Kreatív kedd #51

Mi az a Kreatív kedd?

A kreativitásba beletartoznak nekem a "klasszikusok", úgy mint a rajzolás, festés, hímezés, varrás, agyagozás, origami, barkácsolás, írás, zeneszerzés, éneklés, stb. De egy ötletes lakberendezés, rendszerezés, bútorelhelyezés is. De kreatívak vagyunk akkor is, ha egy problémát másképp közelítünk meg, ha egy adott épületet ezúttal nem jobbról, hanem balról kerülünk meg, ha új szóval fejezzük ki magunkat, ha kék csat helyett pirosat teszünk a hajunkba, ha kipróbálunk egy új fűszert... Ha próbálkozunk, újítunk, elrugaszkodunk. Ilyenekről fognak szólni ezek a keddi bejegyzések. Az ötlet a nővéremtől és (most már) férjétől jött, ők szoktak ilyet tartani. Hát tartsunk mi is!

Kreatív kedd napi program:

• Romantikus reggeli: Frissen vett péksüti és kakaó elfogyasztása a Duna parton
• Kiscsoportos szeminárium (a 6 főből 2 vett részt + tanár)
• Gyakorlat
• Első egyéni szupervízióm, kicsit sietve, mert szegény szupervízorom fogorvoshoz kényszerült menni
• Hazafelé balra menni jobb helyett
• Meglepni magam 3 könyvvel - gyűlik a sorozat, Európa, Inka és Magyar mítoszok és legendák :)
• Paradicsomos krumplit főzni életemben először, desszertnek pedig mákos gubáááát ♥
• A recepten kicsit módosítani - 1-1,5 kg krumpli + 500 g sűrített paradicsom + víz, amennyi kellett, hogy ellepje + só, cukor, kömény + sima rántás (nem volt itthon vörös hagyma)

És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

A legfinomabb lángosom

  Végre megtaláltam a tökéletes lángosreceptet! Próbálkoztam már krumplissal is, de az csak bonyolultabb és időigényesebb volt, finomabb és puhább nem. Úgy tűnik, a lelke a tejföl, a tej, a kellő mennyiségű élesztő, az alapos dagasztás (végre nem spóroltam le), és a ráérős kelesztés (fél óra helyett inkább egy órát ajánlok). Még másnap is igen finom volt! Mi csak simán sóval és tejföllel ettük (meg egy kis salátával), fél kg-ból csináltuk, éppen hogy tudtunk belőle kétszer enni. Isteni!

Hajrá hétfő kedd #31

A Mai-Tai sörbet :)

Szép keddet Mindenkinek!

  Úgy döntöttem, a húsvét hétfőt pihenéssel (és a beadandóm feltöltésével) töltöm, időzíteni sem időzítettem előre bejegyzést, úgyhogy a hét eleji löketet ma kapjátok meg.
  A hétvégén remélem, jót pihentetek, finomakat ettetek. Nekem szerencsére a beadandó mellett is sikerült pihennem, kint lennem a kertben, olvasgatnom - és persze finomakat ennem.
  Apa szólt, hogy lehet a receptes könyvek között válogatni, mert ők nem nagyon használják ezeket. Könyveket nem akartam most hazahozni (nem nagyon van hely), de azért lapozgattam őket és fényképeztem is be egy adag receptet. Kis pihenés után úrrá tudtam lenni a szénhidrát-vágyamon és fejben is rá tudtam állni a könnyedebb, tavasziasabb ételekre. Meg a nyáriakra - várom már nagyon a sok finom gyümölcsöt!
  Húsvét előtt nem tartottam semmilyen böjtöt, de úgy döntöttem, ezen a megrövidült héten (a mai nappal kezdve) nem iszom alkoholt, nem eszem cukrot (max. annyit, amennyi az élesztős kenyérben, tésztában van) és húst. Viszont iszom sok gyógyteát (ma épp csalánt).
  Olvastam sok reformétrendes-életmódos könyvet, nekem ezek olyanok, mint a magazinok. Ihletet, inspirációt és lendületet adnak. Az egyikben még olyat is olvastam, hogy az embernek (minimum) 120 évig el kéne élnie szellemi- és fizikai jólétben, mert az emlősök átlag 6x annyi ideig élnek, mint amennyi időbe telik nekik kifejlődni. Az ember pedig 22, de akár 25 éves koráig is nő és fejlődik. De ha csak hússzal számolunk, az is már 6x20, azaz 120. Csak helyesen kellene élnünk (táplálkozás, mozgás, lelki harmónia...). Hát igyekszem megtenni a tőlem telhetőt :)

  Ilyen ötleteket gyűjtöttem:
Desszertek: Almafánk, Narancsos-mandulás finomság, Banánjoghurt, Földiszedres sütemény, Sárgabarackos sütemény csokoládémázzal, Különleges sárgabarackos túrótorta, Zabpelyhes túrópuding, Fekete áfonyás palacsinta
Levesek: Hideg, tejszínes uborkaleves, Brokkoli krémleves fűszeres háromszögekkel,  Dinnye-uborka leves
Italok: Spanyol éjszaka (koktél), Mai-Tai sörbet, Jeges dinnye
Télire eltevősök: Lecsó, Almadzsem, Vegyes gyümölcsbefőtt, Meggybefőtt, Körtebefőtt
Főételek: Zabpehelykenyér, Csalános müzli, Tésztasaláta, Valamilyen töltött paprika (a neve lemaradt a fotóról), Töltött burgonya, Rizssaláta borsóval és sonkával, Nyári rizssaláta, Gyümölcsös sonkasaláta
Krémek: Zöldkrém

  A héten vár rám még egy beadandó, 24-ei határidővel, holnap életem első, általam vezetett filmklubja, csütörtökön környezetpszichós program, aztán Kortárs közgyűlés (ahol beszámolhatok a Sütivásár sikeréről), pénteken a szokásos munka, szombaton csoportfoglalkozás, vasárnap pedig szentendrei tekerés - remélem, szép időnk lesz! :) Úgyhogy ismét egy nem túl szellős hét. Mindeközben cukor-, alkohol és húsmentes napok. Hajrá!


Nektek mihez kell hajrázni?

(Kép innen.)

Zöldbabfőzelék (zöldségfasírttal)

(Igen, a mosogatónál nagyon jók a fények...)

  El sem hiszem, hogy ezt a receptet még nem tettem közzé. Pedig ezt főztem először úgy együtt anyával. Na sebaj, jobb későn, mint soha.

Hozzávalók a babhoz:

~ 900 g zöldbab

- 1 fej vöröshagyma

- olaj (vagy egyéb zsiradék)

- tejföl (kb. 2 nagy ek)

~ 5-6 ek liszt
- só
- édes pirospaprika
- ecet
- cukor

Elkészítés:

  A hagymát megpucoljuk, apróra vágjuk és kevés olajon megpirítjuk. Rárakjuk a babot (ha fagyasztott, én nem csinálok vele semmit, ha friss, akkor megmossuk, levágjuk a végét és "méretre vágjuk"), sót és pirospaprikát rakunk még rá, felöntjük egy kevés vízzel (tényleg kevés! különben leves lesz), lefedjük és kis lángon puhára főzzük.
  Közben olajon a lisztet megpirítjuk, hozzáadjuk a tejfölt és csomómentesre keverjük, ezután elzárjuk alatta a gázt.
  Amint a bab felfőtt, a rántáshoz (lsd. pirított liszt + tejföl) 1-2 ek forró levet teszünk a babról, azzal csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a babhoz, elkeverjük, egyet ruttyantunk rajta, ha kell, még sózzuk, illetve most adjuk hozzá az ecetet és a cukrot, elkeverjük, majd elzárjuk. Ecetből először mindig kanálra tegyünk, nehogy véletlenül meglóduljon, nagyon el tudja rontani az ételt (tapasztalat). Egész picivel indítsunk és kóstolgassuk. Cukorból is csak kevés kell, kb. 1 tk.

A zöldségfasírt receptjét pedig itt találjátok.

Jó étvágyat!

Kreatív kedd #30 - Hamburgerbuci teljes kiőrlésű tönkölylisztből

  Hamburgerre vágytam, de nem akartam bolti bucit hozzá, hát kerestem receptet és találtam is. Az itthoni összetevők alapján kicsit módosítottam, bemutatom az én verziómat.

Hozzávalók (4 bucira):

• 500 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt (nem múlik a tönkölyliszt-szerelem)
• 1 ek olívaolaj
• 1,5 dl tej
• kevés nádcukor
• 2 dkg nyers élesztő
• kb. 130 g kefír
• kb. 3/4 tojás (még egy sajtos rúd megkenéséből maradt) + tojás a kenéshez
• só
• szezámmag

Elkészítés:

  A tejbe belerakjuk a cukrot (egy nagyobb csipet), mikróban meglangyosítjuk, majd belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk (azaz megvárjuk, amíg elkezd puffadni az egész). Közben egy nagy tálban a tönkölylisztet a sóval összekeverjük, majd hozzáadjuk a maradék tojást - tök boldog voltam, hogy felhasználhattam a maradék tojást, aztán a kenésnél rájöttem, hogy nem voltam olyan ügyes, mert megint termeltem ezzel maradék tojást. Sebaj, ez legalább frissebb. Szóval hozzáadjuk a tojást, az olívaolajat és a kefírt (egy kis doboz kefírt adtam hozzá, mínusz 1-2 kisebb evőkanál, amennyit beleettem). Majd hozzáadjuk az élesztőt is és összegyúrjuk az egészet. Nekem pont jó lett így a tészta, de minden liszt más, a maradék tojás meg nem túl egzakt mértékegység (amúgy sem minden tojás ugyanakkora), úgyhogy lehet, hogy valakinek kell majd kis lisztet vagy kis folyadékot még hozzáadni. Kicsit dagasztgatjuk, aztán lefedjük és egy órát hagyjuk pihenni. A sütőt előmelegítjük 180°-ra és miután a tésztánk szépen megkelt, négybe vágjuk, bucikat formázunk belőle - lapított kőszerűt, úgyis meg fog majd kelni - megkenjük tojással és megszórjuk szezámmaggal. Mehet is a sütőbe, kb. 20 perc alatt megsül. Ezután bugyoláljuk még be konyharuhába és 10-15 percig hagyjuk úgy, ezután fogyasszuk.

  Ebből egy hamburger is jóllakat, és nagyon finom! Lehet, hogy legközelebb 5 bucit csinálok belőle, egy picivel laposabb még belefér. A tölteléket mindenki maga válogassa össze, a képen szereplő hamburgerben a következők vannak: rántott csirkemell, jégsaláta, kígyó uborka, paradicsom, lila hagyma, kecsap, majonéz, mustár. Maga a buci amúgy lakto-ovo vega.


Jó étvágyat!


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

Krumplisaláta

  És életem első krumplisalátája is elkészült, ami valami isteni lett és még többet kellett volna csinálni! :) A krumplisalátát ehetjük salátaként valamilyen körettel és feltéttel, de köretnek is tökéletes, sőt, magában, főételnek sem utolsó. Mi első körben fasírttal ettük, második körben még egy kis pirított morzsás karfiol is készült hozzá (abból is csinálhattunk volna még, az is olyan, de olyan finom!).

Hozzávalók (4-5 személyre, attól függ, miként esszük és ki eszi):
~ 1 kg krumpli
~ 1 adag tartár (hihetetlen, de nem írtam le még sehova a tartár receptjét! :O)
  - ehhez: 1 tojássárgája
             - kb. 2,5 dl tejföl
             - 1 mk ecet
             - 1 nagy mk mustár
             - 1-2 mk cukor
             - 1 mk só
             - kb. 1 dl olaj
- 1 közepes fej vöröshagyma

Elkészítés:
  A krumplikat megpucoljuk, megmossuk és kockákra/karikákra (szimpatikus, közel azonos méretű formákra) daraboljuk. Ezután sós vízben puhára főzzük. Én a kuktánkban főztem meg, felengedtem bő vízzel, abba kb. 2 óriás csipet sót raktam, miután felforrt, még 10-15 percig főztem, aztán elzártam, és optimális esetben félre raktam volna, megvártam volna, míg ki lehet nyitni, de ehelyett csak kinyitottam a szelepet maxra és elmentem tartárt csinálni, közben meg kicsit kifröcskölt a krumpli. Miután ki lehetett nyitni a kuktát, kinyitottam és leöntöttem róla a vizet.
  Miután megfőtt a krumpli, egy nagy tálba rakjuk őket hűlni.
  Miközben fő a krumpli, el lehet kezdeni a tartár készítését. Én mostanában úgy szoktam, hogy a tojássárgájához hozzárakok mindent a tejfölön és az olajon kívül, aztán elkezdem kikeverni habverővel, közben pedig nagyon lassan adagolom hozzá az olajat. Miután sikerült szép sűrűre keverni a tojássárgáját, hozzáadom a tejfölt, összekutyulom, aztán kóstolgatom. A krumplisalátához - azt olvastam - érdemes egy markánsabb tartárt készíteni, mert a krumpli sokat lágyít az ízén. Ez igaznak is bizonyult, jó, hogy hallgattam rá. Így még került bele cukor, mustár és ecet is.
  A tartár után megpucoljuk a hagymát, félbe vágjuk, majd vékony szeletekre vágjuk a fél hagymákat.
  Miután a krumpli kissé kihűlt, hozzáadjuk a hagymát és kézzel elkutyuljuk, majd ráöntjük a tartárt és kanállal összekeverjük az egészet. Lefedjük és hűtőbe tesszük. Pár óra múlva már igazán finom. (De még úgy langyos-melegen is isteni, belekanalaztam.)

  Érdemes lehet műanyag dobozba tenni, mert a hagyma illata/szaga betölti az egész hűtőt, folpackon keresztül is.

  A vöröshagyma helyett mehet bele egyéb hagyma is (lila, póré, új), sőt, alma is mehet a hagyma helyett/mellé.

Jó étvágyat!

Kreatív kedd #19

Halihó!

  A mai napon több mindent is szeretnék megosztani Veletek, mert sok kreatív dolgot vittem véghez az elmúlt héten, de azért a mai napról is szólok pár szót.
  Mai dolgok: Csíkosat vettem fel kockással. Inka kávét ittam (mint a maci kávé, nyami-nyami) és bodzás-körtés (cukormentes) lekváros puffasztott rizsszeletet ettem reggelire. Válaszoltam egy francia ismerősömnek (cserediák volt itt, én meg náluk), és csakazértis meséltem neki olyanokat, amikhez nem tudtam (tudom) a megfelelő szókincset. Volt, amit ki tudtam keresni szótárból, volt, amiben a google segített (hogy létezik-e úgy a szó/szóösszetétel/nyelvi fordulat, ahogy azt én kigondoltam), de volt, hogy csak körbeírtam és rákérdeztem, hogyan is mondják. Kedves lány, nem harapja le a fejem, hogy a francia nem az anyanyelvem :) Illetve angol nyelven, angol felirattal kezdtem el újranézni a Veronica Marsot (ha már úgyis hamarosan jön a film!).

Múlt heti dolgok: két száraz hüvelyesből készült főzeléket is gyártottam a múlt héten: egy tarkababfőzeléket és egy sárgaborsófőzeléket. Emellett pedig új desszertet is találtam, nővéremféle zabpelyhes süti! (az egyik nővéremtől - illetve férjétől - csokis csodapuffancs, ez a másiktól van) Ezeknek a receptjét le is írom gyorsan :)

Száraz tarkababból főzelék (sült kolbásszal)

Hozzávalók (kb. 4 főre):
- 500 g száraz tarkabab
- 3-4 ek tejföl
- liszt
- só
- bors
- édes pirospaprika
(- erős pirospaprika)
(- kolbász, egyéb szabadon választott feltét)

Elkészítés:
  A babot megmossuk, esetleges "fölösleges alkatrészeket" (csúnya babszem, szár, levél) kidobáljuk, a többit beletesszük a kuktába (!), hideg vizet engedünk rá és egy kicsit hagyjuk, hogy puhuljon. De nem kell sok, ha kuktával dolgozunk, 20-30 perc is elég. Ezután felöntjük bő vízzel (legalább olyan magasan raktam rá vizet, amilyen magas a bab volt magában), és só nélkül főzzük. Kb. negyed óra után szünetet tartottam, hogy megnézzem, lefőtt-e a víz a babról, vagy sem. Ha igen, vagy kevésnek ítéljük, öntsünk még hozzá. Megint visszatettem negyed órára, ezután késznek ítéltem, a felesleges vizet lemertem, befűszereztem, a tejfölből és a lisztből habarást készítettem, ahhoz forró "bablevet" adtam, csomómentesre kevertem, majd ezt is hozzákevertem a babhoz, rottyantottam még rajta és kész is lett.
  Valahol hallottam/olvastam, hogy ne sózzuk meg előre ezeket, mert akkor nem puhulnak olyan jól, de azért legközelebb én szerintem mégis besózom... (áztatáskor még nem, főzéskor már igen) Mert azért kell, hogy a belseje is kicsit sós legyen, de így sem lett rossz.
  Ezúttal erős paprikát nem tettem bele, de máskor szoktam. A feltét nálunk karikákra szelt és serpenyőn megsütött kolbász volt (nem kell alá zsiradék, eleget enged a kolbász maga).
  A főzelék cukormentes, ha a habarást rizsliszttel készítjük, akkor gluténmentes, és ha a feltét nem hús (vagy nincs feltét), akkor vega is.

Sárgaborsó főzelék

  Igen, ez a trutyi az. Erre a trutyira mondta azt a Kedves, hogy eddigi legfinomabb ételem (vagy legalábbis az elmúlt időszakban biztos). Imádja az ilyen pépes főzelékeket. Én meg főzéskor még csak reménykedtem, hogy ehető legyen. Nagyon kalandos volt a főzés.
  Hosszú idő után úgy döntöttem, hogy kuktás tapasztalatokkal felszerelkezve nekidurálom magam a sárgaborsó főzeléknek is - megint. A kukta majdcsak puhára főzi ezt is. (Hát, megtette.)
  A borsót ugyanúgy, ahogy a babot is, megmostam, beraktam a vízbe ázni, aztán volt még dolgom, állt így pár órát. Hazajöttem, megsóztam-borsoztam, tettem hozzá babérlevelet és feltettem bő vízzel főni. Amikor a kukta jelzett, hogy felforrt a víz, beállítottam az időzítőt fél órára, hogy akkor még annyi kell, hogy megpuhuljon, víz van rajta elég, nem akarom nyitogatni, mint a babnál (annak még talán egy ici-pici puhulás nem ártott volna). Ketyegett az időzítő, én meg gépeztem - amíg valami furcsát nem hallottam a kukta felől. Elkezdett sziszegni és köpködni, mikor rájöttem, hogy nem vettem le a gázt minimumra alatta... odasiettem, hogy gyorsan csökkentsem a nyomást. Levettem a gázról - eddig minden rendben, ez egy jó lépés volt - majd kinyitottam a szelepet - ez már nem volt túl jó lépés - és hagytam, hadd fröcsögje ki magát - ez meg a lehető legrosszabb döntés volt. Fröcsögött is, köpködött, mint egy vulkán. Az egész gáztűzhely sárgaborsós lett, de még a szekrény, polc (a polcon lévő dolgok) és a padló is. Nekem nem lett bajom, gyorsan elugrottam a szelep kinyitása után és csak néztem ezt a "csodát". Mikor leállt, akkor felmostam, nagyjából körbetöröltem a felületeket, hogy ne csöpögjön, megnéztem a sárgaborsót, még öntöttem hozzá egy kis vizet és visszatettem főni - ezúttal minimumon. A Kedves utólag kérdezte, hogy egy: miért nyitottam ki a szelepet, lehűlt volna magától (vagy engedhettem volna rá kívülről hideg vizet), kettő: miért nem tettem rá valamit, ha már kinyitottam, mondjuk egy konyharuhát - inkább az legyen trutyis, mint az egész konyha. De hát mit mondjak, az én reflexeim ilyet nem mondtak...
  Na, hát megfőtt azért a borsó, lejárt az időzítő, odamentem, kiengedtem a gőzt, levettem a fedőt és megláttam. A sárgaborsó atomjaira hullott, a fölösleges vizet már sehogy se tudtam volna lemerni, annyira szétfőtt a borsó. Úgyhogy elkezdtem sűríteni. Először csak tejfölt tettem bele, de úgy még nagyon híg volt (amúgy kevesebb vízzel és ilyen szétfőtt borsóval működött volna), úgyhogy végül még került vele 4 ek rizsliszt, amit előzőleg egy kevés hideg vízzel csomómentesre kevertem. Kóstolásra a főzelék így még elég vacak volt, sóztam-borsoztam-édes paprikáztam, aztán otthagytam, mondván, hogy ennél többet már nem tudok tenni érte. Sütöttünk hozzá megint kolbászt, hűlt egy kicsit, és rá kellett jönnünk, hogy egészen finom lett :) Másnap hívott a Kedves ebédidőben a fentebb említett mondattal, hogy ez az egyik legfinomabb főztöm. Na, hát lesz még ilyen, csak fröcsögés nélkül.

Amúgy hozzávalók (kb. 4 főre):
- 500 g sárgaborsó
- 4 ek rizsliszt
- kb. 200 g tejföl (egy kispohár elég)
- 3-4 babérlevél
- só
- bors
- édes pirospaprika

  Ez a főzelék így teljesen passzol a diétánkhoz, mert cukor- és gluténmentes. Emellett vega is.

Zabpelyhes almás süti

  Ezt a receptet a leánybúcsús receptgyűjteménybe is beírta a nővérem, meg már ettem is belőle kóstolót, úgyhogy gondoltam, itt az ideje kipróbálni. Itthon viszont kevesebb alma volt, úgyhogy csak fél adag készült, azt írom le ide.

Hozzávalók (1 kisebb tepsire való):
- 5-600 g alma (nekem 3 közepes volt)
- 250 g zabpehely
- 50 g dió durvára törve
- 50 g olvasztott vaj
- fahéj
- 2 kis marék mazsola (eredeti receptben nincs, mert nővérem nem szereti, enélkül is finom, de mi szeretjük a mazsolás dolgokat)
- 4 ek méz

Elkészítés:
  Először is megpucoltam a diót és kb. 45 grammot hoztam össze, azt konyharuhába tekertem, és először megpróbáltam a "fiús" módszert (ököllel szétütni a diót), majd amikor úgy láttam, ehhez kevés vagyok, áttértem a "női" módszerre (sodrófával többször végigmentem a dión), így sikerült durvára törnöm. Nem is kell nagyon finomra, szerintem így isteni! Jó érezni külön a dió darabokat. Na szóval, ezután megmostam és héjastul lereszeltem az almát, hozzáöntöttem a zabpelyhet, a diót, megolvasztottam a vajat és akkor azt is, megszórtam fahéjjal (én csak úgy szemre, nővérem ennyi adaghoz 1 tk-at ír), beleraktam a mazsolát, mézet és kanállal jó alaposan összekutyultam, hogy a zabpehely sehol se legyen száraz. Ezután sütőpapíros tepsibe raktam és 180°-on 30 perc alatt megsütöttem. A süti forrón inkább csak kanalazható, hűlten sem könnyű nagyon szép szeleteket vágni belőle, de nagyon finom :)
  Ez így se nem glutén-, se nem cukormentes, de olyan, ami a mi diétánkba bepasszol. Illetve vega, laktóz- és élesztőmentes.


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

Kreatív kedd #13

A gyönyörűséges vörös lencse főzelékem

  Na, ma annak a jegyében alkottam, hogy nem szabad feladni, ha valami nem sikerül elsőre! Azt kell igazán gyakorolni, ami nem megy - de amúgy jó ötlet. Ilyenek nekem a száraz hüvelyesekből készült főzelékek pl. Erre mondhatnám, hogy "Challenge accepted." (Kihívás elfogadva!) És sikerült is a múlt héten (vagy előtte) nővérem receptje alapján finom lencsefőzeléket készítsek, ma pedig készítettem egy egész finom vörös lencse főzeléket. A múltkor nővérem (nem a sima lencsés, hanem a másik) receptje alapján próbáltam, de azt alaposan elszúrtam, amúgy lehet, hogy jó a recept, de krumpli nem is volt itthon, meg kellett némi változatosság, úgyhogy most Viáét próbáltam ki. És ez bevált! Amúgy is ígértem, hogy írok a vörös lencséről, hát tessék. Ugyan ez egy másik vörös lencse, de annyi baj legyen :) Szóval a recept az Viáé, én dupla adagot csináltam, hogy holnap ebédre is legyen, így az adagok a következők:
- 1 nagy fej vöröshagyma
- kevés olaj
- 500 g vörös lencse
- víz
- só, bors
- kevés tejföl (kb. 200 g)
  Igen, kifelejtettem a babérlevelet. Illetve a fűszerezést akkor ejtettem meg, amikor már majdnem megfőtt teljesen a lencse. Vízből nem tudom, mennyit tettem hozzá, de valószínűleg az is megvolt a duplája Via mennyiségének, szóval kb. 1 liter. Persze azt folyamatosan újra kellett öntenem... Aztán amikor már majdnem késznek ítéltem, befűszereztem, hagytam még egy kicsit rutyogni, hozzáadtam a tejfölt (egy nagy doboz tejföl alján ami maradt), összekutyultam, ruttyant egyet és elzártam, fedő alatt még hagytam puhulni. Liszt viszont tényleg nincs benne, szóval teljesen gluténmentes :) Feltétnek zöldségfasírtot készítettünk.

Az első napok már elolvasva, és egy
"Szabi" cetli is beragasztva az adventi naptárba

  Bónusznak bemutatom az adventi naptárat is, amit készítettem a Kedvesnek :) Mindenféle kedves üzenetet, időnként kedves ajándékot tűztem fel a parafatáblánkra, ez lett idén (először) az adventi naptárunk - és így a munkabeosztás helyett valami kedvesebb van a táblán. Mókás volt amúgy. Szombat este már hulla fáradt voltam, mondtam a férjemnek, menjünk aludni, ő még szívesen fennmaradt volna, végül jött velem. Szerencsére el tudott aludni elég hamar, én meg addig ébren tudtam maradni. Megvártam, míg kicsit mélyebben elalszik - teszteltem is, reagál-e arra, ha nagyot fordulok, hangosan, vagy ha fölülök, nem reagált. Persze arra felriadt, amikor már kitettem a lábam az ágyból. Megnyugtattam, hogy nincs semmi baj, csak pisilni megyek. (hát, hosszú pisi szünet lett) Előzőleg egy vászonzsákban már odakészítettem a kis csomagokat, meg egy zseblámpát is, aztán a nyikorgó parketta miatt úgy határoztam, hogy inkább leemelem a parafatáblát és a fürdőben tűzöm fel rá a dolgokat. Így is történt, majd amikor vissza akartam rakni a falra a táblát, konstatáltam, hogy kiesett a szög a falból, amin eddig lógott, úgyhogy visszavittem a fürdőbe, a mosógép tetején kitámasztottam, gondoltam, az első útja úgyis a fürdőbe viszi majd, ott is jó lesz. Visszafelé, amikor már az ágyban feküdtem, a Kedves megint felriadt, de nem tette szóvá a kimaradást :P Reggel úgy történt, ahogy gondoltam (és még azt sem tette szóvá előtte a nappaliban, hogy hol a parafatábla), a fürdőben kellemes meglepetésként érte a naptár, később pedig visszaszögelte a falra :) Arról, hogy mi minden volt a naptárban, majd később írok, most nem szeretném előre lelőni a poént, ha netán a Kedves olvasná... :)

És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

Tortilla (kukorica- és rizslisztből)

  Hát ezt sem ma készítettem, de most jutottam el odáig, hogy írjak róla... Bár igazából egyre nehezebb visszaemlékeznem, hogyan is készült :D
  Az eredeti recept ez volt, de nem jött össze. Több helyen is olvastam, hogy a nálunk kapható kukoricalisztből törik. Hát igen. Úgyhogy kevertem bele rizslisztet és 2 tojást is. Végül valami lett belőle, bár nyújtani nem tudtam, hanem a kezemmel lapogattam ki és úgy sütöttem ki őket (szigorúan zsiradék nélkül, teflonos serpenyőben). Erre tettem tejfölt, pirított szalonnát és reszelt sajtot. Szerintem egész finom lett, a Kedvesnek nem lett a kedvence.

Amikor azt hinnénk, nincs mit itthon enni

  Hú, rég volt már ez, csak azóta sem ültem le megírni ezt a bejegyzést, pedig a kép már fel volt töltve. Na mindegy. Most úgyis inkább ilyen rövidebb bejegyzésekre lesz időm, mert beindult már most a vizsgaidőszak kb., illetve tanulás, beadandó-írás, ilyenek.

  Szóval. Néha előáll az a helyzet, hogy nem volt előre menütervezés, bevásárlás, hosszú volt a nap, nincs is kedvünk boltba menni (vagy már minden zárva), de talán még akkor sincs veszve minden! Egy ilyen napon került ez az isteni vacsora az asztalunkra ölünkbe.
  Rizs rántott hagymakarikákkal és maszekkal (a maszek az, amit a panírozás végén szoktunk alkotni a maradék tojásból, lisztből és morzsából, mi ezt mint fő feltét készítettük, sóval, borssal és oregánóval befűszerezve), tejföllel és pirított szalonnával. Azért nem rossz ez, a nagy kétségbeesés után.

  Ti mit ütöttetek már így össze, otthoni maradékokból?

Kreatív kedd #10

  Ó, már a tizedik! A mai napra ismét egy receptet hoztam. Egy kolbászos lecsó receptet. Van már fönt egy lecsórecept a blogon, nem is sokban különbözik ez a mostani tőle, de azért jó, ha minél több variáció van a tarsolyomban/tarsolyunkban :)
  Ma elég korán végeztem és sétáltam hazafelé - megint csodaszép idő volt! - közben próbáltam 2 barátnőmmel is random találkozót összehozni, hátha, sajnos egyik sem jött össze. Sebaj. Szóval hazafelé sétálva elgondolkodtam, mit is főzzek aznapra. Elegem volt már a krumplis és elegem volt már a rizses (rántott dolgos) ételekből is. Az egyik étteremnél ki volt írva a lecsó, és ez igen megtetszett nekem, úgyhogy eldöntöttem, ma lecsót készítek (amúgy többet kéne nézegessem az éttermek napi ajánlatait, jó ihletforrások!). Nem gond, ha már nincs igazán lecsószezon, akkor is az lesz. (Meglepően szépek amúgy még a paradicsomok. Napos őszünk volt/van.) Be is vásároltam hozzá. Itthon volt még egy kis kolbász is, annak megörültem, úgyhogy kolbász is kerülhetett bele.
  Az elkészítése, mint már említettem, tulajdonképpen az, amit már a másik lecsóreceptemben is leírtam, csak ebben nincs nokedli, ellenben van kolbász (amit a másikhoz is ajánlottam).

Hozzávalók:

- Kb. 1:1 arányban paradicsom és paprika (4 adagra én kb. 1-1 kilót ajánlok)
- 1-2 fej vöröshagyma (adagtól és hagymamérettől függően)
- fejenként 1 tojás
- só
- édes paprika
- erős paprika
- kevés olaj/zsír

Elkészítés:

  A hagymát apróra vágjuk, a kolbászt karikára, ezeket egyszerre beleöntjük a kiszemelt edénybe. Ha zsírosabb kolbászunk van, lehet először csak a kolbászt beletenni az edénybe, hogy kieressze a zsírját és azon pirítani a hagymát, az itthoni kolbász elég száraz volt, ezért ment egybe. Ehhez még egy kevés zsírt tettem.
  Ezt félrerakhatjuk, amíg karikára vágjuk a paprikákat (a csumájukat kettébe vágtam) és kockára a paradicsomokat (vagy ahogy épp kényelmes, az úgyis szétesik-szétfő gyorsan).
  A hagymát-kolbászt megpirítjuk, lehúzzuk a tűzről, befűszerezzük (még borsot is rakhatunk esetleg hozzá), majd rárakjuk a paradicsomot és egy kis ideig, lassú tűzön főzzük (pár perc). Ezután hozzátesszük a paprikát, és lefedve, lassú tűzön puhára főzzük őket. Én itt még utófűszereztem, akkora lett az adag, hogy nevetségesen kevésnek tűnt az első fűszermennyiség. Amíg főtt, elmosogattam.
  Amikor puhára főtt a paprika is, mehet hozzá a tojás, azt elkutyuljuk, amíg a fehérje kifehéredik és az összes sárgája is szétpukkadt már és megsült. Ezt követően elzárjuk és tálaljuk. Kenyérrel vagy anélkül, mindenhogy finom.

  Ez a mai vacsoránk és a holnapi ebédünk, egyelőre azt tudom mondani, hogy az illata finom (a Kedves szerint is), de megírtam előbb a bejegyzést, hogy vacsitól kezdve ne kelljen többet géphez üljek :)

Jó étvágyat!

És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

Szárított zöldségekből* főzelék

  Nagyon praktikus(nak tűnik) szárított zöldségekből főzeléket készíteni. Alapvetően a főzelék egy egyszerű dolog, csak meg kell főzni, fűszerezni, egy kicsit sűríteni (rántással, habarással, főtt krumplival) és kész is. A szárított zöldséges verzióhoz még hozzájön az áztatás.
  Aztán a szárított zöldség el is áll jóó sokáig. A csomagolása igen környezetbarát, egyrétegű, újrahasznosítható műanyag. Sok egészséges dolog van bennük. Szóval klasszul hangzik. Én is fellelkesültem, amikor rátaláltam ezekre a csodákra. Először lencsét és sárga borsót vettem. Elsőre, azt kell mondjam, mind a kettő igen finom lett - talán a lencsébe több fűszer kellett volna, de nem volt rossz. Azóta viszont... valahogy soha nem az igazi. Míg pl. a sárgaborsók egyik fele már szétrepedt és tök puha, addig a másik fele még mindig kemény. De ugyanez volt a fehér babbal is (sőt, amíg az egyik fele már megpuhult, a másik még keményebb lett és összeszottyadt...). A vizet meg mindig pótolni kell, de meddig? A vörös lencse remekül puhul, kifordul az összes szem magából, azt egyszerűen nem fűszereztem eléggé, meg kissé híg lett (először a nővérem zöldséges sűrítésével próbálkoztam, de túl sok lé maradt benne, sűrítenem kellett habarással), az nem az ő hibája - meg is kéri az árát.
  Úgyhogy eléggé elment a kedvem ezektől. Pürésíteni meg nem szeretném őket, bébipapit ettem eleget kiskoromban (gondolom én), szeretem, ha van mit rágni (ha már nem levesnek készült az a szerencsétlen főzelék).
  Javasolták a hosszabb áztatást, de a sárgaborsónak - tapasztalataim szerint - kifejezetten rosszat tett, ha túl sokáig (egy éjszakáig) áztattam. Én nem értem a szárított hüvelyeseket. Pedig tényleg klasszak lennének.

  Valakinek valami ötlet, tipp, tapasztalat? Recepteket épp ezért nem is osztanék meg, mert nincs tutira bejövő receptem.

*száraz hüvelyesekből, magyarázat itt.

(Kép innen.)

Petrezselymes krumpli sült padlizsánnal

  Ezt az ételt tavaly készítettem először, amikor diétáztunk, most ismét hasonló diétát tartunk (bár kicsit lazábbak vagyunk), meg amúgy is itt az újkrumpli, meg a padlizsán és akkor együnk ilyen finomakat.
  A petrezselymes krumplit a borsa recept alapján készítettem el, hogy igazán finom legyen. A sült padlizsánt a Kedveséktől tanultam, ők szeretik nagyon.

Hozzávalók a petrezselymes krumplihoz (3-4 főre)
- 9 közepes újkrumpli (de téliből is lehet)
- 1 csokor petrezselyem
- 50 g vaj
- só

Elkészítés
  A krumplikat megpucoljuk/megkaparjuk, kockákra vágjuk (van olyan apró szemű krumpli, ami akár egyben is maradhat), megmossuk. Egy nagy serpenyőben/lábasban megolvasztjuk a vajat és ráöntjük a krumplit. A krumplit NEM sózzuk meg, csak lefedjük és hagyjuk puhulni tartalék lángon. Időnként megkeverjük fakanállal (a borsa recept alapján az újkrumplit csak rázogassuk, de nekem akkora a serpenyőm, és nehéz is, hogy rázogassa az, aki tudja... én megkavartam és megkockáztattam, hogy kicsit széttörik a krumplim). Közben megmossuk és apróra daraboljuk a petrezselymet. Majd ha már megpuhult a krumpli (kb. 20 perc), leemeljük a fedőt, kicsit megpirítjuk a krumplit, ráöntjük a petrezselymet, megsózzuk, jól összekeverjük, elzárjuk a gázt és kész is.
  Ha téli krumplival készítjük, egy pici vizet is rakhatunk, hogy könnyebben puhuljon meg, és számítsunk rá, hogy több időre is lesz szüksége, nem csak 20 percre.

Hozzávalók a sült padlizsánhoz (3-4 főre)
- 1 kis-közepes padlizsán
- só
- bors
- kevés olaj

Elkészítés
  A padlizsánt megmossuk, levágjuk a végét, majd kb. egy centi széles karikákra vágjuk. Ezután a padlizsánkarikákat mind két oldalukon besózzuk és egy tálcára rakjuk állni, hogy levet eresszenek. A levet leöntjük róluk, olajat melegítünk és forró (!) olajba rakjuk a karikákat. Megborsozzuk őket, és mind a két oldalukat megsütjük. Fontos, hogy forró legyen az olaj, hogy minél kevesebb ideig kelljen sütni a padlizsánt, így elkerülhetjük, hogy túl olajos legyen. Az olaj tényleg kevés legyen, nem kell benne tocsognia a karikáknak, mintha rántott dolgokat sütnénk.

  A krumplit és a padlizsánt együtt, melegen tálaljuk, ehetjük magában, de majonézzel is nagyon finom (mi úgy ettük). A padlizsán sajnos nem volt az igazi, de az nem az elkészítésből, hanem a padlizsánból fakadt. Ha valaki tud magának termeszteni, vagy tényleg háztól beszerezni, az a legjobb. Illetve a két étel elkészítését én úgy hangoltam össze, hogy először megpucoltam és összedaraboltam a krumplit, egy tál vízben álltak; megmostam és feldaraboltam a petrezselymet. Felraktam a krumplit puhulni, és miközben az készült, besóztam és kisütöttem a padlizsánt is.

Jó étvágyat!

Tökfőzelék

  Kiskoromban persze elvből nem ettem tökfőzeléket, mert hát azt a gyerekek nem szeretik. Egyszer pedig ettem a keresztanyámnál, gyanútlanul, mert nem mondta meg, hogy az tökfőzelék, és ízlett. Csak később tudtam meg a szörnyű igazságot. De azután sem voltam hajlandó enni. Szerencsére anya nem erőltette, így tényleg nem utáltam meg, felnőtt koromra (igenis, a 22 az már felnőtt) megszerettem, nagyon is. És amellett hogy finom, végtelenül egyszerű is és gyors (kb. fél óra).

Hozzávalók 3-4 főre:
- 1 közepes tök
- 1 fej vöröshagyma
- kevés olaj/zsír
- 3 nagy ek tejföl
- liszt
- só
- 1 nagy csokor kapor
- 1 tk cukor
(- kevés ecet)
(- kevés olaj/zsír)

Elkészítés
  A tököt megmossuk, levágjuk a végét, feldaraboljuk 4-be, 8-ba, ahogy nekünk kényelmes, hogy le tudjuk gyalulni (többfélét látok neten, én azzal gyalulom, ahol sok kis rece van egy éles penge előtt). Legyaluljuk a tököt egy tálba, majd egy lábasba (amibe a tök is bele fog férni) kevés olajon (vagy zsíron) megpirítunk egy kis hagymát. A hagymára ráöntjük a tököt, besózzuk (egy jó nagy csipettel körbeszórjuk), rárakjuk a kaprot (én egy összekötött csokrot szoktam belerakni, amit később ki tudok venni, de van, aki apróra darabolja és benne hagyja), lefedjük és tartalék lángon puhára főzzük. Nem kell hozzá vizet adni, enged annyi nedvességet, amennyi kell neki.
  Amikor a tök megpuhult, egy tálba rakjuk a 3 nagy ek tejfölt, arra lisztet szórunk és összekeverjük. Ha hígabb főzeléket szeretnénk, hígabbra hagyjuk, ha sűrűbbre, akkor több liszttel dolgozunk. Ehhez a forró tökléből öntünk egy keveset, azzal csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk az egészet a tökhöz. Ezután egy lapos tk cukrot teszünk bele, illetve én egy kevéske ecetet is löttyintettem bele (mondjuk 1 mk), továbbá a Kedves kérésére egy pici plusz olajat is. Megvárjuk, még ruttyan egyet, elzárjuk és fogyaszthatjuk is.
  A tökfőzelék fogyasztható magában, tükörtojással, kenyérrel, rántott hússal vagy pörkölttel. Nekünk másnap sokkal jobban ízlett, mint aznap.

Jó étvágyat!

Nudli (házilag)

Én és a még fővetlen nudlik

  Még hetekkel ezelőtt a Kedves megkívánta a nudlit. Náluk mindig házilag készítették, így mi is kerestünk egy receptet, ami alapján dolgozhattunk. Az egy kg krumplit azonban olyan kevésnek találtuk (klb. 4-5 szem krumpli volt), hogy végül 2 kg-ból készítettük.

Hozzávalók (hú, sok főre, olyan 8-10):
- 2 kg krumpli
- 50 dkg liszt
- 100 g vaj
- 2 ek búzadara
- 2 tojás
- 2 csipet só

- zsemlemorzsa (sok, nem számoltuk)
- olaj (a porításhoz)
- só (a vízbe)

Elkészítés:
  A krumplikat héjastul megfőzzük, aztán lehúzzuk a héját és összetörjük burgonyatörővel. Na, nekünk olyan nincs otthon, úgyhogy a Kedves kézzel törte össze a krumplit. Nem lehetetlen, csak meg kell várni, amíg kicsit kihűl a krumpli. Szóval először megvárjuk, amíg kihűl, aztán összetörjük. Nem csak a keze miatt vártuk meg amúgy, amíg kihűl a krumpli, hanem amúgy is meg kell, hogy ne legyen "taknyos" a tészta.
  Ezután hozzárakjuk a tojást, vajat, búzadarát, sót és a lisztet és összegyúrjuk. Először elég nehezen akart jó lenni a tészta, mert csak úgy "érzésre" raktuk a lisztet, mindig tettünk egy próbát az aktuális tésztával, hogy megfőzve normális marad-e. Végül inkább a receptre hagyatkoztunk, egy kicsit túl is lőttünk rajta, fél kiló liszt ment bele, de így már jó lett. Ezután odaálltunk ketten a Kedvessel a gáztűzhelyhez, én csippentgettem ki a tésztát az edényből, abból minikígyókat sodortam és egy belisztezett tálcára raktam. Onnan a Kedves vette el, rakta a bugyogó, forró sós vízbe, megfőzte (akkor jók, ha feljönnek a víz tetejére), majd a pirított zsemlemorzsában meghempergette őket, végül egy tálba rakta a kész nudlikat. (A zsemlemorzsát kevés olajon meg kell pirítani, amíg szép színe nem lesz, aztán elzárni a gázt alatta és úgy forgatjuk bele a nudlikat.) Ez így ment órákon keresztül, jó pár Star Trek: Voyager részt megnéztünk. Amikor már eltelt mondjuk egy óra, akkor kezdett el úgy látszani, hogy egy kicsit megkapargattam a tészta oldalát...
  Végül annyi nudlink lett, hogy bőséggel tudtunk adni a Kedves anyukájának és párjának, nekünk is maradt még úgy, hogy 2x tudjunk belőle enni (illetve a Kedves 3x). Azt hiszem, legközelebb elég lesz az egy kiló krumpli. Egyébként nagyon finom lett, bár nekem forrón kicsit liszt ízűnek tűnt, de lehet, hogy csak elsőre fura volt, nem szoktam meg a házi nudlit, mert később, másodszorra már nagyon ízlett.
  A nudlit porcukorral vagy mézzel vagy lekvárral érdemes enni.
Megjegyzés: a nudlikat szaggatni és kígyókat gyúrni egyszerűbb, ha a kezünket egy picit beolajozzuk. Tényleg csak egy kicsit, ha tocsog az olajtól, képtelenek leszünk hatást gyakorolni a tésztára.

Babfőzelék vörös- és fehérbabból

Az én adag főzelékem, egy szelet abonett kenyérrel

  Gyorsan összedobható és finom vacsora. Egy valamire kell figyelni: a fűszerezésre! Jó-jó ha csíp, de ha túl erős, azt bizony nem mindegyik gyomor tolerálja. Pláne nem akkor, amikor még meleg az étel.

Hozzávalók (4 főre):
- 2 vörösbab konzerv
- 2 fehérbab konzerv
- néhány virsli (ízlés szerint 2-3)
- tejföl (kb. 3 ek)
- liszt
- só
- bors
- édes fűszerpaprika
- erős fűszerpaprika
(- hagyma
- egy kevés olaj)

Elkészítés:
  A virsliket felkarikázzük és a konzervekkel együtt beleöntjük egy edénybe, befűszerezzük, lefedjük és főni hagyjuk. Mihelyst felforrt, egy tálban a kb. 3 ek tejfölt elkeverjük egy kevés liszttel (amennyit felvesz és amilyen sűrűre szeretnénk), majd még egy kevés forró levet töltünk rá a babokból és azzal is csomómentesre keverjük. Ezután folyamatos kevergetés mellett beleöntjük a habarást (liszt és tejföl) a babokkal és a virslivel teli edénybe, elkeverjük, felfőzzük és elzárjuk a gázt. Ezután tálaljuk, igény szerint kenyérrel vagy anélkül ehetjük.
  Ha több időnk van egy kicsit, akkor először feldarabolunk kis kockákra egy fej vöröshagymát, azt olajon megpirítjuk és csak utána rakjuk rá a babot és a virslit, a többi már ugyanaz.

Cukkini gratin

 A cukkini gratin receptje és ötlete Viától van, én is elkészítettem, és jelentem, hogy valami isteni! Egyszerű és nagyszerű. A Kedves nem szereti a cukkinit, így mind az enyém lett. Majdnem minden étrendbe beilleszthető, könnyű ebéd, jól szállítható. (Végre kicsit pótolom az elmaradt bejegyzéseket, így ÁV után.)

Mártogatós rudacskák, mindenféle szósszal és pizzás batyuk, tekercsek

  Egyik nap valami nagy kreativitás és kísérletezési kedv szállt meg. Na jó, nekem nagy. Azért nem álltam neki 6 fogásos vacsit készíteni, csak kicsit elszakadtam a megszokottól. Anya ötletétől vezérelve döntöttem a mártogatós rudacskák mellett, mert olyan jó eszegetni, mártogatni, a szószokban pedig kiélhetem a kreativitásom. Mellett a nagynéném régi pizzakrémes batyui jutottak az eszembe. Így elkészítettem mind a kettőből a saját változatomat.

  A tészta alapja egy egyszerű pizzatészta. Bár most csak 700 g lisztből csináltam, 250 g rozsliszt és 450 g sima búzaliszt felosztásban. Ezen kívül lenmagot és szezámmagot, meg kakukkfüvet is tettem a tésztájába, illetve csak az élesztő kelesztéséhez tettem tejet, egyébként vízzel készítettem a tésztát.
  Szósznak egy paradicsomos és egy tejfölös szószt készítettem.

  A paradicsomos szósz alapja egy kevés olajon dinsztelt hagyma, rá ment 500 g sűrített paradicsom, egy kevés víz (1-1,5 dl), só, bors, oregánó, bazsalikom, kakukkfű és egy kevés cukor, felfőztem, egy másik lábasban kevés vajhoz lisztet adtam és ezt adtam a paradicsomhoz (ebből 2 adag kellett, hogy elég sűrű legyen, a második adagot már olajon készítettem). Így felfőztem és kész.
 A tejfölös mártás kb. 2-2,5 dl tejfölből, sóból, két nagyobb gerezd fokhagymából, pár levél saját termesztésű bazsalikomból és kevés borsból állt. A fokhagymákat és a leveleket apróra vágtam és úgy tettem bele. Isteni, imádom! Kinek kell kecsap vagy majonéz, ha van fokhagymás tejfölös szósz?

  A tésztát, miután megkelt, ketté vettem, az egyik felét vékonyra nyújtottam, bekentem a paradicsomos szósszal, feldaraboltam ilyen-olyan darabokra, a közepükre egy picike sajtot raktam és így-úgy összehajtogattam, ahogy jött, majd beraktam sülni. Nagyon rövid idő alatt, kb. 15-20 perc alatt megsültek (4-es fokozat a 8-ból, nem tudom, az hány fok). Tanulság viszont, hogy lehet még vékonyabbra nyújtani a tésztát, és inkább batyukat fogok csinálni, és nem kenem meg előre a tésztát, hanem csak a közepébe mindegyiknek külön. A batyukat pedig jól lezárom, hogy ne jöjjön ki belőlük a töltelék. Egyébként jó ötlet alapvetően, úgyhogy mindenképp tovább fogom fejleszteni.
  A tészta másik feléből kézzel kis darabokat csippentettem és "kígyókat" sodortam belőle, és azt is be a sütőbe. Sajnos tovább sütöttem, mint igényelte volna. Szerettem volna, ha roppanós lesz, de nem ennyire... Szegény Kedvesnek felsértette a szájpadlását. Másnap már csak mikrózás után tudtam belőle enni jó szívvel. Egyébként isteni finom lett a tésztája, a szószok is, szóval alapvetően elégedett vagyok vele :) De ici-pici finomítások kellenek. Illetve a Kedves a szószokon is dolgozna még, neki nem voltak elég fűszeresek. A paradicsomoshoz van olyan ötletem, hogy répát és gombát is főzök bele, és összeturmixolom. Hátha.
  Egyébként nagy adag salátával ettük vacsorára. Nyami!

Csirkepörkölt nokedlivel

  Életem első pörköltjét meglepő módon csak 2013. II. 9-én készítettem el, némi telefonos segítséggel.

Hozzávalók a pörkölthöz (4-5 személyre):
- 50-60 dkg csirkemell
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 1 paprika
- kevés zsír/olaj (mi kókuszzsíron készítettük)
- só
- bors
- édes pirospaprika
- erős pirospaprika
- kevés oregánó (ez nem szokásos, csak a mi mániánk)
- víz
- pár ek tejföl

- kb. 1 ek liszt

Elkészítés:

  A hagymát és a paprikát (sima, sárga étkezési paprika) apróra vágjuk, kis zsírra rádobjuk egy közepes lábasban, de még nem gyújtunk alá, mert előbb megmossuk és összedaraboljuk a húst, kb. 2x2 cm-es darabokra. Most begyújthatunk a hagyma és a paprika alá, kicsit megpirítjuk, szottyasztjuk, aztán rádobjuk a húst, befűszerezzük ízlés szerint, felengedjük vízzel és főni hagyjuk. A víz mennyisége attól függ, mennyi szaftot szeretnénk neki. Mi annyit öntöttünk rá, hogy bőven ellepje a husikat, pár centit rászámoltunk pluszban. Amikor a hús felfőtt, keverünk hozzá egy kevés, híg habarást, kb. 1 ek lisztből és 2 ek tejfölből, ezt hozzáadjuk, együtt is felfőzzük az egészet és kész is a pörkölt.

  A nokedlit már leírtam korábban, kb. 500-600 g lisztből, 2 tojásból és vízből kell ennyi adaghoz (egyenesen arányos a hús mennyiségével, talán egy ici-picit többől is lehet), a tojásos részét felejtsétek el ebben az esetben.

Lecsó gazdagon

Hozzávalók (4 személyre):

- 1 kg paradicsom
- 80 dkg lecsópaprika
- 2 vöröshagyma
- 4 tojás
- 10-20 dkg liszt
- só
- édes, erős paprika
- kevés olaj
- kevés víz

Elkészítés:

A paradicsomot és paprikát megmossuk, feldaraboljuk. Paradicsomot kockákra, paprikát karikákra, csumája is maradhat.
A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk.
A hagymát kevés olajon megpirítjuk, lehúzzuk a tűzről és hozzáadunk kevés édes és erős paprikát, sót is, elkeverjük, majd rárakjuk a paradicsomot, visszarakjuk a tűzre, pár percig főni hagyjuk fedő nélkül.
Ezután a paprikát is rádobjuk, félig lefedve (én mondjuk a végén lefedtem) puhára főzzük.
Közben:
Tegyünk fel egy közepes edényt sós vízzel főni (fedjük le!).
Nokedlit készítünk. Kb. 10-15 dkg liszthez egy tojást, pár kisebb csipet sót, kevés vizet teszünk (kezdjük 1-1,5 decivel). Ezt összekutyuljuk, sűrű, ragasztószerű, "ugrós" állagot kell kapjunk. Ha szükséges, vizezzük vagy lisztezzük.
Ha a víz felforrt, szaggassuk bele a nokedlitésztát.
Ha a paradicsom és a paprika (elsősorban a paprika) megpuhultak:
Üssünk rá 3 tojás, adjuk hozzá a nokedliket (azokról előzőleg öntsük le a vizet!) és kutyuljuk el, amíg a tojások olyan rántotta szerű állagot nem vesznek fel (kicsit megsülnek-főnek). Kóstolgatjuk, ízlés szerint még sózzuk, fűszerezzük.

Ehhez lehet még kenyeret enni, de nem szükséges. Finom, laktató, egyszerű.

Megjegyzés: Még egy kis kolbász ajánlott hozzá. Karikára vagy kockára vágva még a hagyma előtt pirítgatni, amíg "levet" ereszt, azon megpirítani a hagymát is (ha nem ereszt, kis olajat tegyünk hozzá). Én épp, amikor csináltuk, sajnáltam azt a kevés kolbászt, ami otthon volt, mert nagyon finom szendvicseket lehetett belőle készíteni.