Hát kell ennél több? Persze elsőre nem értékeltem, hogy 10 órakor végzek a suliban és csak 2-től dolgozom, ami egy utcányira van a sulitól, szóval még a közlekedéssel sem megy el nagyon idő. Mennyi pangás... Jaj, mit is csináljak? (Hazatekerni és visszajönni nem akartam, különben is, otthon mit csináljak? Csak nekiállnék a házimunkának, az meg nem hiányzik a lelkemnek.) Aztán megráztam magam. Itt van szabad 4 óra, ragyogó az idő, Budapesten vagyok és azt csinálok, amit akarok!
 |
| A Rózsák tere (VII. kerület) |
Végül úgy döntöttem, elmegyek a Rózsák terére (egy köpésre a munkahelytől). Ott kívülről-belülről jól megnéztem a templomot (még a szemüvegemet is felvettem), mécsest is gyújtottam. Képeslapot is akartam venni (hogy
igazi turista legyek és esetleg el is küldjem majd valakinek), de 5 forint hiányzott hozzá, úgyhogy nem vettem, csak jól megnéztem. Hiába, nem vitt rá a lélek, hogy ne legyek becsületes (becsületkassza volt). Fotóztam is, jobb híján a telefonommal. Beltéren nem is próbálkoztam, fény nélkül meg van halva a gép. Kint kicsit folytattam a turistáskodást. A templom körüli parkban középiskolások rajzolták a templomot, gyerekek játszottak, nénik beszélgettek. Kerestem magamnak egy napfényes helyet és először is ettem - a tegnap készített "tortillából", arról is írok majd külön - aztán olvastam (lesz sok
Napi vers), telefonáltam, jegyzeteltem, kívánságlistát böngésztem és terveztem. Eközben meg szívtam magamba a
napvitamint.
A parkot rendben tartó egyik bácsi is megszólított, vele is beszélgettem egy keveset. Kicsit fura fazon, de azért hízelgő, hogy először gimnazistának nézett. És még Gödöllőhöz is kedves emlékek fűzik! (Rengeteg embert fűznek kedves emlékek Gödöllőhöz! Elképesztő!) Még az áruházra is emlékszik!
Úgyhogy szépen eltelt ezzel kb. 3 órám, akkor már kezdett nagyon melegem lenni, meg pisilnem is kellett, úgyhogy elindultam a munkahely felé - legalább van egy kis időm blogolni, olvasni itt is.
Imádom ezt a szép időt!
 |
A templom közelebbről
(kívülről nagyon szépen fel van újítva!) |
 |
| Egy szép szobor |
 |
| Az ebédem (ez eredetileg tortillának készült) |
2 megjegyzés:
Kevés olyan kellemes elfoglaltsága van egy budapesti lakosnak, mint 4 szabadban eltöltött, napsütötte óra.
Utolsó hasonló élményem körülbelül négy héttel ezelőttre datálódik, amikor is rávettem magam, hogy D-Vitamint engedjek be a szervezetembe és elindultam, hogy feltöltsem a hideg éléskamránkat a lakóhelyemtől kb. 15 percre található, XII. kerületi élelmiszerboltban. Út közben figyelmes lettem egy fákkal teleültetett. Mivel nem siettem sehová, így tettem egy alig pár méteres kerülőt.
Már több éve lakom a kerületben, a szomszédságunkban található Gesztenyés kertet azonban eddig csak futólag ismertem. A BAH csomóponttól is megközelíthető (a Széll Kélmán tértől kb. 6 percnyi villamos útra lévő) parkot kívülről már több évszakban is szemügyre vettem. Ez a mindenki számára optimális zöldterület minden évszakban kínál valami szépet:
Tavasszal:
A fagyok elmúlta után különféle virágokat százait (vagy talán ezreit is) ültetik ki különböző alakzatokba (hol S, hogy cikkcakk, hol egyenes vonalban) a városi kertészek.
A fű és a kert egésze folyamatosan, az év minden hónapjában karban van tartva.
A gesztenyefák virága, amely fehér vagy halvány rózsaszín, illatozza be az egész környéket.
Ősszel:
Árvácskák kerülnek a tavaszi virágok helyébe, anélkül, hogy temetői „hangulatot” kölcsönöznének.
Megkezdődik a gesztenyék begyűjtése (pici gyerekek, családok) és a gesztenyefigurák készítése és a lombhullás.
Nyáron:
Különböző rendezvényeknek (kerületi napok), programoknak (koncertek, fellépések, borkóstoló) ad otthont eme zöld terület.
Játszótér várja a kicsiket.
Ha csak olvasni és csendre vágyik, vagy a családjával szeretne a közelben sétálgatni, kocogni vagy zenét hallgatni? Ajánlom Budapest ezen szegletét. Amit magával kell vinnie: pár óra szabadidő.
Jól hangzik nagyon :) Ezen a környéken ugyan igen ritkán járok, de észben tartom. Bizony megéri néha kitérőt tenni!
Megjegyzés küldése