4 óra szabadidő a napsütötte, őszi Budapesten

  Hát kell ennél több? Persze elsőre nem értékeltem, hogy 10 órakor végzek a suliban és csak 2-től dolgozom, ami egy utcányira van a sulitól, szóval még a közlekedéssel sem megy el nagyon idő. Mennyi pangás... Jaj, mit is csináljak? (Hazatekerni és visszajönni nem akartam, különben is, otthon mit csináljak? Csak nekiállnék a házimunkának, az meg nem hiányzik a lelkemnek.) Aztán megráztam magam. Itt van szabad 4 óra, ragyogó az idő, Budapesten vagyok és azt csinálok, amit akarok!

A Rózsák tere (VII. kerület)

  Végül úgy döntöttem, elmegyek a Rózsák terére (egy köpésre a munkahelytől). Ott kívülről-belülről jól megnéztem a templomot (még a szemüvegemet is felvettem), mécsest is gyújtottam. Képeslapot is akartam venni (hogy igazi turista legyek és esetleg el is küldjem majd valakinek), de 5 forint hiányzott hozzá, úgyhogy nem vettem, csak jól megnéztem. Hiába, nem vitt rá a lélek, hogy ne legyek becsületes (becsületkassza volt). Fotóztam is, jobb híján a telefonommal. Beltéren nem is próbálkoztam, fény nélkül meg van halva a gép. Kint kicsit folytattam a turistáskodást. A templom körüli parkban középiskolások rajzolták a templomot, gyerekek játszottak, nénik beszélgettek. Kerestem magamnak egy napfényes helyet és először is ettem - a tegnap készített "tortillából", arról is írok majd külön - aztán olvastam (lesz sok Napi vers), telefonáltam, jegyzeteltem, kívánságlistát böngésztem és terveztem. Eközben meg szívtam magamba a napvitamint.
  A parkot rendben tartó egyik bácsi is megszólított, vele is beszélgettem egy keveset. Kicsit fura fazon, de azért hízelgő, hogy először gimnazistának nézett. És még Gödöllőhöz is kedves emlékek fűzik! (Rengeteg embert fűznek kedves emlékek Gödöllőhöz! Elképesztő!) Még az áruházra is emlékszik!
  Úgyhogy szépen eltelt ezzel kb. 3 órám, akkor már kezdett nagyon melegem lenni, meg pisilnem is kellett, úgyhogy elindultam a munkahely felé - legalább van egy kis időm blogolni, olvasni itt is.
  Imádom ezt a szép időt!

A templom közelebbről
(kívülről nagyon szépen fel van újítva!)

Egy szép szobor

Az ebédem (ez eredetileg tortillának készült)

Bukfencező múzsa, az olvasnivaló
(a sok bejelölt verssel)

Nyaraljunk otthon! 2. - Piknikre fel!

A mi személyes vízpartunk

  Hétfőn Pisán voltunk, tegnapra egy kellemes vízparti pikniket terveztem be. Mindezt a lakásban. A vízpartot egy befőttes üvegnyi víz, kövek, egy kagyló és 3 parafavitorlás jelképezték. Az üvegre körömlakkal halakat festettem. Az ötlet a Handmade Charlotte blogról származik, ez az új kedvenc kreatív blogom :) Mivel egy parafadugónk volt csak itthon, így a minivitorlást választottam, abból viszont 3 is készült. A kiegyensúlyozáson még kéne kicsit dolgozni, mert így az egyik egyszer felborult, meg kicsit ferdén állnak, de azért hangulatos így is. Az üveg aljára kék papírt ragasztottam, csak celluxunk volt otthon, hát azzal, gondoltam, majd a kövek úgy is eltakarják, nem lesz csúnya. Így is lett, de persze a kövek a celluxszal együtt a papírt is teljesen letakarták, így semmi színt nem adott át a víznek :D

A csodás piknikkosaram belülről

  Végre a piknikkosaramat is felavathattam. Került bele kenyér, felszeletelt hagyma egy kis műanyag dobozban, sószóró, pirospaprika, zsír, kenyérvágó kés, szalvéta és vágódeszka. A tea a kosáron kívül egy műanyag flakonba került. Egyéb evőeszköz, pohár és tányér pedig a kosár része. Egyszerűen szuper ez a kosár és csodaszép! Egy picit talán alulméretezték az ételnek szánt helyet, ahhoz képest, hogy 4 fős az étkészlet benne, de nekünk kettőnknek azért elég jó :)
  A földre került két ülőpárna, a kosár, a tea és a "vízpart", így vártam a Kedvest.
Az otthonpiknik előnye, hogy
- időjárástól függetlenül megtartható
- nem landol labda az ételben vagy jön egy kutyus eszegetni, szabadabban lehet mindenfélét csinálni
- nem zaklatnak hangyák, szúnyogok, legyek
- nincs göröngy, ami nyomja a fenekedet
- nincs olyan, hogy "jaj, otthon felejtettem", mert csak felállsz és hozol Magadnak (pl. mézes kenyeret is készítettünk a zsíros kenyér után)
  Persze ettől függetlenül imádok kint piknikezni, de azért nem rossz ez az otthoni verzió sem :) A Kedvesnek ez az ötletem is nagyon tetszett, bár ő nem a földre ült, hanem egy székre, a térde nem bírja a földön ülést, de így is nagyon hangulatos volt, jót beszélgettünk, eszegettünk. Ezután Odaátot néztünk éjjelig, épp évadváltás volt és szörnyen izgalmas volt a történet :)
  Estére egy kis édességet és üzenetet hagytam a Kedves párnáján. Az édesség a szállodai hagyománnyal ellentétben nem csoki, hanem egy Maoam volt, az üzenetben ez állt:

Köszönjük, hogy szállodánkat választotta!
Jó éjszakát kívánunk!

(A mellékelt üres papíron kedves üzenetet hagyhat hálótársának.)

  Ezzel a lehetőséggel még nem élt, hulla fáradt volt, ígérete szerint ma bepótolja :) A Maoam is mára maradt, már fogmosás után találta meg. Mókás, mert este is ki-be járkált a hálószobában és akkor nem vette észre a kis csomagot (vagy nem akarta?). De jó ez így.


  Ma maradunk a vízparton és lángosozni fogunk :) Beszámoló holnap!

Nyaraljunk otthon! 1. - Irány Pisa!

A mi pisai éttermünk asztala...

  Tegnap olvastam a gyerekeknek tervezhető otthoni nyári táborról, és amúgy is terveztem a nyárra tematikus napokat, hát ezzel a lendülettel tegnap neki is láttam a szervezésnek. Mivel maradt ki egy kevés melegszendvicskrém (reszelt párizsi+sajt+besamel), de kenyér nem, azt terveztem, készítek egy pizzatésztát és arra rakom rá a krémet. És ha már pizza, akkor legyen mondjuk olasz nap - akármennyire is nem olaszos ez a fajta pizza. Olaszországról pedig először a pisai ferde torony jutott az eszembe, ezért úgy döntöttem, első körben oda utazunk a Kedvessel. :) A tervek szerint ő aznap munka után találkozott volna az egyik barátjával, de kb. 1-1,5 órával a munkaidő lejárta előtt a barát lemondta a találkozót, így 2 óra lemaradásba kerültem (kb. ennyire saccoltam a találkozó időtartamát).

...ahonnan ráláttunk a pisai ferde toronyra

  Szerencsére még délelőtt megrajzoltam a pisai ferde tornyot, direkt úgy, mintha az ablakból rálátnánk. Emellett egy tájékoztatót is írtam a Kedvesnek, a pisai ferde torony történetéről. Egy A/4-es lapra írtam, háromba hajtottam és a külsejét az olasz zászló színeiben színeztem ki. Délelőtt tudtam le a hétfői takarítást is (felsöprés, -mosás és ágyneműcsere), így már csak az asztalt kellett lepakolni, letörölni, pár dolgot elmosogatni, begyúrni a tésztát és megfőzni a pudingot. Desszertnek ugyanis hideg vaníliás pudingot gondoltam őszibarackdarabokkal (ez sem túl olaszos, de a barackokat már fel kellett használni). Az asztal elkészült időben, gyújtottam gyertyát, kikészítettem előre az evőeszközöket, mint az éttermekben és a pisai ferde torony történetét. A tervek szerint a pudingba kis olasz zászlókat szúrtam volna, de erre már igazán nem maradt időm. Az utolsó pillanatban találtam egy Pavarotti válogatást is. Eredetileg olasz filmet is néztünk volna az este, de azt nem töltöttem le, de hát végül is, nyaralunk, attól még, hogy történetesen Olaszországban, nézhetünk nem olasz filmet. A Kedves hazajött, hideg vízzel vártam, elsőre észre sem vette az asztalt meg a képet, de aztán persze örült neki, összepuszilgatott, Pavarottiból meg a dekorációból levonta, hogy olasz napot tartunk. Nyaraltunk egyet a délután-este. A pizzatészta még kelt, a puding hűlt, nem is volt még vacsoraidő, úgyhogy leültünk egymással szembe, egy maradék borocskával, azt iszogattuk és beszélgettünk, illetve én kicsit megnyomkodtam a lábát. Végül film terén abban egyeztünk meg, hogy úgyis olyan korán van még, tartsunk Kill Bill maratont, olyan rég szeretné már megnézni. Én pedig beadtam a derekamat, hadd érezze jól magát a nyaraláson. Úgyhogy pizzát meg pudingot ettünk, filmet néztünk, pihentünk, este még olvasgattunk aztán aludtunk. A pizza nagyon finom lett, bevált a recept! :) Persze, csak nem ültünk asztalhoz, meg kést és villát sem használtunk, de hát nyaralás közben nincs olyan, hogy muszáj. Az esti mosogatás is kimaradt. Reggelre kissé lehűlt az idő Olaszországban. Most bepótolhatok minden házimunkát.

Legyél turista a saját lakhelyeden!

  Az elmúlt pár hónapban két volt osztálytársam blogját is olvastam, amiben az erasmusos élményeiket írták/írják le (az egyik még mindig kinn van). Ági Hollandiában volt kint, Petra Franciaországban van kint. Én meg csak olvastam és elkezdtem vágyakozni; annyi klassz dolgot csináltak/csinálnak! Mindenféle nemzetiségű emberekkel találkoztak és mindenféle ételeket kipróbáltak, mindenféle helyekre elmentek. De hé, hát itt Budapesten talán nincsenek mindenféle nemzetiségű emberek? Nincsen mindenféle nemzetiségű étterem? Netalántán nincsenek izgalmas helyek/épületek? Persze, az Eiffel-torony nincs itt, az azért ott marad Franciaországban, de vajon mikor voltunk utoljára az Országházban? Vagy az Iparművészeti Múzeumban? Vagy a nemzeti parkjainkban? Rengeteg-rengeteg szép hely van. És nem én találom fel a spanyol viaszt, az igaz, de talán lesöpröm a port a Bennetek amúgy is ott lévő vágyakról és gondolatokról, hogy hová mennétek el. Legalább egy napra legyetek turisták a saját lakhelyeteken! Lehet ez tágabb környezet is, ha időd és pénzed engedi, akkor az ország különböző pontjait is meglátogathatod. De első körben nem kell nagyot akarni és messzire menni. Mi van Hozzátok a legközelebb, ami érdekes lehet és ahol rég voltatok?

  Tőlünk nem messze van a Ludwig Múzeum és a Művészetek Palotája, de még egyszer sem voltam egyikben sem. De itt van az Iparművészeti Múzeum is, ahol szintén nem voltam pár éve. De tekintsünk még közelebbre: egy éve lakom ezen a téren, de a templomunk belsejében még nem voltam! Nemrég fedeztem fel, hogy az újra megnyíló Tárt Kapu Galéria, amit ajánlottam az előző bejegyzésemben, egy utcára van tőlünk! És persze még sorolhatnám, Budapest teli van látnivalókkal.
  Ha egy kis nemzetközi érzésre vágytok, akkor pl. még mindig tartanak a frankofón filmnapok.

  Nálam a Tárt Kapu Galéria és a Bakáts téri templom kerül a közeljövőben megnézésre. Beszámoló majd következik. Ti milyen látványosságokat/programokat néznétek meg turistaként?
Egyébként mindig is szerettem volna egy magyaroknak szóló, frappáns kis Budapest-kalauzt, mi is hadd turistáskodjunk a fővárosunkban! Szóval ha valaki tud ilyet ajánlani, annak nagyon örülnék!

  Ha pedig igazán igazi turisták szeretnénk lenni, akkor természetesen készítsünk sok-sok fotót, ha lehet, vegyünk I Love Budapest (vagy egyéb város) pólót/sapkát/táskát, de ha nem akarunk erre sok-sok ezret kidobni, akkor készítsünk! Jó barátunk a textilfilc! :) Ezen a napon lehetőleg ne főzzetek, hanem üljetek be valahova enni, élvezzétek, hogy "buta turisták" vagytok!

(Kép innen.)