című regényt. Jövőről alkotott elképzeléseik bár különbözőek, én egyik jövőt sem választanám szívesen. Mindjárt el is mondom, hogy miért nem.
Az Equilibrium című film a III. világháború után játszódik, amely majdnem elpusztította az emberiséget. Hogy elkerüljenek egy IV. világháborút - amely vélhetőleg eltüntetné az emberiséget a föld színéről - a tudósok kifejlesztenek egy olyan szert, amely "megöli" az emberi érzéseket, érzelmeket. Erre azért van szükség, mert úgy gondolják, hogy minden baj forrása a vágy, az érzelem. A szer használata mellé mint "kiegészítő kezelés" pedig elégetnek minden műtárgyat, könyvet, művészeti alkotást, betiltják a színeket, hogy véletlenül se maradjon semmi, ami érzelmeket válthat ki az emberekből.
Mint minden rendszerben, ebben is van "hiba", ez sem működik tökéletesen. A rendszer ellenségei, az úgynevezett "érzésbűnözők" megtagadják a szer bevételét és műalkotásokat, színes tárgyakat rejtegetnek otthonaikban. Ezeket a "zavaró elemeket" elfogják és egyszerűen elégetik; elevenen elégetik a saját embertársaikat. *
Hogy miért nem választanám ezt a jövőt? Azt hiszem, ez elég egyértelmű. Ahogy Mouse is megfogalmazza a Mátrix című filmben: "Ha ez ember lemond a vágyairól, arról mond le, ami emberré teszi." Ha úgy vesszük, akkor ez a rendszer már eltüntette az emberiséget, mivel gépekké változtatta őket. Nem beszélve arról, hogy ez a rendszer cseppet sem békés, ugyanolyan diktatúra, mint mondjuk a kommunista diktatúra volt. "Szent célt" pedig minden háború fel tudott mutatni; ettől viszont egyik sem lett humánusabb vagy nemesebb.
A Földrengések szigete egy látszólag idilli világot mutat be: Az emberiség megtanulta irányítani a természeti erőket, aminek hála eltűnt az éhezés a földön és nem pusztítanak már földrengések vagy hurrikánok. Még a börtönök is megszűntek - nem volt többé rájuk szükség. Cserébe viszont a Föld egy picinyke szegletéről le kellett mondaniuk az embereknek, ahol a természet kitombolhatta magát. Ezt nevezik a "földrengések szigetének". Itt éjjel-nappal viharok pusztítanak, vulkánok törnek ki és hurrikánok söpörnek végig a tájon.
Bár valóban tökéletesnek tűnik ez a jövő, ami ráadásul igazán nem is kíván áldozatot, én mégsem szeretnék ilyen életet. A világnak van egy természetes körforgása, amibe ilyen mértékben belenyúlni butaság** és felelőtlenség és súlyos következményekkel jár. A földrengések szigetének létrejötte a kisebbik baj, a nagyobbik akkor következik be, amikor az emberi faj túlnépesedik (ami már napjainkban is elmondható), és egyszerűen nem marad hely többnek. Vagy majd akkor a halált is elkezdik szabályozni? Mondjuk minden 60. életévét betöltött embert átsegítenek a túlvilágra? Vagy betiltják a szülést és minden kisbabát elvetetnek, amíg újra fel nem lép az "emberhiány"?
Nem ismerem a jövőt, de remélem, ezek közük egyik sem következik be.
Tart: 5
Ny: 5
* a tanárnő hiányolt egy párhuzamot Madách falanszterével. De kérem, ez nem volt a feladat része :D
** a butaság helyett a balgaság szót javasolta a tanárnő ^^
Megjegyzés: Ha a film vagy a könyv tartalmának leírásában van némi hiba, azért elnézést kérek. Emlékezetből írtam és a könyvet pl. nagyon rég olvastam... De ajánlom mindenkinek! Nagyon kalandos sci-fi, ráadásul magyar! Az írónő neve nem jutott akkor eszembe :$ Most pótolom: Fehér Klára.
2010. január 12., kedd
József Attila: Talán eltűnök hirtelen... (elemzés)
József Attila (1905-1937) a két világháború közötti magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Költészete szintetizál: lezár és összegez egy korszakot, de egyben újat is nyit. Pályáját három nagy korszakra bonthatjuk. Zsengéi lázadástól fűtöttek, míg második korszakát a szocializmus eszméi itatják át - ami nem is csoda, hiszen proletár családból származott - harmadik korszakának versei pedig rezignáltak, önelemzőek, a költőre ekkor már a freudizmus volt nagy hatással.
Kései versei letisztultak, formái és költői képei leegyszerűsödtek. Ebből a korszakából maradt ránk a Talán eltűnök hirtelen... című verse is.
Ezt a verset 1937-ben, halálának évében írta; ekkor már súlyos beteg. Ahogy a cím is jelzi nekünk, a mű témája az elmúlás, a költő elgondolkodik, meditál az élete fölött. Bizonytalan, talán fél is. Ezt a bizonytalanságot a "talán" szó használata és a három pont is felerősíti. A cím megegyezik a költemény első sorával, a népdalokra jellemző módon; ez is mutatja, hogy József Attila kései versei valóban leegyszerűsödtek.
A mű idő- és értékszembesítő vers. A költő felidézi gyermekkorát, és versszakról-versszakra szembesíti magát azzal, hogy mennyi mindent elpazarolt életében, mennyi mindent tekintett értéknek, amit már sosem kaphat vissza - mint az édesanyját, a gyermek- és ifjúkorát, vagy az iskolás éveit.
A vers hangulata nyomasztó, hiszen a költőt a magányosság és az árvaság érzete hatja át: "Talán eltűnök hirtelen/akár az erdőben a vadnyom." Azaz senki sem venné észre, ha meghalna, nem lenne olyan, akinek hiányozna.
Ezt a hangulatot az ige- és jelzőhasználata is fokozza: a "Bánat szedi szét eszemet" az "Sz" alliterációval (az Sz ráadásul sziszegő, félelmet és hidegséget keltő hang is) vagy a "Most rezge megbánás fog át" sor a rezge jelzővel, ami még védtelenebbnek mutatja a költőt. Rezge a félelemtől, de rezge valószínűleg a betegség okozta gyengeségtől is.
Képei egyszerű, ősi képek. Gyermek- és ijfúkorát a tavasz toposznak felelteti meg: "bimbós gyermek-testem", "Ifjuságom, e zöld vadont"; míg az akkori, halálközeli állapotot az ősszel azonosítja: "hallgatom/a száraz ágak hogy zörögnek."
Ez a vers egy magányos ember létösszegzése, csendes fájdalmának kifejezése, búcsúja az élettől. A költő már nem cselekszik, csak "könnyezve hallgat".
Bár József Attila úgy érezte, nincsen senkije sem, tudjuk, hogy ez nem így volt. Barátai és nővérei amiben tudták, segítették, ám a költő elméje ekkor már nem volt ép, egyre inkább visszahúzódott a saját belső világába.
Költészete nagy hatással volt többek között Pilinszky Jánosra és Nagy Lászlóra, a Baumgarten díjat is elnyerte végül - igaz, csak posztumusz.
Nyelvtan: 5
Tartalom: 4/5
Hiányzik: művészeti eszközök, rímek, verselés (és megint művészeti eszközök.. tanárnő..)
Hm.. na jó, talán tényleg nem ez életem fő műve. Ahhoz képest viszont, hogy nem igen szeretem József Attilát, egész jó lett :D Mondjuk ez a verse még egészen tetszett is. Nem is feltétlen a jegyemmel van a baj. Ha négyötöd, akkor négyötöd. Inkább a megjegyzés, amit hozzá kaptam. Hogy ennél nálam többet vár.. és nézzem meg osztálytársamnál, mik hiányoznak, mert hogy ugyanazok a hibáink. Közben nekem is ráírta a hiányokat, a művészi eszközöket kétszer is... el is fogadom, valóban kimaradtak dolgok. De mást pedig azért dicsért halálra, mert terminus technikusokat használt. Áh.. az irodalomban tényleg ez a nagy valami? Néhány szakszóval való dobálózás? Az irodalom elvileg művészet.. és több egyszerű eszközök halmazánál. Az eszközök tényleg csak eszközök, hogy kifejezzenek egy hangulatot, egy érzést, és hassanak az olvasóra.. én igyekeztem átérezni József Attila hangulatát, és azt megragadni - még ha nem is sikerült úgy, ahogy terveztem, de próbálkoztam. Sajnos többet éreztem, mint amit papírra tudtam volna vetni.
És sikerült ezzel elrontania az első két órámat. Az is lehet ötös irodalomból, aki alig foglalkozik az irodalommal, nulla a művészi érzéke, csak egyszerűen bemagolja az elemzéseket.. hú de nagy érdem. Van segge.. jó persze, ez is valami, nekem mondjuk nincs ilyenhez erőm, de azért... ez olyan csalódás tud lenni. Azért volt benne értékelhető, és semmi pozitívat nem mondott rá.
Kései versei letisztultak, formái és költői képei leegyszerűsödtek. Ebből a korszakából maradt ránk a Talán eltűnök hirtelen... című verse is.
Ezt a verset 1937-ben, halálának évében írta; ekkor már súlyos beteg. Ahogy a cím is jelzi nekünk, a mű témája az elmúlás, a költő elgondolkodik, meditál az élete fölött. Bizonytalan, talán fél is. Ezt a bizonytalanságot a "talán" szó használata és a három pont is felerősíti. A cím megegyezik a költemény első sorával, a népdalokra jellemző módon; ez is mutatja, hogy József Attila kései versei valóban leegyszerűsödtek.
A mű idő- és értékszembesítő vers. A költő felidézi gyermekkorát, és versszakról-versszakra szembesíti magát azzal, hogy mennyi mindent elpazarolt életében, mennyi mindent tekintett értéknek, amit már sosem kaphat vissza - mint az édesanyját, a gyermek- és ifjúkorát, vagy az iskolás éveit.
A vers hangulata nyomasztó, hiszen a költőt a magányosság és az árvaság érzete hatja át: "Talán eltűnök hirtelen/akár az erdőben a vadnyom." Azaz senki sem venné észre, ha meghalna, nem lenne olyan, akinek hiányozna.
Ezt a hangulatot az ige- és jelzőhasználata is fokozza: a "Bánat szedi szét eszemet" az "Sz" alliterációval (az Sz ráadásul sziszegő, félelmet és hidegséget keltő hang is) vagy a "Most rezge megbánás fog át" sor a rezge jelzővel, ami még védtelenebbnek mutatja a költőt. Rezge a félelemtől, de rezge valószínűleg a betegség okozta gyengeségtől is.
Képei egyszerű, ősi képek. Gyermek- és ijfúkorát a tavasz toposznak felelteti meg: "bimbós gyermek-testem", "Ifjuságom, e zöld vadont"; míg az akkori, halálközeli állapotot az ősszel azonosítja: "hallgatom/a száraz ágak hogy zörögnek."
Ez a vers egy magányos ember létösszegzése, csendes fájdalmának kifejezése, búcsúja az élettől. A költő már nem cselekszik, csak "könnyezve hallgat".
Bár József Attila úgy érezte, nincsen senkije sem, tudjuk, hogy ez nem így volt. Barátai és nővérei amiben tudták, segítették, ám a költő elméje ekkor már nem volt ép, egyre inkább visszahúzódott a saját belső világába.
Költészete nagy hatással volt többek között Pilinszky Jánosra és Nagy Lászlóra, a Baumgarten díjat is elnyerte végül - igaz, csak posztumusz.
Nyelvtan: 5
Tartalom: 4/5
Hiányzik: művészeti eszközök, rímek, verselés (és megint művészeti eszközök.. tanárnő..)
Hm.. na jó, talán tényleg nem ez életem fő műve. Ahhoz képest viszont, hogy nem igen szeretem József Attilát, egész jó lett :D Mondjuk ez a verse még egészen tetszett is. Nem is feltétlen a jegyemmel van a baj. Ha négyötöd, akkor négyötöd. Inkább a megjegyzés, amit hozzá kaptam. Hogy ennél nálam többet vár.. és nézzem meg osztálytársamnál, mik hiányoznak, mert hogy ugyanazok a hibáink. Közben nekem is ráírta a hiányokat, a művészi eszközöket kétszer is... el is fogadom, valóban kimaradtak dolgok. De mást pedig azért dicsért halálra, mert terminus technikusokat használt. Áh.. az irodalomban tényleg ez a nagy valami? Néhány szakszóval való dobálózás? Az irodalom elvileg művészet.. és több egyszerű eszközök halmazánál. Az eszközök tényleg csak eszközök, hogy kifejezzenek egy hangulatot, egy érzést, és hassanak az olvasóra.. én igyekeztem átérezni József Attila hangulatát, és azt megragadni - még ha nem is sikerült úgy, ahogy terveztem, de próbálkoztam. Sajnos többet éreztem, mint amit papírra tudtam volna vetni.
És sikerült ezzel elrontania az első két órámat. Az is lehet ötös irodalomból, aki alig foglalkozik az irodalommal, nulla a művészi érzéke, csak egyszerűen bemagolja az elemzéseket.. hú de nagy érdem. Van segge.. jó persze, ez is valami, nekem mondjuk nincs ilyenhez erőm, de azért... ez olyan csalódás tud lenni. Azért volt benne értékelhető, és semmi pozitívat nem mondott rá.
2010. január 2., szombat
Botok Lovagja
Az első néhány sorban is kis bevezetésként annyit, hogy a szilveszterem istenien sikerült, köszönet érte a táncoslábú barátnőimnek! :) Hat körül aludtunk be, fél kilenc felé keltünk, a lányok hazamentek, én még picit beszélgettem anyáékkal, aztán visszafeküdtem aludni, és délután fél négy felé keltem fel. Este megünnepeltük nővérem névnapját, majd az isteni csokitorta után koccintottunk a családdal, mindenkinek boldog új évet kívánva (így legalább nem maradt ki a pezsgő a szilveszteremből, mivel a lányokkal egy-egy sex on the beach-csel koccintottunk :P), végül pedig mindenki húzott egy tarot lapot erre az évre. Nagyon drukkoltam magamnak, hogy valami szépet húzzak. Tudom, mindegyik szép, de én valami egyértelműen szépet szerettem volna. Sikerült! (Köszönöm mindenkinek, aki szintén drukkolt érte! ^^)
Botok Lovagja (Knight of Wands)
Kulcsszavak: A Tűz-elem Tűz aspektusa; izzó energia, dinamikus haladás, belátás, változások.
A Botok Lovagja a gyarapodás és a belső fejlődés mesterfokát testesíti meg. Bal kezében lobogó fáklyát tart (lásd: Botok Ásza), mellyel minden útjába kerülő negatívumot feléget. Vállalta a fejlődését gátló minden akadály és korlát elhárítását.
Lángköpenyt visel, a ló az egyszarvú szarvát, a harmadik szem szimbólumát hordozza. Saját belső víziói erejével tör a külvilágban határozott cselekvésre. A fokozott érzékelésből merített energia felszabadul és feltartóztathatatlanul kifejezésre jut. A nehéz helyzetek is pozitív fordulatot vesznek.
A lovag páncélja hüllőbőrből készült, ez a változásra és a megújulásra utal. Miként a hüllők időről-időre levedlik szorossá vált bőrüket, most magunk mögött hagyhatjuk a régit, a korlátozót, és megkockáztathatjuk a nagy ugrást előre.
Útmutatás: Légy éber és nyitott a tudatod dinamikus változását ösztönző emberek vagy helyzetek felé. Légy hálás a lét ezen ajándékaiért, fogadd el azokat, de ne ragaszkodj hozzájuk.
Kérdés: Lehetővé teszi mostani élethelyzeted energiád tökéletes kibontakoztatását? Ha nem, mit kellene elhárítanod az útból?
Javaslat: Keress kihívást jelentő helyzeteket és alkalmakat. Vesd be teljes energiádat.
Megerősítés: Minden kihívás gyarapodásomat szolgálja. Minden vihar megerősíti gyökereimet.
Azt hiszem, ennél szebbet nem is kívánhattam volna. Fantasztikus évem lesz! Eseménydús, energikus. Aki pedig az utamba áll, azt felégetem :D És végre magam mögött hagyom a múltat. Komolyan mondom, tökéletes kártya :) Ráadásul dupla tűz, mint én (nyilas csillagjegy, oroszlán aszcendens). Most pedig megyek, és nagy energiával belevetem magam a szobarendberakásba és a tanulásba :P
Ui.: Ma pedig rizsnapot tartok, hogy kicsit kitisztítsam a szervezetem. Mégis csak jobb így kezdeni az új évet.
Botok Lovagja (Knight of Wands)
Kulcsszavak: A Tűz-elem Tűz aspektusa; izzó energia, dinamikus haladás, belátás, változások.
A Botok Lovagja a gyarapodás és a belső fejlődés mesterfokát testesíti meg. Bal kezében lobogó fáklyát tart (lásd: Botok Ásza), mellyel minden útjába kerülő negatívumot feléget. Vállalta a fejlődését gátló minden akadály és korlát elhárítását.
Lángköpenyt visel, a ló az egyszarvú szarvát, a harmadik szem szimbólumát hordozza. Saját belső víziói erejével tör a külvilágban határozott cselekvésre. A fokozott érzékelésből merített energia felszabadul és feltartóztathatatlanul kifejezésre jut. A nehéz helyzetek is pozitív fordulatot vesznek.
A lovag páncélja hüllőbőrből készült, ez a változásra és a megújulásra utal. Miként a hüllők időről-időre levedlik szorossá vált bőrüket, most magunk mögött hagyhatjuk a régit, a korlátozót, és megkockáztathatjuk a nagy ugrást előre.
Útmutatás: Légy éber és nyitott a tudatod dinamikus változását ösztönző emberek vagy helyzetek felé. Légy hálás a lét ezen ajándékaiért, fogadd el azokat, de ne ragaszkodj hozzájuk.
Kérdés: Lehetővé teszi mostani élethelyzeted energiád tökéletes kibontakoztatását? Ha nem, mit kellene elhárítanod az útból?
Javaslat: Keress kihívást jelentő helyzeteket és alkalmakat. Vesd be teljes energiádat.
Megerősítés: Minden kihívás gyarapodásomat szolgálja. Minden vihar megerősíti gyökereimet.
Azt hiszem, ennél szebbet nem is kívánhattam volna. Fantasztikus évem lesz! Eseménydús, energikus. Aki pedig az utamba áll, azt felégetem :D És végre magam mögött hagyom a múltat. Komolyan mondom, tökéletes kártya :) Ráadásul dupla tűz, mint én (nyilas csillagjegy, oroszlán aszcendens). Most pedig megyek, és nagy energiával belevetem magam a szobarendberakásba és a tanulásba :P
Ui.: Ma pedig rizsnapot tartok, hogy kicsit kitisztítsam a szervezetem. Mégis csak jobb így kezdeni az új évet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)