Nyaraljunk otthon! 2. - Piknikre fel!

A mi személyes vízpartunk

  Hétfőn Pisán voltunk, tegnapra egy kellemes vízparti pikniket terveztem be. Mindezt a lakásban. A vízpartot egy befőttes üvegnyi víz, kövek, egy kagyló és 3 parafavitorlás jelképezték. Az üvegre körömlakkal halakat festettem. Az ötlet a Handmade Charlotte blogról származik, ez az új kedvenc kreatív blogom :) Mivel egy parafadugónk volt csak itthon, így a minivitorlást választottam, abból viszont 3 is készült. A kiegyensúlyozáson még kéne kicsit dolgozni, mert így az egyik egyszer felborult, meg kicsit ferdén állnak, de azért hangulatos így is. Az üveg aljára kék papírt ragasztottam, csak celluxunk volt otthon, hát azzal, gondoltam, majd a kövek úgy is eltakarják, nem lesz csúnya. Így is lett, de persze a kövek a celluxszal együtt a papírt is teljesen letakarták, így semmi színt nem adott át a víznek :D

A csodás piknikkosaram belülről

  Végre a piknikkosaramat is felavathattam. Került bele kenyér, felszeletelt hagyma egy kis műanyag dobozban, sószóró, pirospaprika, zsír, kenyérvágó kés, szalvéta és vágódeszka. A tea a kosáron kívül egy műanyag flakonba került. Egyéb evőeszköz, pohár és tányér pedig a kosár része. Egyszerűen szuper ez a kosár és csodaszép! Egy picit talán alulméretezték az ételnek szánt helyet, ahhoz képest, hogy 4 fős az étkészlet benne, de nekünk kettőnknek azért elég jó :)
  A földre került két ülőpárna, a kosár, a tea és a "vízpart", így vártam a Kedvest.
Az otthonpiknik előnye, hogy
- időjárástól függetlenül megtartható
- nem landol labda az ételben vagy jön egy kutyus eszegetni, szabadabban lehet mindenfélét csinálni
- nem zaklatnak hangyák, szúnyogok, legyek
- nincs göröngy, ami nyomja a fenekedet
- nincs olyan, hogy "jaj, otthon felejtettem", mert csak felállsz és hozol Magadnak (pl. mézes kenyeret is készítettünk a zsíros kenyér után)
  Persze ettől függetlenül imádok kint piknikezni, de azért nem rossz ez az otthoni verzió sem :) A Kedvesnek ez az ötletem is nagyon tetszett, bár ő nem a földre ült, hanem egy székre, a térde nem bírja a földön ülést, de így is nagyon hangulatos volt, jót beszélgettünk, eszegettünk. Ezután Odaátot néztünk éjjelig, épp évadváltás volt és szörnyen izgalmas volt a történet :)
  Estére egy kis édességet és üzenetet hagytam a Kedves párnáján. Az édesség a szállodai hagyománnyal ellentétben nem csoki, hanem egy Maoam volt, az üzenetben ez állt:

Köszönjük, hogy szállodánkat választotta!
Jó éjszakát kívánunk!

(A mellékelt üres papíron kedves üzenetet hagyhat hálótársának.)

  Ezzel a lehetőséggel még nem élt, hulla fáradt volt, ígérete szerint ma bepótolja :) A Maoam is mára maradt, már fogmosás után találta meg. Mókás, mert este is ki-be járkált a hálószobában és akkor nem vette észre a kis csomagot (vagy nem akarta?). De jó ez így.


  Ma maradunk a vízparton és lángosozni fogunk :) Beszámoló holnap!

Nyaraljunk otthon! 1. - Irány Pisa!

A mi pisai éttermünk asztala...

  Tegnap olvastam a gyerekeknek tervezhető otthoni nyári táborról, és amúgy is terveztem a nyárra tematikus napokat, hát ezzel a lendülettel tegnap neki is láttam a szervezésnek. Mivel maradt ki egy kevés melegszendvicskrém (reszelt párizsi+sajt+besamel), de kenyér nem, azt terveztem, készítek egy pizzatésztát és arra rakom rá a krémet. És ha már pizza, akkor legyen mondjuk olasz nap - akármennyire is nem olaszos ez a fajta pizza. Olaszországról pedig először a pisai ferde torony jutott az eszembe, ezért úgy döntöttem, első körben oda utazunk a Kedvessel. :) A tervek szerint ő aznap munka után találkozott volna az egyik barátjával, de kb. 1-1,5 órával a munkaidő lejárta előtt a barát lemondta a találkozót, így 2 óra lemaradásba kerültem (kb. ennyire saccoltam a találkozó időtartamát).

...ahonnan ráláttunk a pisai ferde toronyra

  Szerencsére még délelőtt megrajzoltam a pisai ferde tornyot, direkt úgy, mintha az ablakból rálátnánk. Emellett egy tájékoztatót is írtam a Kedvesnek, a pisai ferde torony történetéről. Egy A/4-es lapra írtam, háromba hajtottam és a külsejét az olasz zászló színeiben színeztem ki. Délelőtt tudtam le a hétfői takarítást is (felsöprés, -mosás és ágyneműcsere), így már csak az asztalt kellett lepakolni, letörölni, pár dolgot elmosogatni, begyúrni a tésztát és megfőzni a pudingot. Desszertnek ugyanis hideg vaníliás pudingot gondoltam őszibarackdarabokkal (ez sem túl olaszos, de a barackokat már fel kellett használni). Az asztal elkészült időben, gyújtottam gyertyát, kikészítettem előre az evőeszközöket, mint az éttermekben és a pisai ferde torony történetét. A tervek szerint a pudingba kis olasz zászlókat szúrtam volna, de erre már igazán nem maradt időm. Az utolsó pillanatban találtam egy Pavarotti válogatást is. Eredetileg olasz filmet is néztünk volna az este, de azt nem töltöttem le, de hát végül is, nyaralunk, attól még, hogy történetesen Olaszországban, nézhetünk nem olasz filmet. A Kedves hazajött, hideg vízzel vártam, elsőre észre sem vette az asztalt meg a képet, de aztán persze örült neki, összepuszilgatott, Pavarottiból meg a dekorációból levonta, hogy olasz napot tartunk. Nyaraltunk egyet a délután-este. A pizzatészta még kelt, a puding hűlt, nem is volt még vacsoraidő, úgyhogy leültünk egymással szembe, egy maradék borocskával, azt iszogattuk és beszélgettünk, illetve én kicsit megnyomkodtam a lábát. Végül film terén abban egyeztünk meg, hogy úgyis olyan korán van még, tartsunk Kill Bill maratont, olyan rég szeretné már megnézni. Én pedig beadtam a derekamat, hadd érezze jól magát a nyaraláson. Úgyhogy pizzát meg pudingot ettünk, filmet néztünk, pihentünk, este még olvasgattunk aztán aludtunk. A pizza nagyon finom lett, bevált a recept! :) Persze, csak nem ültünk asztalhoz, meg kést és villát sem használtunk, de hát nyaralás közben nincs olyan, hogy muszáj. Az esti mosogatás is kimaradt. Reggelre kissé lehűlt az idő Olaszországban. Most bepótolhatok minden házimunkát.