Az esküvőről #4 - Extrák

  Ismét egy esküvős bejegyzés (már nincs sok hátra, ezzel is továbbnyújtom a mézesheteket ^^). Ebben a bejegyzésben azokat az ötleteket szedem össze, amik apróságok, ám meghittebbé, kedvesebbé, emlékezetesebbé tehetik az esküvőt. Van, amelyik már szinte "alapnak" számít, van, ami egyedibb, igyekszem mindent felsorolni, az ott lévők kiegészíthetik a listát kommentben.

Kicsit túlkelt a tészta...

  Először is, be nem tervezett extra volt a délelőtti sütögetés, mert a Kedves tanúja túlvállalta magát, illetve a kelt tésztával ő egy érdekes kapcsolatban van... Mindig túl száraznak gondolja, jól felhígítja, aztán nyújtásnál rájön, hogy ez mégis csak túl híg, és egy csomó lisztet tesz hozzá. Így a fél kilóból lesz egy kiló, a kilóból 2 kiló... Na és ehhez kellett némi segítség, hogy ő is el tudjon készülni a szertartásra. Igazából jó dolog, eltereli a figyelmet. A fodrász amúgy is picit később jött, legalább volt mit csinálni.

  Ezután jött a szokásos készülődés, fodrász, ruha, ilyenek. A kivonulásunkat rózsaszirmok kísérték, egyelőre nem dobálták ránk, csak a padlóra, nem használt virágcserepekbe, ilyen helyekre raktak. Másnap takaríthattuk a lépcsőházat, de szép volt (még az ajtónk előtt maradt is).

  A várakozáskor és bevonuláskor Apa furulyázott, nem mp3 szólt.

  A szertartás keretein belül volt szülőköszöntés, amikor a Kedves az én szüleimet, én pedig a Kedves szüleit köszöntöttem. Kerámia, figurás fűszertartókat kaptak tőlünk egy-egy kísérőlevél keretében, hogy legyen, ami megízesítse az életüket, miután csemetéjüket "elraboltuk". Mi így gondoltuk szépnek a szülőköszöntést, hogy azoknak adjunk hálát, akik a Párunkat felnevelték nekünk. Az étteremben a Kedves két nagymamája pedig egy-egy virágot kapott, mert ők is szerves részei voltak a Kedves gyermekkorának (csak a szertatásba nem igen fért volna bele a dolog).

  A szertartás egyébként hagyományosan ment le, ezután fogadtuk a gratulációkat, majd kivonultunk és jöttek ismét a virágszirmok, ezúttal már ránk dobták őket. Rizst direkt nem kértünk, egyrészt a pesti galambok miatt, másrészt meg hogy ne menjen tele a ruhám, cipőm, hajam rizsszemekkel. A rózsaszirom valóban jobb, az csak a melltartóm alá kúszott be, hogy este legyen mit szedegetnem magamról (összeszottyadt, barna szirmokat) :P De szép volt nagyon és lelkes volt a násznép.

  Ezután következett a csokordobás, amire a tanúm külön csokrot készített (valami csodaszép lett!), véletlen pedig pont ő kapta el. :))

  Ezután pedig nagy-és kiscsoportos és páros fotózkodás következett. A Kedves unokaöccse készítette a képeket, aki frissen végzett a fotóssuliban (ennél konkrétabbat ne várjatok). Szerintem a fotó az, amit tényleg kár lenne kihagyni, ha máshogy nem, legalább ismerős (nem kell fotóssulisnak lennie) lőjön párat. Ha szép az idő, jók a fények, egy amatőr is remek képeket tud gyártani :) Utána olyan jó nézegetni... A fotósunk amúgy a lakásból való kilépésünktől kezdve az evés-ivás végéig készített képeket.

  Az étteremben a dekorért hála és köszönet egyrészt a Csibefalatnak (asztali csokor, lufik és apró díszek), másrészt a Nővéremnek, aki a csodás lótuszokat készítette.
  A vendégeket mi fogadtuk, mindenki kapott egy-egy pohár pezsgőt, és így mindenki koccinthatott az ifjú párral.
  Gyártottam kis gyermeknév-ötletelős papírkákat is, hogy a násznép is adhasson tippeket leendő gyermekünk, gyermekeink névválasztásához. Ezzel remekül szórakoztak a vacsoráig. Továbbá jókívánságokat is írhattak nekünk, ehhez öntapadós papírokat (és persze tollakat) osztottunk ki, melyeket ezután a jókívánságos füzetbe ragaszthattak be.
  Ami egy meglepetés extra volt, az a Kedves tanújának kedves beszéde. Kedves Olvasó! Ha bármikor esküvőre mész és van pár kedves szavad az ifjú párhoz (és ismered is őket, nem csak kísérő vagy...), akkor azokat nyugodtan oszd meg ilyen formában! Bármilyen egyszerű is vagy éppen bonyolult, nagyon jó érzés hallani :)
  A vacsora után következtek az isteni torták és a közös tortavágás, majd azt a bizonyos első szeletet egymást etetve ettük meg (Na jó.. csak egy-egy falatot adtunk a másiknak, utána ki-ki a maga szájába lapátolta a tortát. Mindezt pedig azután, hogy már mindenki kapott és evett tortát és páran már el is búcsúztak.).

  Majd az éttermes rész után felmentünk hozzánk egy kisebb, családiasabb ünneplésre. Ott kaptunk a Kedves édesapjától egyen pólókat (most épp az a pizsifelsőm). Fehér pólók, rózsaszín szivecskékkel, a mellkasán Just Married felirattal, a karján pedig a dátummal. Ebben virítottunk az est családias részében, levéve a magassarkút, menyasszonyi ruhát/öltönyt, elegáns cipőt.
  Az átöltözés után kaptunk egy feladatot, a sószórást. Kétféle sót (himalája és sima konyhai só) kellett öntsünk egy üvegbe. Kicsit módosított szokás, de nekünk pont így volt jó. Olyan ez, mint a két gyertyával egy harmadikat meggyújtani közösen, vagy a homokszórás. Ez ráadásul felhasználható és újratölthető, lehet ismételgetni a szép szertartást :) (kerüljük a felesleges porfogókat) Ezt Anya találta ki ebben a formájában, köszönjük!
  A tanúmtól kaptunk házi készítésű activityt, hozzá bonbonokat. Dobókockával kell játszani, a páros/páratlantól függ, hogy rajzolnunk vagy mutogatnunk kell (hogy melyik-melyik, arra már nem emlékszem), jutalomként pedig jöhet a bonbon. Ehhez túl fáradtak voltunk kipróbálni, de legalább bővült a játéktárunk :) És persze lufikat is kaptunk, pirosat, meg fehéret, mert a lufi jó dolog.
  Apától kaptunk egy nekünk írt verset, Nővérem kézírásával, Anyától pedig egy esküvői imát, ami a könyvében is szerepel, szintén Nővérem kézírásával.
  Én egy ppt diavetítéssel készültem, elsősorban a Kedvesnek, de levetítettem a szűk körnek. Nyáron volt lomtalanítás a szülői házban, elsősorban a pincében, de az ottani szobámban is igyekeztem rendet rakni, szortírozni. Így bukkantam rá (ismét) a régi rajzaimra. És végigpörgetve őket rádöbbentem, hogy már kis korom óta mennyire átitatott a szerelem, mennyire központi szerepet töltött be. Mindenféle párocskákat, történeteket - boldog vagy szomorú véggel - rajzoltam. Ezekből készítettem válogatást, hogy milyen szerelmeket képzeltem el, milyen forgatókönyvvel (mert volt képregény is a Nagy Ő megtalálásáról), kiegészítettem a 2009-es Dorka Pasija lista néhány elemével (a teljes lista több diát is elfoglalt volna...), végül pedig összevetettem azzal, hogy milyen párt is választottam magamnak :P Ezt pedig néhány fotóval illusztráltam. Az időzítés nem mindenhol volt tökéletes, de összességében jól sikerült :)
  Volt egy kis tánc is, aki akart egyet-kettőt lassúzni, engem Apa táncoltatott meg egyszer. :)
  Az est további részéhez pedig kaptunk dekorációt a romantikus hangulathoz, egyrészt üvegtálban úszkáló rózsafejeket, másrészt üvegtálon (laposon) szépen elrendezett piros mécseseket (azok is egyenként üveg mécsestartókba rakva). Utóbbit meg is tartottuk ^^

Az egyik rajz, amikor a természet is szerelmesekkel van :)

  Ha bármit kihagytam volna, lehet kiegészíteni! Köszönünk Mindenkinek mindent!

(Az eddigi esküvői bejegyzések: Készülődés és szertartás, Helyszínek, Külsőségek.)

Ti milyen apró esküvői extrákat ajánlanátok még?