Hosszú hétvége

Hát nem igazán ez volt a terv a hosszú hétvégére... Nagyon vártuk már, hogy pihenjünk egy kicsit, ide-oda menjünk. Volt a tervben Libegő, BKV Múzeum meg reggeli a Butter Brothers-nél. Aztán úgy alakult, hogy szépen lebetegedtünk. Én már kedd este, a Kedves szerdán követett. Meg rusnya idő lett, és a Butter Brothers is bezárt a hosszú hétvégére. Nem mentünk mi nagyon sehová. Mára sikerült nekem meggyógyulnom, a Kedves még küzd.

De megérkezett a mosogatógépünk! Most már nekünk is van! :) Tíz terítékes Indesit DSG 051 EU. Így alig marad, amit kézzel kellene elmosogatni, arra pedig nagyobb a motiváció is - hiszen ha már a gép megcsinálja helyettem a nagyját, annyit már igazán megtehetek, hogy azt a pár fakanalat vagy nagyobb edényt elmosom. A lakást is átrendeztük emiatt egy kicsit, egyre otthonosabb és otthonosabb :) (így 2,5 év után) Végre egy csomó takarítós melót is megcsináltunk, az edényeket meg felcsavarozta a konyhába a Kedves, így a szekrényben is több a helyünk :)

Szóval csodálatos dolog a mosogatógép! Annyi munkát levett a vállunkról! És nagyon szépen mosogat :)

A betegség miatt napokig pirítós, főtt krumpli és répa, illetve rizs volt a menü, olyan jól esett az első rendes kaját enni utána. Finom, fűszeres, sült virsli... De a paradicsomos krumpli saját receptje is kialakult :) Mivel lustaságból fejből készítettem.

• 1 kg krumpli
• 500 g sűrített paradicsom
• 4-5 ek liszt
• olaj
• só, bors, cukor, pirospaprika, kömény

A krumplit minimál sós vízben feltenni főni (épp, hogy ellepje), egy másik edényben kb. 4-5 ek lisztből rántást készíteni, ráönteni a paradicsomot, nagyon kevés vízzel kiöblögetni a dobozt és azt is belerakni, majd felfőzni. Amikor felfőtt a paradicsom, elzárjuk. Mihelyst a krumpli is megpuhult, hozzáöntjük a paradicsomos rántást, befűszerezzük, felfőzzük és kóstolgatjuk, ha kell még, fűszerezzük. Nehéz eldönteni, sót vagy cukrot tenne még bele az ember, és a köményt eddig annyira nem ismertem, de jót tesz neki, tetszik az íze. :) Így jobban tetszik amúgy (mint az eredeti recept), mert a krumplit nyugodtan lehet főni hagyni, nem kell félni, hogy a paradicsom miatt odaragad-sül az edény aljához, mivel az külön edényben készül. A hagyma továbbra sem hiányzik :) Ez így jó, ahogy van. Bár tudom, a fűszerezés nem túl egzakt, de hát már nem mérem ki... Mindenből egy kicsit.

Szerencsére nekem jön még őszi szünet is a hosszú hétvége után, ami alatt ugyan a legtöbb délután dolgozni fogok, de azért lesz időm bőséggel pihenni is - most már egészségesen (kopp-kopp). Vannak tervek is, azokról majd a holnapi Hajrá hétfőben írok.

Jaj, és ne felejtsétek átállítani az óráitokat, amik nem álltak át maguktól! Nyertünk egy órát! :)

Nektek hogy telt a hosszú hétvége?

Kreatív kedd #51

Mi az a Kreatív kedd?

A kreativitásba beletartoznak nekem a "klasszikusok", úgy mint a rajzolás, festés, hímezés, varrás, agyagozás, origami, barkácsolás, írás, zeneszerzés, éneklés, stb. De egy ötletes lakberendezés, rendszerezés, bútorelhelyezés is. De kreatívak vagyunk akkor is, ha egy problémát másképp közelítünk meg, ha egy adott épületet ezúttal nem jobbról, hanem balról kerülünk meg, ha új szóval fejezzük ki magunkat, ha kék csat helyett pirosat teszünk a hajunkba, ha kipróbálunk egy új fűszert... Ha próbálkozunk, újítunk, elrugaszkodunk. Ilyenekről fognak szólni ezek a keddi bejegyzések. Az ötlet a nővéremtől és (most már) férjétől jött, ők szoktak ilyet tartani. Hát tartsunk mi is!

Kreatív kedd napi program:

• Romantikus reggeli: Frissen vett péksüti és kakaó elfogyasztása a Duna parton
• Kiscsoportos szeminárium (a 6 főből 2 vett részt + tanár)
• Gyakorlat
• Első egyéni szupervízióm, kicsit sietve, mert szegény szupervízorom fogorvoshoz kényszerült menni
• Hazafelé balra menni jobb helyett
• Meglepni magam 3 könyvvel - gyűlik a sorozat, Európa, Inka és Magyar mítoszok és legendák :)
• Paradicsomos krumplit főzni életemben először, desszertnek pedig mákos gubáááát ♥
• A recepten kicsit módosítani - 1-1,5 kg krumpli + 500 g sűrített paradicsom + víz, amennyi kellett, hogy ellepje + só, cukor, kömény + sima rántás (nem volt itthon vörös hagyma)

És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Zöldbabfőzelék (zöldségfasírttal)

(Igen, a mosogatónál nagyon jók a fények...)

  El sem hiszem, hogy ezt a receptet még nem tettem közzé. Pedig ezt főztem először úgy együtt anyával. Na sebaj, jobb későn, mint soha.

Hozzávalók a babhoz:

~ 900 g zöldbab

- 1 fej vöröshagyma

- olaj (vagy egyéb zsiradék)

- tejföl (kb. 2 nagy ek)

~ 5-6 ek liszt
- só
- édes pirospaprika
- ecet
- cukor

Elkészítés:

  A hagymát megpucoljuk, apróra vágjuk és kevés olajon megpirítjuk. Rárakjuk a babot (ha fagyasztott, én nem csinálok vele semmit, ha friss, akkor megmossuk, levágjuk a végét és "méretre vágjuk"), sót és pirospaprikát rakunk még rá, felöntjük egy kevés vízzel (tényleg kevés! különben leves lesz), lefedjük és kis lángon puhára főzzük.
  Közben olajon a lisztet megpirítjuk, hozzáadjuk a tejfölt és csomómentesre keverjük, ezután elzárjuk alatta a gázt.
  Amint a bab felfőtt, a rántáshoz (lsd. pirított liszt + tejföl) 1-2 ek forró levet teszünk a babról, azzal csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a babhoz, elkeverjük, egyet ruttyantunk rajta, ha kell, még sózzuk, illetve most adjuk hozzá az ecetet és a cukrot, elkeverjük, majd elzárjuk. Ecetből először mindig kanálra tegyünk, nehogy véletlenül meglóduljon, nagyon el tudja rontani az ételt (tapasztalat). Egész picivel indítsunk és kóstolgassuk. Cukorból is csak kevés kell, kb. 1 tk.

A zöldségfasírt receptjét pedig itt találjátok.

Jó étvágyat!

Kreatív kedd #19

Halihó!

  A mai napon több mindent is szeretnék megosztani Veletek, mert sok kreatív dolgot vittem véghez az elmúlt héten, de azért a mai napról is szólok pár szót.
  Mai dolgok: Csíkosat vettem fel kockással. Inka kávét ittam (mint a maci kávé, nyami-nyami) és bodzás-körtés (cukormentes) lekváros puffasztott rizsszeletet ettem reggelire. Válaszoltam egy francia ismerősömnek (cserediák volt itt, én meg náluk), és csakazértis meséltem neki olyanokat, amikhez nem tudtam (tudom) a megfelelő szókincset. Volt, amit ki tudtam keresni szótárból, volt, amiben a google segített (hogy létezik-e úgy a szó/szóösszetétel/nyelvi fordulat, ahogy azt én kigondoltam), de volt, hogy csak körbeírtam és rákérdeztem, hogyan is mondják. Kedves lány, nem harapja le a fejem, hogy a francia nem az anyanyelvem :) Illetve angol nyelven, angol felirattal kezdtem el újranézni a Veronica Marsot (ha már úgyis hamarosan jön a film!).

Múlt heti dolgok: két száraz hüvelyesből készült főzeléket is gyártottam a múlt héten: egy tarkababfőzeléket és egy sárgaborsófőzeléket. Emellett pedig új desszertet is találtam, nővéremféle zabpelyhes süti! (az egyik nővéremtől - illetve férjétől - csokis csodapuffancs, ez a másiktól van) Ezeknek a receptjét le is írom gyorsan :)

Száraz tarkababból főzelék (sült kolbásszal)

Hozzávalók (kb. 4 főre):
- 500 g száraz tarkabab
- 3-4 ek tejföl
- liszt
- só
- bors
- édes pirospaprika
(- erős pirospaprika)
(- kolbász, egyéb szabadon választott feltét)

Elkészítés:
  A babot megmossuk, esetleges "fölösleges alkatrészeket" (csúnya babszem, szár, levél) kidobáljuk, a többit beletesszük a kuktába (!), hideg vizet engedünk rá és egy kicsit hagyjuk, hogy puhuljon. De nem kell sok, ha kuktával dolgozunk, 20-30 perc is elég. Ezután felöntjük bő vízzel (legalább olyan magasan raktam rá vizet, amilyen magas a bab volt magában), és só nélkül főzzük. Kb. negyed óra után szünetet tartottam, hogy megnézzem, lefőtt-e a víz a babról, vagy sem. Ha igen, vagy kevésnek ítéljük, öntsünk még hozzá. Megint visszatettem negyed órára, ezután késznek ítéltem, a felesleges vizet lemertem, befűszereztem, a tejfölből és a lisztből habarást készítettem, ahhoz forró "bablevet" adtam, csomómentesre kevertem, majd ezt is hozzákevertem a babhoz, rottyantottam még rajta és kész is lett.
  Valahol hallottam/olvastam, hogy ne sózzuk meg előre ezeket, mert akkor nem puhulnak olyan jól, de azért legközelebb én szerintem mégis besózom... (áztatáskor még nem, főzéskor már igen) Mert azért kell, hogy a belseje is kicsit sós legyen, de így sem lett rossz.
  Ezúttal erős paprikát nem tettem bele, de máskor szoktam. A feltét nálunk karikákra szelt és serpenyőn megsütött kolbász volt (nem kell alá zsiradék, eleget enged a kolbász maga).
  A főzelék cukormentes, ha a habarást rizsliszttel készítjük, akkor gluténmentes, és ha a feltét nem hús (vagy nincs feltét), akkor vega is.

Sárgaborsó főzelék

  Igen, ez a trutyi az. Erre a trutyira mondta azt a Kedves, hogy eddigi legfinomabb ételem (vagy legalábbis az elmúlt időszakban biztos). Imádja az ilyen pépes főzelékeket. Én meg főzéskor még csak reménykedtem, hogy ehető legyen. Nagyon kalandos volt a főzés.
  Hosszú idő után úgy döntöttem, hogy kuktás tapasztalatokkal felszerelkezve nekidurálom magam a sárgaborsó főzeléknek is - megint. A kukta majdcsak puhára főzi ezt is. (Hát, megtette.)
  A borsót ugyanúgy, ahogy a babot is, megmostam, beraktam a vízbe ázni, aztán volt még dolgom, állt így pár órát. Hazajöttem, megsóztam-borsoztam, tettem hozzá babérlevelet és feltettem bő vízzel főni. Amikor a kukta jelzett, hogy felforrt a víz, beállítottam az időzítőt fél órára, hogy akkor még annyi kell, hogy megpuhuljon, víz van rajta elég, nem akarom nyitogatni, mint a babnál (annak még talán egy ici-pici puhulás nem ártott volna). Ketyegett az időzítő, én meg gépeztem - amíg valami furcsát nem hallottam a kukta felől. Elkezdett sziszegni és köpködni, mikor rájöttem, hogy nem vettem le a gázt minimumra alatta... odasiettem, hogy gyorsan csökkentsem a nyomást. Levettem a gázról - eddig minden rendben, ez egy jó lépés volt - majd kinyitottam a szelepet - ez már nem volt túl jó lépés - és hagytam, hadd fröcsögje ki magát - ez meg a lehető legrosszabb döntés volt. Fröcsögött is, köpködött, mint egy vulkán. Az egész gáztűzhely sárgaborsós lett, de még a szekrény, polc (a polcon lévő dolgok) és a padló is. Nekem nem lett bajom, gyorsan elugrottam a szelep kinyitása után és csak néztem ezt a "csodát". Mikor leállt, akkor felmostam, nagyjából körbetöröltem a felületeket, hogy ne csöpögjön, megnéztem a sárgaborsót, még öntöttem hozzá egy kis vizet és visszatettem főni - ezúttal minimumon. A Kedves utólag kérdezte, hogy egy: miért nyitottam ki a szelepet, lehűlt volna magától (vagy engedhettem volna rá kívülről hideg vizet), kettő: miért nem tettem rá valamit, ha már kinyitottam, mondjuk egy konyharuhát - inkább az legyen trutyis, mint az egész konyha. De hát mit mondjak, az én reflexeim ilyet nem mondtak...
  Na, hát megfőtt azért a borsó, lejárt az időzítő, odamentem, kiengedtem a gőzt, levettem a fedőt és megláttam. A sárgaborsó atomjaira hullott, a fölösleges vizet már sehogy se tudtam volna lemerni, annyira szétfőtt a borsó. Úgyhogy elkezdtem sűríteni. Először csak tejfölt tettem bele, de úgy még nagyon híg volt (amúgy kevesebb vízzel és ilyen szétfőtt borsóval működött volna), úgyhogy végül még került vele 4 ek rizsliszt, amit előzőleg egy kevés hideg vízzel csomómentesre kevertem. Kóstolásra a főzelék így még elég vacak volt, sóztam-borsoztam-édes paprikáztam, aztán otthagytam, mondván, hogy ennél többet már nem tudok tenni érte. Sütöttünk hozzá megint kolbászt, hűlt egy kicsit, és rá kellett jönnünk, hogy egészen finom lett :) Másnap hívott a Kedves ebédidőben a fentebb említett mondattal, hogy ez az egyik legfinomabb főztöm. Na, hát lesz még ilyen, csak fröcsögés nélkül.

Amúgy hozzávalók (kb. 4 főre):
- 500 g sárgaborsó
- 4 ek rizsliszt
- kb. 200 g tejföl (egy kispohár elég)
- 3-4 babérlevél
- só
- bors
- édes pirospaprika

  Ez a főzelék így teljesen passzol a diétánkhoz, mert cukor- és gluténmentes. Emellett vega is.

Zabpelyhes almás süti

  Ezt a receptet a leánybúcsús receptgyűjteménybe is beírta a nővérem, meg már ettem is belőle kóstolót, úgyhogy gondoltam, itt az ideje kipróbálni. Itthon viszont kevesebb alma volt, úgyhogy csak fél adag készült, azt írom le ide.

Hozzávalók (1 kisebb tepsire való):
- 5-600 g alma (nekem 3 közepes volt)
- 250 g zabpehely
- 50 g dió durvára törve
- 50 g olvasztott vaj
- fahéj
- 2 kis marék mazsola (eredeti receptben nincs, mert nővérem nem szereti, enélkül is finom, de mi szeretjük a mazsolás dolgokat)
- 4 ek méz

Elkészítés:
  Először is megpucoltam a diót és kb. 45 grammot hoztam össze, azt konyharuhába tekertem, és először megpróbáltam a "fiús" módszert (ököllel szétütni a diót), majd amikor úgy láttam, ehhez kevés vagyok, áttértem a "női" módszerre (sodrófával többször végigmentem a dión), így sikerült durvára törnöm. Nem is kell nagyon finomra, szerintem így isteni! Jó érezni külön a dió darabokat. Na szóval, ezután megmostam és héjastul lereszeltem az almát, hozzáöntöttem a zabpelyhet, a diót, megolvasztottam a vajat és akkor azt is, megszórtam fahéjjal (én csak úgy szemre, nővérem ennyi adaghoz 1 tk-at ír), beleraktam a mazsolát, mézet és kanállal jó alaposan összekutyultam, hogy a zabpehely sehol se legyen száraz. Ezután sütőpapíros tepsibe raktam és 180°-on 30 perc alatt megsütöttem. A süti forrón inkább csak kanalazható, hűlten sem könnyű nagyon szép szeleteket vágni belőle, de nagyon finom :)
  Ez így se nem glutén-, se nem cukormentes, de olyan, ami a mi diétánkba bepasszol. Illetve vega, laktóz- és élesztőmentes.


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

Kreatív kedd #13

A gyönyörűséges vörös lencse főzelékem

  Na, ma annak a jegyében alkottam, hogy nem szabad feladni, ha valami nem sikerül elsőre! Azt kell igazán gyakorolni, ami nem megy - de amúgy jó ötlet. Ilyenek nekem a száraz hüvelyesekből készült főzelékek pl. Erre mondhatnám, hogy "Challenge accepted." (Kihívás elfogadva!) És sikerült is a múlt héten (vagy előtte) nővérem receptje alapján finom lencsefőzeléket készítsek, ma pedig készítettem egy egész finom vörös lencse főzeléket. A múltkor nővérem (nem a sima lencsés, hanem a másik) receptje alapján próbáltam, de azt alaposan elszúrtam, amúgy lehet, hogy jó a recept, de krumpli nem is volt itthon, meg kellett némi változatosság, úgyhogy most Viáét próbáltam ki. És ez bevált! Amúgy is ígértem, hogy írok a vörös lencséről, hát tessék. Ugyan ez egy másik vörös lencse, de annyi baj legyen :) Szóval a recept az Viáé, én dupla adagot csináltam, hogy holnap ebédre is legyen, így az adagok a következők:
- 1 nagy fej vöröshagyma
- kevés olaj
- 500 g vörös lencse
- víz
- só, bors
- kevés tejföl (kb. 200 g)
  Igen, kifelejtettem a babérlevelet. Illetve a fűszerezést akkor ejtettem meg, amikor már majdnem megfőtt teljesen a lencse. Vízből nem tudom, mennyit tettem hozzá, de valószínűleg az is megvolt a duplája Via mennyiségének, szóval kb. 1 liter. Persze azt folyamatosan újra kellett öntenem... Aztán amikor már majdnem késznek ítéltem, befűszereztem, hagytam még egy kicsit rutyogni, hozzáadtam a tejfölt (egy nagy doboz tejföl alján ami maradt), összekutyultam, ruttyant egyet és elzártam, fedő alatt még hagytam puhulni. Liszt viszont tényleg nincs benne, szóval teljesen gluténmentes :) Feltétnek zöldségfasírtot készítettünk.

Az első napok már elolvasva, és egy
"Szabi" cetli is beragasztva az adventi naptárba

  Bónusznak bemutatom az adventi naptárat is, amit készítettem a Kedvesnek :) Mindenféle kedves üzenetet, időnként kedves ajándékot tűztem fel a parafatáblánkra, ez lett idén (először) az adventi naptárunk - és így a munkabeosztás helyett valami kedvesebb van a táblán. Mókás volt amúgy. Szombat este már hulla fáradt voltam, mondtam a férjemnek, menjünk aludni, ő még szívesen fennmaradt volna, végül jött velem. Szerencsére el tudott aludni elég hamar, én meg addig ébren tudtam maradni. Megvártam, míg kicsit mélyebben elalszik - teszteltem is, reagál-e arra, ha nagyot fordulok, hangosan, vagy ha fölülök, nem reagált. Persze arra felriadt, amikor már kitettem a lábam az ágyból. Megnyugtattam, hogy nincs semmi baj, csak pisilni megyek. (hát, hosszú pisi szünet lett) Előzőleg egy vászonzsákban már odakészítettem a kis csomagokat, meg egy zseblámpát is, aztán a nyikorgó parketta miatt úgy határoztam, hogy inkább leemelem a parafatáblát és a fürdőben tűzöm fel rá a dolgokat. Így is történt, majd amikor vissza akartam rakni a falra a táblát, konstatáltam, hogy kiesett a szög a falból, amin eddig lógott, úgyhogy visszavittem a fürdőbe, a mosógép tetején kitámasztottam, gondoltam, az első útja úgyis a fürdőbe viszi majd, ott is jó lesz. Visszafelé, amikor már az ágyban feküdtem, a Kedves megint felriadt, de nem tette szóvá a kimaradást :P Reggel úgy történt, ahogy gondoltam (és még azt sem tette szóvá előtte a nappaliban, hogy hol a parafatábla), a fürdőben kellemes meglepetésként érte a naptár, később pedig visszaszögelte a falra :) Arról, hogy mi minden volt a naptárban, majd később írok, most nem szeretném előre lelőni a poént, ha netán a Kedves olvasná... :)

És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

Szárított zöldségekből* főzelék

  Nagyon praktikus(nak tűnik) szárított zöldségekből főzeléket készíteni. Alapvetően a főzelék egy egyszerű dolog, csak meg kell főzni, fűszerezni, egy kicsit sűríteni (rántással, habarással, főtt krumplival) és kész is. A szárított zöldséges verzióhoz még hozzájön az áztatás.
  Aztán a szárított zöldség el is áll jóó sokáig. A csomagolása igen környezetbarát, egyrétegű, újrahasznosítható műanyag. Sok egészséges dolog van bennük. Szóval klasszul hangzik. Én is fellelkesültem, amikor rátaláltam ezekre a csodákra. Először lencsét és sárga borsót vettem. Elsőre, azt kell mondjam, mind a kettő igen finom lett - talán a lencsébe több fűszer kellett volna, de nem volt rossz. Azóta viszont... valahogy soha nem az igazi. Míg pl. a sárgaborsók egyik fele már szétrepedt és tök puha, addig a másik fele még mindig kemény. De ugyanez volt a fehér babbal is (sőt, amíg az egyik fele már megpuhult, a másik még keményebb lett és összeszottyadt...). A vizet meg mindig pótolni kell, de meddig? A vörös lencse remekül puhul, kifordul az összes szem magából, azt egyszerűen nem fűszereztem eléggé, meg kissé híg lett (először a nővérem zöldséges sűrítésével próbálkoztam, de túl sok lé maradt benne, sűrítenem kellett habarással), az nem az ő hibája - meg is kéri az árát.
  Úgyhogy eléggé elment a kedvem ezektől. Pürésíteni meg nem szeretném őket, bébipapit ettem eleget kiskoromban (gondolom én), szeretem, ha van mit rágni (ha már nem levesnek készült az a szerencsétlen főzelék).
  Javasolták a hosszabb áztatást, de a sárgaborsónak - tapasztalataim szerint - kifejezetten rosszat tett, ha túl sokáig (egy éjszakáig) áztattam. Én nem értem a szárított hüvelyeseket. Pedig tényleg klasszak lennének.

  Valakinek valami ötlet, tipp, tapasztalat? Recepteket épp ezért nem is osztanék meg, mert nincs tutira bejövő receptem.

*száraz hüvelyesekből, magyarázat itt.

(Kép innen.)

Tökfőzelék

  Kiskoromban persze elvből nem ettem tökfőzeléket, mert hát azt a gyerekek nem szeretik. Egyszer pedig ettem a keresztanyámnál, gyanútlanul, mert nem mondta meg, hogy az tökfőzelék, és ízlett. Csak később tudtam meg a szörnyű igazságot. De azután sem voltam hajlandó enni. Szerencsére anya nem erőltette, így tényleg nem utáltam meg, felnőtt koromra (igenis, a 22 az már felnőtt) megszerettem, nagyon is. És amellett hogy finom, végtelenül egyszerű is és gyors (kb. fél óra).

Hozzávalók 3-4 főre:
- 1 közepes tök
- 1 fej vöröshagyma
- kevés olaj/zsír
- 3 nagy ek tejföl
- liszt
- só
- 1 nagy csokor kapor
- 1 tk cukor
(- kevés ecet)
(- kevés olaj/zsír)

Elkészítés
  A tököt megmossuk, levágjuk a végét, feldaraboljuk 4-be, 8-ba, ahogy nekünk kényelmes, hogy le tudjuk gyalulni (többfélét látok neten, én azzal gyalulom, ahol sok kis rece van egy éles penge előtt). Legyaluljuk a tököt egy tálba, majd egy lábasba (amibe a tök is bele fog férni) kevés olajon (vagy zsíron) megpirítunk egy kis hagymát. A hagymára ráöntjük a tököt, besózzuk (egy jó nagy csipettel körbeszórjuk), rárakjuk a kaprot (én egy összekötött csokrot szoktam belerakni, amit később ki tudok venni, de van, aki apróra darabolja és benne hagyja), lefedjük és tartalék lángon puhára főzzük. Nem kell hozzá vizet adni, enged annyi nedvességet, amennyi kell neki.
  Amikor a tök megpuhult, egy tálba rakjuk a 3 nagy ek tejfölt, arra lisztet szórunk és összekeverjük. Ha hígabb főzeléket szeretnénk, hígabbra hagyjuk, ha sűrűbbre, akkor több liszttel dolgozunk. Ehhez a forró tökléből öntünk egy keveset, azzal csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk az egészet a tökhöz. Ezután egy lapos tk cukrot teszünk bele, illetve én egy kevéske ecetet is löttyintettem bele (mondjuk 1 mk), továbbá a Kedves kérésére egy pici plusz olajat is. Megvárjuk, még ruttyan egyet, elzárjuk és fogyaszthatjuk is.
  A tökfőzelék fogyasztható magában, tükörtojással, kenyérrel, rántott hússal vagy pörkölttel. Nekünk másnap sokkal jobban ízlett, mint aznap.

Jó étvágyat!

Babfőzelék vörös- és fehérbabból

Az én adag főzelékem, egy szelet abonett kenyérrel

  Gyorsan összedobható és finom vacsora. Egy valamire kell figyelni: a fűszerezésre! Jó-jó ha csíp, de ha túl erős, azt bizony nem mindegyik gyomor tolerálja. Pláne nem akkor, amikor még meleg az étel.

Hozzávalók (4 főre):
- 2 vörösbab konzerv
- 2 fehérbab konzerv
- néhány virsli (ízlés szerint 2-3)
- tejföl (kb. 3 ek)
- liszt
- só
- bors
- édes fűszerpaprika
- erős fűszerpaprika
(- hagyma
- egy kevés olaj)

Elkészítés:
  A virsliket felkarikázzük és a konzervekkel együtt beleöntjük egy edénybe, befűszerezzük, lefedjük és főni hagyjuk. Mihelyst felforrt, egy tálban a kb. 3 ek tejfölt elkeverjük egy kevés liszttel (amennyit felvesz és amilyen sűrűre szeretnénk), majd még egy kevés forró levet töltünk rá a babokból és azzal is csomómentesre keverjük. Ezután folyamatos kevergetés mellett beleöntjük a habarást (liszt és tejföl) a babokkal és a virslivel teli edénybe, elkeverjük, felfőzzük és elzárjuk a gázt. Ezután tálaljuk, igény szerint kenyérrel vagy anélkül ehetjük.
  Ha több időnk van egy kicsit, akkor először feldarabolunk kis kockákra egy fej vöröshagymát, azt olajon megpirítjuk és csak utána rakjuk rá a babot és a virslit, a többi már ugyanaz.