Többször szembe jött velem a kérdés, hogy miért is írok? Miért ezt, miért így? És végre tényleg elgondolkodtam erről - és persze meg is írom.
Először is: mert szeretem. Mert nekem tetsző tevékenység. Alkotok. Mint régen az építőkocka.
Oké, de miért nyilvánosan csinálom mindezt? Jó kérdés. Kamaszként biztos tényleg ilyen kikiabálós dolog volt. Jó volt belekiabálni a semmibe, a mindenbe, akkor még tök személyes dolgokról is írtam (a mostani már egy jóval visszafogottabb verzió). Tök magamnak írtam, aztán tapsikoltam, ha valaki reagált rá. Aztán olyat akartam, ami hasznos, amire reagálnak, ami érdekelhet másokat. Ebből két kérdés is felvetődik.
Mi a hasznos abban, hogy leírom, mit ettem, milyen tornát csinálok, stb.? Jogos. Mégis, szerintem tud inspirálni, jó kedvre deríteni, motiválni. Lehet, hogy nem csinálom jól, vagy nem mindig, vagy nem eléggé. Szeretnék ebben fejlődni. Szeretnék érdekeset írni.
A másik kérdés: mégis miért akarok én reakciót? Ennyire szeretném, ha körberajongnának? Ennyire vágyom a figyelemre? Esetleg nem kapom meg ezt magánemberként? De. Nagyon szeretnek és megbecsülnek és figyelnek rám a környezetemben, ez ettől független. Akkor is szerettem írni, amikor még a középsuliban még több ember ismert, volt nevem a suliban (DÖK tag, iskolaújság főszerkesztő). Szóval nem ebből ered. Valahogy érdekel a többi ember. A szűk környezeten, ismerősökön túl is. Nem azért, mert szeretnék még több ismerőst, vagy egyedül érzem magam. Nem tudom elképzelni, hogy óriás blogszülinapokat tartsak, találkozókat szervezzek, de szeretek együtt gondolkodni, reakciót kiváltani, hogy mozogjon a világ. Érdekel, mi van a világban, szerintem van közünk hozzá (sőt!) és tudunk ezen változtatni. Ettől függetlenül nem csak (sőt, egyelőre szinte egyáltalán nem) társadalmi kérdésekről írok, mert a társadalom is egyénekből épül fel. Az egyének is legyenek rendben, aztán majd alakuljanak a lokális és globális dolgok is. De persze, valamilyen szinten bennem is munkál az, hogy jó dolog láthatónak, értékesnek, hasznosnak lenni. Akár nagyobb körben is. Szerintem én még egészséges határokon belül mozgok. De más másképp láthatja.
Egy kicsit ettől amúgy új lendületet kaptam, hogy szülessen több hasznos, hosszabb távú cikk is, ami nem csak egyszer olvasós, kávé szünetes (nem becsülöm le azt sem, mert arra is van szükség). Illetve átgondolom kicsit a magánélet/blogélet határát is. Eddig ezzel annyira nem kellett foglalkozzam, mert nemrég óta indítottam be jobban a blogot.
Amúgy régebben is akartam újságíró lenni, azért, hogy elgondolkoztassam az embereket. Szóval jó lenne visszatérni erre az útra. Maradhat a Hajrá hétfő és a Kreatív kedd, de igyekszem majd időt szánni a hosszabb lélegzetű, komolyabb, gondolkodósabb bejegyzésekre is, mert azért szoktam gondolkodni is. Másról is, mint hogy mit főzzek ma, vagy hová időzítsem be a napi tornám. :)
Ti miről olvasnátok szívesen a blogban?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése