Lady Chatterley

Ó, Lady Chatterley, kérlek taníts meg várni.

Nagy fenekű nők napja

A mai nap (ha nem is épp májusi nap), készülődés közben ez a szám ugrott be, miközben szembesültem azzal, hogy egy újabb nadrágommal adódtak problémát. Még feljön, de mintha a múlt tavasszal-nyáron könnyebben csusszant volna. Hm. Meggondolandó. Bölcsészhátsó, aj, Te Bölcsészhátsó. Elég lesz már a terjeszkedésből, tegyél le a világuralomról. Sebaj, még a májusi szezonig van idő..

Emil Rulez! : Nagy fenekű nők napja

{Van egy nap}

Májusban, mikor a nők egy része

A tükörbe meredve azt veszi észre

Hogy a feneke valahogy a múlt nyár óta

Megnőtt, vagy csak az az idióta

Mosodás mosta a szoknyáját túlontúl

Forró vízben és ezért ezentúl

Vigyázni kell, hogy kinek adja

Be mosni a ruháit.

De persze a nagyja

A problémának ettől nem tűnik el

Hiszen a fenék-kérdésbe' dönteni kell,

Hogy fájó szívvel a molett butikból

Új ruhát kell venni vagy megint holnaptól

A sütit és a tésztát is el kell hagyni

A kakaós tejnek is sajnos annyi

És a nőknek, akik a butikot választják

Rendezzük a Nagy Fenekű Nők Napját.

- Legyen ez igazi ünnep - mondja Jules

Aki májusban már a tengerparton ül

És hogy legyőzze feltörő zsír-iszonyát

Felhúzza egy sellő régi uszonyát

Amit a homokban talált eldobva egyszer

Szegény sellő, nyilván valami vegyszer-

nek a hatására, ami a tengerbe ömlött

Kínjában földi nő formát öltött

S egy társkeresőnél dolgozik most

Delfinek helyett a hatos villamost

Lovagolja migidi-meg minden reggel

A zötyköléstől kissé petyhüdt seggel

Májusban a tükör elé áll

Kicsit később már a mosodába' kiabál

És ha valaki, hát ő elmondhatja

Hogy neki szól a Nagy Fenekű Nők Napja.

újév-indító, nem épp, ahogy akartam

Szóval íme az első bejegyzés. Bár nem ezt akartam elsőnek, de a másikhoz meg ellustálkodtam néhány dolgot. Na sebaj, majd lesz második. Vizsgaidőszak. Véget ért. Itt gubbasztok a gép előtt már 6 óta, kurzusfelvétel végett. Az átlagomat még mindig nem tudom, és egy gyakorlatot sem tudok felvenni, mivel a drága tanárunk még nem tudott nekünk gyak. jegyet adni az első félévre. És leginkább ezért keltem korán. Hm. Szegény anyukája biztos csuklik, hála az első éves pszichósoknak.

Amúgy a vizsgaidőszak elég jól sikerült, még az anatómiával is sikeresen megküzdöttem :) Ez nem mondható el a szociológiára, de sebaj. Még van bő egy hetem a pihenésre és a tornára. Ki is használom (ha épp nem kurzusfelvételre várok).

Ja, és boldog új évet! :)

Képzetek

Eddig én mindig csak úgy hallgattam a zenét, mikor mit adtak, mihez volt kedvem. De klipeket nagyon ritkán néztem. Nem olvastam nagyon utána az együttesnek, sokszor azt sem tudtam, hogy néznek ki. Én csak hallgattam. A versekkel ellentétben a zenének a szerzőjére nem mindig vagyok olyan kíváncsi. De már kezdtem magam emiatt rosszul érezni, hogy évek óta hallgatom, mégsem tudom, milyen az arca... Hát, talán jobb volt úgy. Én elképzeltem egy karaktert a hanghoz, plusz az emlékek szülte hangulat csatlakozott a dallamhoz. Most rákerestem youtubeon. Régen nem volt fent klip, csak egy másik előadó akusztikus feldolgozása. Azt is imádtam, ott az arc is passzolt. De most... most már van fent video, az eredeti. És csalódás. A klip semmilyen, az énekes nyálas. Hülye haj, kihúzott szem, valamelyik klipben még festett köröm is. Ajj.. miért? De a hangja, a régi hangulat még mindig megvan. De ez rosszabb, mint könyv után filmadaptációt nézni. Ott legalább általában kb. hasonlít a szereplő, vagy legalább el tudja velem hitetni. Itt egyáltalán nem. És elvész a régi, fejben lévő képzet.

4. otthonom

Egyik délután Szegeden úgy éreztem, hogy mennem kell, nincs maradásom. Ha a Kedveshez nem is lehet menni, Budapestre lehet. Néhány órát lehet. Hát mentem. És szárnyalt a lelkem. Írtam is, de most ide nem az való. Hanem egy kép (az én nem túl szépen fényképező telefonommal készítve), egy dekoráció; az én 4. otthonomban, a vonaton. Én ragasztottam ki. Itt volt az ideje a dekorálásnak, hogy otthonosabb legyen.

A szöveg rajta kb. (emlékezetből) Legyél szerelmes! ; vonat = 4. otthonom, matrica = dekor; Jó utat! - na meg néhány szívecske. :)

Másnap délután amikor ismét Pestre utaztam, sétáltam a vonat mellett, hogy meglessem, melyik fülkében mennyien vannak. Megláttam egy üreset, gyorsan felpattantam hát a vonatra és odarobogtam. Hát nem az én drága matricás fülkém volt az? De igen :) Engem várt. Olyan jó érzés volt.