2013. július 31., szerda

Nyaraljunk otthon! 2. - Piknikre fel!

A mi személyes vízpartunk
  Hétfőn Pisán voltunk, tegnapra egy kellemes vízparti pikniket terveztem be. Mindezt a lakásban. A vízpartot egy befőttes üvegnyi víz, kövek, egy kagyló és 3 parafavitorlás jelképezték. Az üvegre körömlakkal halakat festettem. Az ötlet a Handmade Charlotte blogról származik, ez az új kedvenc kreatív blogom :) Mivel egy parafadugónk volt csak itthon, így a minivitorlást választottam, abból viszont 3 is készült. A kiegyensúlyozáson még kéne kicsit dolgozni, mert így az egyik egyszer felborult, meg kicsit ferdén állnak, de azért hangulatos így is. Az üveg aljára kék papírt ragasztottam, csak celluxunk volt otthon, hát azzal, gondoltam, majd a kövek úgy is eltakarják, nem lesz csúnya. Így is lett, de persze a kövek a celluxszal együtt a papírt is teljesen letakarták, így semmi színt nem adott át a víznek :D

A csodás piknikkosaram belülről
  Végre a piknikkosaramat is felavathattam. Került bele kenyér, felszeletelt hagyma egy kis műanyag dobozban, sószóró, pirospaprika, zsír, kenyérvágó kés, szalvéta és vágódeszka. A tea a kosáron kívül egy műanyag flakonba került. Egyéb evőeszköz, pohár és tányér pedig a kosár része. Egyszerűen szuper ez a kosár és csodaszép! Egy picit talán alulméretezték az ételnek szánt helyet, ahhoz képest, hogy 4 fős az étkészlet benne, de nekünk kettőnknek azért elég jó :)
  A földre került két ülőpárna, a kosár, a tea és a "vízpart", így vártam a Kedvest.
Az otthonpiknik előnye, hogy
- időjárástól függetlenül megtartható
- nem landol labda az ételben vagy jön egy kutyus eszegetni, szabadabban lehet mindenfélét csinálni
- nem zaklatnak hangyák, szúnyogok, legyek
- nincs göröngy, ami nyomja a fenekedet
- nincs olyan, hogy "jaj, otthon felejtettem", mert csak felállsz és hozol Magadnak (pl. mézes kenyeret is készítettünk a zsíros kenyér után)
  Persze ettől függetlenül imádok kint piknikezni, de azért nem rossz ez az otthoni verzió sem :) A Kedvesnek ez az ötletem is nagyon tetszett, bár ő nem a földre ült, hanem egy székre, a térde nem bírja a földön ülést, de így is nagyon hangulatos volt, jót beszélgettünk, eszegettünk. Ezután Odaátot néztünk éjjelig, épp évadváltás volt és szörnyen izgalmas volt a történet :)
  Estére egy kis édességet és üzenetet hagytam a Kedves párnáján. Az édesség a szállodai hagyománnyal ellentétben nem csoki, hanem egy Maoam volt, az üzenetben ez állt:

Köszönjük, hogy szállodánkat választotta!
Jó éjszakát kívánunk!

(A mellékelt üres papíron kedves üzenetet hagyhat hálótársának.)



  Ezzel a lehetőséggel még nem élt, hulla fáradt volt, ígérete szerint ma bepótolja :) A Maoam is mára maradt, már fogmosás után találta meg. Mókás, mert este is ki-be járkált a hálószobában és akkor nem vette észre a kis csomagot (vagy nem akarta?). De jó ez így.


  Ma maradunk a vízparton és lángosozni fogunk :) Beszámoló holnap!

2013. július 30., kedd

Nyaraljunk otthon! 1. - Irány Pisa!

A mi pisai éttermünk asztala...
  Tegnap olvastam a gyerekeknek tervezhető otthoni nyári táborról, és amúgy is terveztem a nyárra tematikus napokat, hát ezzel a lendülettel tegnap neki is láttam a szervezésnek. Mivel maradt ki egy kevés melegszendvicskrém (reszelt párizsi+sajt+besamel), de kenyér nem, azt terveztem, készítek egy pizzatésztát és arra rakom rá a krémet. És ha már pizza, akkor legyen mondjuk olasz nap - akármennyire is nem olaszos ez a fajta pizza. Olaszországról pedig először a pisai ferde torony jutott az eszembe, ezért úgy döntöttem, első körben oda utazunk a Kedvessel. :) A tervek szerint ő aznap munka után találkozott volna az egyik barátjával, de kb. 1-1,5 órával a munkaidő lejárta előtt a barát lemondta a találkozót, így 2 óra lemaradásba kerültem (kb. ennyire saccoltam a találkozó időtartamát).

...ahonnan ráláttunk a pisai ferde toronyra
  Szerencsére még délelőtt megrajzoltam a pisai ferde tornyot, direkt úgy, mintha az ablakból rálátnánk. Emellett egy tájékoztatót is írtam a Kedvesnek, a pisai ferde torony történetéről. Egy A/4-es lapra írtam, háromba hajtottam és a külsejét az olasz zászló színeiben színeztem ki. Délelőtt tudtam le a hétfői takarítást is (felsöprés, -mosás és ágyneműcsere), így már csak az asztalt kellett lepakolni, letörölni, pár dolgot elmosogatni, begyúrni a tésztát és megfőzni a pudingot. Desszertnek ugyanis hideg vaníliás pudingot gondoltam őszibarackdarabokkal (ez sem túl olaszos, de a barackokat már fel kellett használni). Az asztal elkészült időben, gyújtottam gyertyát, kikészítettem előre az evőeszközöket, mint az éttermekben és a pisai ferde torony történetét. A tervek szerint a pudingba kis olasz zászlókat szúrtam volna, de erre már igazán nem maradt időm. Az utolsó pillanatban találtam egy Pavarotti válogatást is. Eredetileg olasz filmet is néztünk volna az este, de azt nem töltöttem le, de hát végül is, nyaralunk, attól még, hogy történetesen Olaszországban, nézhetünk nem olasz filmet. A Kedves hazajött, hideg vízzel vártam, elsőre észre sem vette az asztalt meg a képet, de aztán persze örült neki, összepuszilgatott, Pavarottiból meg a dekorációból levonta, hogy olasz napot tartunk. Nyaraltunk egyet a délután-este. A pizzatészta még kelt, a puding hűlt, nem is volt még vacsoraidő, úgyhogy leültünk egymással szembe, egy maradék borocskával, azt iszogattuk és beszélgettünk, illetve én kicsit megnyomkodtam a lábát. Végül film terén abban egyeztünk meg, hogy úgyis olyan korán van még, tartsunk Kill Bill maratont, olyan rég szeretné már megnézni. Én pedig beadtam a derekamat, hadd érezze jól magát a nyaraláson. Úgyhogy pizzát meg pudingot ettünk, filmet néztünk, pihentünk, este még olvasgattunk aztán aludtunk. A pizza nagyon finom lett, bevált a recept! :) Persze, csak nem ültünk asztalhoz, meg kést és villát sem használtunk, de hát nyaralás közben nincs olyan, hogy muszáj. Az esti mosogatás is kimaradt. Reggelre kissé lehűlt az idő Olaszországban. Most bepótolhatok minden házimunkát.

2013. július 29., hétfő

Túlélni a forróságot


  A hétvégi tervünk kudarcba fulladt, illetve kánikulába, úgyhogy itthon próbáltuk túlélni a kánikulát. Én pedig folytatom ezt ma is - a Kedves pedig a munkahelyén, légkondi nélkül. Nekem azért jobb, itt a zuhany, meg flangálhatok bikiniben. Amúgy is jobban bírom a meleget, mint a Kedves, bár ez a mostani engem is próbára tesz - pláne itt Pesten.

  Itthon nincs légkondink, de nem is bánom, a légkondival úgy vagyok, hogy munkahelyeken megértem, de itthon amíg lehet, kerülöm. Belül kellemes hőmérsékletet csinál, az utcán pedig halhatunk meg a melegtől, meg drága dolog is. Egyelőre bírom, idős koromra meg remélem, már egy hűvösebb kertes házban leszünk, kerti zuhannyal. Van egy kis ventilátorunk, ami nagyon klassz, de azért igyekszem azt is minél kevesebbet használni - villanyszámla és környezettudatosság végett.
  Amit viszont meg tudok tenni és meg is teszem/megteszünk, a következő:


  • Bikiniben flangálok itthon. De egy kevésbé "szomszédos" helyen akár pucéron is flangálnék, bár azért egy bugyi mégiscsak jó, ha van rajtam, leülni kényelmesebb és higiénikusabb úgy. Bikiniben még a strandhangulat is meglehet ;)
  • Három 2 literes üveg megy váltásban a fagyasztóba. Egy részét megtöltjük vízzel, így készül el a mi "jégkockánk", ezt fel lehet önteni simán vízzel, teával, szörppel, limonádéval, stb.
  • Fröcsköljük egymást (illetve főleg a Kedves engem). Ki mondta, hogy azt csak a strandon vagy a kertben lehet? Még vízi pisztoly sem kell hozzá, elég egy műanyag flakon, a kupakját pedig kilyukasztjuk és már mehet is a lövöldözés. De néha csak kapok egy adagot valamelyik 2 literes üvegből a nyakamba :D Vagy egy háton végiggörgetést a palackkal. Nyamiii. Még azt is sikerült elérnie a Kedvesnek tegnap, hogy fázzak. Lelocsolt egy adag vízzel, aztán rám irányította a ventilátort. És nem kell aggódni, minden megszárad 5 percen belül (persze ha nem vödör vízzel megyünk a másik ellen).
  • Zuhanyzás, hajvizezés, napközben hajmosás és nem megszárítás. A fejet jó dolog hűvösen tartani, hogy legyen esély a gondolkodás képességének megtartására, illetve hogy ne fájjon. Nekem még a lábfejem ilyen terület, amit jó minél hűvösebben tartani. Gyakran polcolom fel és zuhanyozom le hideg vízzel. De egy hideg vizes lavóros lábfürdő is jó lehet. Lefekvés előtt különösen jó lehűteni a testünket, hogy el tudjunk aludni, illetve tevékenykedés előtt is (ha muszáj tevékenykedni).
  • A tevékenykedést inkább reggelre-délelőttre időzítem, amikor még relatíve hűvösebb van, illetve kipihentebb vagyok és így jobban bírom idegileg a meleget.
  • Minél kevesebbet sütünk-főzünk. A hétvégére pl. elkészítettünk egy adag melegszendvicskrémet illetve grízes tésztát és azokon éltünk (a krémhez persze kenyér is járt és megsütöttünk szendvicsnek). De jöhet persze a főtt kukorica, görögdinnye, rántotta, egyszerűbb levesek, saláták, stb. is.
  • Minél kevesebbet mozgunk. A mozgás hőt termel, nem jó. Most nem. Úgyhogy a hétvégén remekül haladtunk az aktuális sorozatunkkal, meg olvasgattunk, beszélgettünk, tervezgettünk.
  • Ha mégis muszáj kimozdulnunk, akkor az aktuális kedvenc ruhám egy nagyon vékony anyagú, világos színű maxiruha. A mellrésze enyhén gumírozott, alatta viszont teljesen laza. Kellemesen befúj alá a szellő, nem tapad rám, vékony, szinte nem is érzem, hogy rajtam van, és mivel hosszú, a szél sem tudja úgy felfújni, így arra sem kell figyelnem, nehogy bugyimutogatás legyen belőle. Melltartó helyett bikinifelsőt hordok, az kevésbé melegít. Ehhez pedig társul a klassz szandálom. Víz nélkül ne mozduljunk ki! (Na jó, talán a sarki közértig.) Jó dolog a kalap és a napszemüveg is. Védjük a fejünket!


  • A patkányainkról sem feledkezünk meg. Napi többször kapnak egy adag vizet, őket is locsoljuk. Ubul nagyon aranyos, mint egy kiskutya, a fejét út tartja a vízsugár alá, meg a kis mancsaival is nyúlkál oda, mosakszik, ilyenek. De ha a testét locsolom, szaladgál körbe-körbe :D Ketteske már nyugisabban tűri, ő beletörődött ebbe, leginkább egy helyben várja ki a végét. Meg persze az ivóvizükre is figyelünk, jobban, mint egyébként. A tálkás itatójukba néhány jégkockát is kaptak tegnap.
  • A nővényekre is jobban figyelek, a fűszernövények amúgy is érzékenyek, napi egy locsolás muszáj nekik, de tegnap pl. kétszer kaptak (reggel és este).


Sikeres hőségtűrést Mindenkinek!


(Kép innen.)

2013. július 26., péntek

Karriertervezés

Keresd meg a célt!
  Nemrég olvastam el Via Ennél zöldebb nem lesz c. könyvét (amiről a véleményemet már kifejtettem, így most nem teszem). Az ihletett meg, hogy kicsit tervezzem a karrieremet: hogyan is érjem el, amit szeretnék és hogyan legyek minél jobban képben és minél jobb szakember. Iskolapszichológus szeretnék lenni. Az addig oké, hogy ehhez kell egy BA plusz egy MA, lehetőleg tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon, de mi van ezen kívül? Mit tehetek még azon kívül, hogy kijárom ezt az 5 évet az egyetemen, lehetőleg jó eredménnyel?

  Persze, kell a gyakorlat, ezt mindenki mondja, különben sehova nem vesznek fel sehova. De mégis hogyan és milyen gyakorlatot szerezzek? Szinte nem is engednek emberek közelébe, amíg meg nincs az MA, akkor a tanulmányi évek alatt mégis milyen szakmai tapasztalatot szerezzek, szerezhetek? Az nem nagyon vonzott soha és nem sok értelmét láttam, hogy a különböző pszichós rendezvényeken jegyet szedjek vagy teavizet forraljak. Ha kapok érte ingyen belépőt, van értelme, de maga a munka nem ad szakmai tapasztalatot (legalábbis nem a pszichológusi szakmában). Hát akkor? Nekünk szerencsére volt szakmai gyakorlat, bár nem túl hosszú, az enyém (és a partneremé) volt a leghosszabb, amikor két hetet töltöttem gyermekklinikán serdülőcsoport megfigyelésével és még a véleményemet is kikérték. Ez nem rossz. Ha valakinek van ideje, akkor folytathat mindenféle önkéntes dolgokat klinikákon, segélyvonalaknál, de sokszor ezt képzéshez kötik, akár vizsgákhoz, ami macerás. Illetve ha képzéshez van kötve, sokszor egy minimum vállalást is kérnek, hogy meddig legyél utána önkéntes.
  Emberekhez a terepgyakorlaton még mindig nem "nyúlhattam", de legalább megfigyelhettem mind a serdülőket, mind a terapeutákat, x problémára hogyan reagálnak. A csoportfoglalkozások után pedig megbeszéltük az észrevételeinket, azokból is sokat tanulhattunk, hogyan rakták össze a képet a tapasztalt terapeuták. Bár nem tervezem, hogy klinikumban dolgozzam, de nekem is szükséges egy alaptudás a klinikai esetekről, hogy ki tudjam őket szűrni és elküldeni megfelelő szakemberhez.

  Szóval van az önkéntesség, aminek utána lehet járni, kórházakban, különböző segélyszervezeteknél. Ez nekem egyelőre kimaradt, a képzést plusz minimális vállalást nem tudtam vállalni, de volt, ahova be sem engedtek még végzettség nélkül (pedig nem akartam semmit, csak ott lenni és tapasztalni).
  Aztán valami mást kezdtem keresni, hogy az iskolapszichológia irányába menjek, ne a klinikum felé. Az alapötletek a fent említett könyvből jöttek és specializáltam az én területemre:

Ötletelj!
- olvasni az iskolapszichológiáról - mit csinál egy iskolapszichológus, nehézségek, sikerélmények, szabályozás, lehetőségek, tanulási zavarok, önismeret, stb. Újságok, könyvek, interjúk, cikkek, stb. Elsőre az is tök jó volt, hogy beírtam a google-be: iskolapszichológia. Így találtam ezt is.
- konferenciákra, előadásokra járni - iskolapszichológia, család, stb. témakörben
- beszélgetni iskolapszichológusokkal, netán elmenni hozzájuk gyakornoknak - egyelőre egy interjúm van egy iskolapszichológussal és az ő blogját olvasni is szoktam. De ma körbeküldtem 10 iskolapszichológusnak (random a netről, akinek volt e-mailes elérhetősége) 2 kérdést az iskolapszichológusi munkával, önképzéssel kapcsolatban, remélem, nagy részük válaszol, akkor lesz belőle blogbejegyzés. Személyes beszélgetés és gyakornokoskodás még nem volt. Amúgy iskolapszichológusokon kívül érdemes lehet tanárokkal, szülőkkel és serdülőkkel is beszélgetni.
- én pl. órákat adni is szeretnék majd (másik nagy álmom a tanári pálya volt), úgyhogy ezekhez igyekszem anyagot összeállítani és megfűzni a volt ofőmet, hogy egy-egy osztályfőnöki órára bemehessek és tarthassak előadásokat, beszélgetős órákat. Mondjuk havi 1x. (Ehhez továbbra is várom az ötleteket nemrég végzett vagy jelenleg is középiskolás fiataloktól!)
- írni - blogra, újságba (pl. a Mindennapi pszichológia szokott hirdetni hallgatóknak cikkíró pályázatot), netes oldalra (ahogy nekem is felkerült a lifegarden-re a cikkem)
- kutatni (és majd publikálni) az iskolapszichológia témakörén belül - egyelőre két kutatásomat fejleszteném tovább, az egyik az anya-lánya kapcsolatos, a másik a családstruktúrával és a mentális egészséggel. Tágabban kapcsolhatóak az iskolapszichológiához, végül is a tanulót eléggé befolyásolja a család és a családi kapcsolatok.
- belépni a Kortárs Segítők közé - mert az végre valami kézzelfogható, emberrekkel kapcsolatos tapasztalat
- módszerek, tesztek. Módszerspecifikus képzéseket végezni, tesztekkel ismerkedni (műhelymunkák és szakdolgozatok keretében könnyű kölcsöntesztekhez jutni ingyen). Szerintem majd GYES alatt lesz művészetterápiás képzés. Legalább azokra az évekre is lesz valami az önéletrajzomban :D

  Azt hiszem, ezeket szedtem össze. Várom majd az iskolapszichológusok válaszait is. Ja, felvettek MA-ra, szóval az a része pipa :) (és azért ilyen "mellékes" [persze nem az], mert szerintem eléggé viccesen alacsony volt a ponthatár, ennyit arról, hogy kevesebb diplomás legyen, de ez egy másik téma)
  Hát uccu neki! :)

Nektek milyen ötleteitek vannak még? Ti hogyan képezitek Magatokat? (Nem csak pszichológusokhoz szól a kérdés!)

(Képek innen és innen.)

2013. július 23., kedd

Játék Anno - játékbolt ajánló


  Erre a kis gyöngyszemre pár hónapja bukkantunk a Kedvessel, amikor jengát kerestünk. Itt találtunk a legjobb árban olyat, ami natúr faszínű és nem színes. Nekünk ilyen klasszikus kellett.

  A bolt a Teréz körút 54. sz. alatt található a VI. kerületben, egy picike üzlet. Ahogy belépünk, körben üvegvitrinben találhatóak a játékok. Van mindenféle szépség: zenedoboz, kaleidoszkóp, mini babakocsi, babák, építőszettek, stb. El lehet merülni a nézegetésükben. A Játék Anno, ahogy a neve is mutatja, régebbi, pár generációval ezelőtti játékokat árul, így a modernebb társasokat pl. ne itt keressük. De bátran lapozzuk végig a kínálatot a weboldalukon vagy nézzünk körbe a facebook oldalukon. A boltban lehet kártyával fizetni és amikor mi voltunk, egy roppant készséges hölgy volt az eladó, úgyhogy mind a kivitelezés, mind a kínálat, mind a kiszolgálás remek. Ráadásul csodaszép papírszatyrot is kaptunk a jenga mellé.

 (Kép innen.)