2014. február 7., péntek

Az ELTE - Magyarország legjobb egyeteme



Avagy tapasztalataim az ELTE-ről

  De pontosítsunk, pszichológia MA-ra járok, 2013 szeptemberében kezdtem. Így az egész ELTE-ről nem tudok nyilatkozni, és csak ezt az időszakot ismerem.

Felvételi:

  A felvételi korrekt, könnyen teljesíthető, a vizsgabizottság kedves, nem érzem hátránynak, hogy nem az ELTE-n végeztem a BA-t. A pontszám egész alacsony (államilag finanszírozotton, a fizetősöknek magas). Bejutok. Kapok sms-t és e-mailt is.

Évkezdés:

  Egész nyáron ígérgetik, hogy küldik postán is a részletesebb tájékoztatót a tudnivalókról. Nem küldik. Facebook-on írnak rám ismerősök, hogy akkor X napon megyek-e beiratkozni. Ja, hogy lehet beiratkozni? Milyen remek, milyen kár, hogy erről nem írtak semmit. De a tárgyfelvételt is ugyanúgy facebook-ról tudom meg. Hiányzik a gólyacsomag. Akkor is, ha MA-s vagyok és "nagylány".

Beiratkozás:

  Sorszámot kell húzni, de egész gyorsan halad a dolog. Az ügyintéző kedves, bár mintha nem lenne teljesen tisztában azzal, milyen papírok is kellenek nekem. Később kapok e-mailt, hogy a nyelvvizsgámhoz - amit érettségivel szereztem meg - kellene még egy oldal fénymásolat, küldjem el nekik beszkennelve. Elküldöm, rendeződik, korrektek, aranyosak.

Első tárgyfelvétel:

  Mint említettem, erről is facebook-on értesültem, az ELTE-nek nem stílusa leveleket küldeni, mindennek utána kell járni honlapokon, neptunon, itt-ott-amott. Szerintem az országban egyedülálló a rangsoros-mázlipontos rendszere. Előnye, hogy nem azon múlik, hogy bekerül-e valaki az adott kurzusra, hogy ott tud-e ülni x órakor a gép előtt és ő jut-e be előbb, vagy más. Hátránya, hogy sok időbe telik, míg konkretizálódik az órarend.

Első félév, szorgalmi időszak, oktatás, oktatók, órarend:

  Az oktatás-oktatók dolog az hasonló, mint más egyetemeken. Legalábbis ahol eddig voltam (Szeged, KRE). Azaz korrekt, jó, vannak nagyon jó, jó, és kevésbé jó tanárok. És persze vannak problémásak. Az egyik élményemről írtam is egy kis szösszenetet. Összesen 2 órára nem jártam be egy idő után, mert irritált a tanár stílusa - de ez egyéni ízlés kérdése.
  A követelmény teljesíthető - bár néha szükséges átértelmezni azokat, és bejárni az órára a több száz oldal elolvasása helyett.
  Az órarend az elején még alakult, óraütközések miatt variálni kellett. Ami szerintem elég zavaró, hogy nincs semmi rendszeresség az órarendben. A Károlin megvolt, hogy az első óra 9-kor kezdődik, a második meg 10.45-kor, és így tovább. Megvoltak rendesen a szünetek, volt ebédszünet is. Az ELTE-n volt úgy, hogy két óra egymás után, órarend szerint szünet nélkül követte egymást. 3 órát én pedig se pisilés, se evés nélkül nem szívesen bírok ki, pláne nem ebédidőben. Illetve nem mindig vették figyelembe, hogy ha két különböző épületbe hirdetnek meg egymás után órákat, akkor ahhoz is kell idő, hogy egyikből a másikba átérjünk. És ezen felül is szükségünk lenne szünetre.

Első vizsgaidőszak:

  Elég sok vizsgás tárgyam lett, és a decemberi vizsgalehetőségek 90%-a egy napra volt meghirdetve, úgyhogy megkockáztattam és egy napra 3-at is felvettem egymás után. Örültem, mert mind a három sikerült. Ezek írásbelik voltak. Csupán két szóbeli vizsgám volt, azokat hagytam januárra. Az egyik szóbeli nagyon elhúzódott, akkor rengeteget kellett várni, túlnyúlt a meghirdetett időponton, így a dolgozókat kellemetlen helyzetbe hozta, én szerencsére aznap nem dolgoztam, csak éhes lettem. Viszont minden feszültség elpárolgott, csak az maradt, hogy legyünk már túl rajta.
  Amúgy lazábbra is lehetett volna hagyni, de szeretek szünetet adni magamnak a vizsgaidőszak után, ez sikerült is. Jan. 17 óta "szabin" vagyok :)
  A vizsgás óráim számát úgy sikerült csökkenteni, hogy 2-ből beadandót vállaltam. Az egyikkel nem volt gond, bár nem reagált a tanár, hogy megkapta-e (pedig kértem rá), de úgy tűnik, megkapta, mert adott osztályzatot.
  A másik tanár már problémásabb volt. Vizsgaidőszakban (én már a szabadságomat töltöttem) kitalálta, hogy plusz megbeszélést kér, de nem adott konkrét időpontot, csak egész napokat, és nem tudtuk elérni e-mailben (nem válaszolt). Végül egyik nap bementünk (a honlap szerinti fogadóórája időpontjában), de nem volt bent se ő, se más ügyintéző (és az egyetemen kiírt fogadóórája már más napra esett), így végül üzenetet hagytunk neki. Gondolom emiatt, de aznap végül írt, bocsánatot kért, elmondta, mi miatt nem tudott bent lenni, és ha tudunk, ezen és ezen a napon menjünk el. De nem tudtunk, így is adott jegyet. A vizsgázókkal is ment a huza-vona, ott sem volt egyszerű a helyzet. Összeszedtem pontokban, milyen problémáink voltak vele, miben lenne jó a jövőben változtatni, arra válaszolt is, korrekt volt, örültem, reménykedem a változásban. A jegyadással volt szintén egy elég hosszú huza-vona, de végül minden megoldódott. Csak addigra már tök idegesek voltunk, hogy miért nem működik a rendszer.
  Amúgy nagyon érdekes volt megfigyelni az évfolyamtársaim reakcióját is a problémákra. "Ő művészlélek, ezt előre lehetett sejteni..." "De legalább nem b*szakodik és mindenkinek ötöst ad." "De legalább ő egy tök jó szakember." "De legalább jók az órái"... Nem érdekelnek ezek a kifogások! Nem akarom megérteni a művészlelkét. Nem akarok potya ötöst, hanem hasznos tudást és korrekt, következetes követelményt szeretnék. Nem kliensként fordultam hozzá, az nekem édeskevés, ha ő jó szakember. Az óráit én meg spec. nem bírtam, nem is jártam be rá egy idő után. Igazából a megkapott ötössel mindenki száját be lehetett tömni kb. Örülök, hogy írtam neki. Bár persze igaza van a Kedvesnek, egy idő után baromi fárasztó harcolni azért, hogy valaki tegye azt, ami a dolga.

Második tárgyfelvétel:

  Ez az, ami egy totál vicc. Az évfolyam nagy részének nincs meg a 30 kredite, mert a legtöbb kötelezően választható tárgy ütközik a kötelező óráinkkal, a maradék pedig 20-25 főre van meghirdetve, holott az évfolyamon kb. 35-en vagyunk. Így az is korlátozva van, hogy a mintaterv szerint tudjunk haladni. Megjegyzem, ez a 20-25 már a kikönyörgött létszámemelés után ennyi, 15-ről indult. Nehéz lehet megérteni, hogy 35-en vagyunk és nem csak egy kötelezően választhatót szeretnénk felvenni, mert az semmire sem elég. Hogy példázzam: kötelezők + kettő kötelezően választható + egy szabadon választható = 27 kredit. A minimum pedig a 30 lenne, de én még többnek is tudnék örülni, hogy a végén kicsit lazíthassak, amikor szakdolgozatot fogok írni. De a minimum a 30 lenne, ösztöndíj miatt is, meg azért is, hogy egyik félévünk se legyen túlterhelve.
  Több heti egyenkénti könyörgés után végül írtam ma délelőtt a tanszélvezetőnek egy levelet, amiben pontokba szedtem, mely órák mely órákkal ütköznek, elmondtam, ez mit eredményez és kértem, hogy eszközöljünk ki változást. Mert az nonszensz, hogy nem teszik lehetővé a mintaterv követését és a minimális 30 kreditet. Még nem érkezett válasz.

  A krediteim növelése érdekében, meg ha már amúgy is megyek önkénteskedni, akkor miért ne szakmai gyakorlat címen tegyem ezt - felvettem a szakmai terepgyakorlat kurzust is (+5 kredit, megvan a 32, juhéjj!). Hivatalosan ezt másik félévre ajánlják, de hát ha már a mi félévünkre ajánlottakra nem lehet bekerülni... Meg előfeltétele sincs. Egyik évfolyamtársam már érdeklődött elég korán egy tanártól, nevezzük B-nek, aki átirányította egy másik tanárhoz, nevezzük A-nak, hogy már ő a felelős a kurzusért, de biztatta, hogy biztos el fogják fogadni a külsős helyet is, ha hasznos gyakorlati tapasztalatot tud adni. A kurzushoz a Neptunban egyébként ki van írva A és B tanár is, mint felelős (holott B már nem az).
  Írok A-nak (a honlapon kint lévő e-mail címére) január 12-én, hogy lenne nekem egy külsős gyakorlatom, lehetne-e. Teljesen nyitott vagyok, csak információt szeretnék.
  Nem érkezik válasz, így feljebb megyek, jan. 16-án írok C-nek, a "fejesnek". Ő kissé kioktat, hogy azért nem úgy van, hogy én kitalálok valamit és már viszem is a szerződésmintát (hozzá kell tennem, neki csak nagyon dióhéjban vázoltam a dolgot, első sorban arra voltam kíváncsi, hogy A-t hogyan tudnám elérni és az információt megkapni). A kioktatás után a gyakorlati válasza az, hogy keressem A-t fogadóóráján, illetve még megnevezi D oktatót, akit szintén kereshetek.
  A honlapon A fogadóóra időpontja még a 2013 tavaszi félévre vonatkozik. Telefonálok az egyetemre, hogy valami elérhetőséghez jussak. Végül azt az információt kapom, hogy vizsgaidőszakban (ami mellesleg már bőségesen tárgyfelvételi időszak is) nincsenek bent az oktatók a fogadóórájukon, és A-nak már vizsgája sem lesz, úgyhogy annyit tud tenni, hogy megadja A gmail-es e-mail címét, hátha arra válaszol.
  Jan. 27-én írok a gmail-es e-mail címre, levelemben kifejtem, hogy február első hetében már szerződéskötés lesz az egyesülettel, így sürgős lenne megbeszélni a részleteket - hogy most sima önkéntes szerződés legyen, vagy szakmai gyakorlatos. Azonnal válaszol is rá A, hogy adjak meg több információt a pszichológusról, akihez mennék és a tevékenységi körről.
  Egyeztetek a fogadó féllel, január 28-án válaszolok, melyben újabb kérdéssel fordulok A-hoz: kell-e, hogy szakpszichológus legyen a mentorom, mert ha igen, akkor már itt elvérzett a dolog. Erre válasz nem érkezik.
  Február 4-én végső elkeseredésemben írok D-nek, hátha... D gyorsan válaszol is, hogy ő úgy alakult, hogy nem felelős ezért a kurzusért, reméli, hamarosan rendeződnek a dolgok és sajnálja, hogy ide-oda küldözgetnek engem (neki már kb. könyörögtem némi információért és elsírtam bánatom, hogy szorít a határidő és senki nem ad nekem válaszokat).
  Szintén február 4-én érkezik egy neptunos üzenet A-tól (melyet csak másnap, február 5-én reggel olvastam), hogy E-nél (ügyintéző) jelentkezzünk szakmai gyakorlati helyekre. Ó je, reméltem, hogy így egy nappal a képzés előtt kapok végre valakitől válaszokat! Gyorsan fel is hívtam E-t, hogy akkor ez és ez van, mi a teendő? E-mailben is elküldtem neki a részleteket (amiben neki is kifejtettem, mennyire sürgős lenne a dolog). Azt mondta, egyeztetnie kell C-vel, a fejessel (Mi a franc? Velem bezzeg nem akart egyeztetni C.), majd visszajelez. Megkérdeztem (igen, kétségbeesett voltam), hogy mikor tud C-vel egyeztetni és nekem visszajelezni. Azt mondta, aznap délután bent lesz C, majd akkor, és azonnal ír is nekem. Nagyon kedves, gondoltam. Örültem. Elmentem korcsolyázni.
  Febr. 5-én este, kori után az e-mail fiókom még mindig üres, E nem írt. Teljes kétségbeesés, közben a Neptun le is dobált pár kurzusról, szépen beslisszantak elém.
  Febr. 6-án reggel, még a képzés előtt hívtam E-t, hogy én vagyok az én, beszéltünk előző nap, van-e valami fejlemény. Már nem épp kedves hangnemben reagál, hogy hát majd ha lesz valami, akkor ír. Mire mondom neki, hogy értem, de előző nap azt mondta, hogy azon a napon fog még jelentkezni, most akkor végül is előreláthatólag mikor tud információt adni (ezt így normálisan, nem kioktatóan vagy lecseszősen kérdeztem)? Szépen kioktatott, hogy igazán lehetnék türelemmel, C élete nem olyan, hogy mindig akkor ér rá, ha ő, E azt gondolja. Csak tegnap jelentkeztem, igazán várhatnék. Felhívom a figyelmét arra, hogy ne beszéljen velem ilyen kioktatóan, én tök korrektül szerettem volna információt kérni, mire ő vissza, hogy ő is, minden jót, és lecsapott. Valahogy így zajlott le, de emlékeim szerint kétszer is felhívtam rá a figyelmét, hogy ne legyen velem ilyen kioktató. Ezután teljesen kiborultam, hogy mindenki elmehet a fenébe. A nem válaszol, C hárít, majd mégis visszaér hozzá a kör, B és D valamiért mintha felelősek lennének a kurzusért, de nem azok, E - erre szokták mondani, hogy - minősíthetetlen hangnemben beszél velem, információ pedig még mindig nuku, névnapom van és menjünk képzésre. Juhú! A képzés lement és szerződést is kötöttem. A szakmai gyakorlatot meg leadtam, menjenek a fenébe. Ja, hogy így már csak 27 kreditem marad? És nekem problémám van? Hát én kérek elnézést, komolyan...

  Nagyon fontolgattam, hogy írok egy csodás e-mailt a dékánnak, aztán kicsit megnyugodtam, és arra jutottam, hogy inkább C-nek írok, ha már ő a fejes a portáján, szedje rendbe, és ne érezze, hogy megkerültem volna, anélkül, hogy vele próbáltam volna először megoldani a problémát.
  Aztán 6-án inkább ünnepeltem a Kedvessel és mára halasztottam a levelet. Időközben viszont érkezett egy levél A-tól, amiben ugyan a kérdésemre (Kell-e, hogy szakpszichológus legyen a mentorom?) nem válaszolt, de legalább már adott egy időpontot személyes találkozóra és kérte, hogy szedjem össze, pontosan mit csinálnék. Közben B válasza is befutott, hogy biztos kaptam már választ A-tól, és felhívta a figyelmem arra, hogy nem olyan könnyű külsős helyet szerezni és a szerződéskötés elhúzódhat és kifuthatok az időből. A-nak már fogalmazódott a levél, hogy "Már késő...". Végül lehiggadtam, és inkább felhívtam az Egyesületet, hogy lehetne-e még... csak hétfőn tudok a tanárommal egyeztetni. Az Egyesület szerencsére elérhető (!), rugalmas és segítőkész. Ma elvileg össze is hoznak egy telefonbeszélgetést a pszichológussal, hogy megbeszéljük a részleteket, és írunk majd új szerződést, nem baj, ha meg van már az önkéntes is (az úgyis augusztusig tart).
  Úgyhogy most várok, hogy minden jól alakuljon. Azt a levelet végül nem írtam meg C-nek, mert ami kicsapta nálam a biztosítékot, az E viselkedése volt, de arról nem akartam most C-vel értekezni. Ha lenne panaszkönyv, oda talán beírtam volna, de így... A-nak jeleztem, hogy jó lenne, ha a honlapon a gmail-es címe lenne kint, amin el lehet érni, akkor talán rövidebb idő alatt is tudtunk volna valamire jutni... (Bár így is 10 nap telt el két e-mailje között).

  Fura ez. Mert így, hogy úgy tűnik, jól alakul a dolog, mennyire enyhülnek a köztes feszültségek... Pedig oké, hogy E csapta ki a biztosítékot, de a nagyon-nagyon lassú egyeztetés és a felesleges körök is fárasztottak és zavartak és ennek nem így kéne mennie! Még átgondolom a hétvégén, ezt kinek és milyen formában tudnám jelezni. Idén harcos amazon vagyok, úgy néz ki.


Egyéb dolgok

  Nagyon klassz, hogy rengeteg tesi közül lehet választani, lehet ingyen vagy kedvezményesen, kreditért vagy anélkül, tényleg klassz, le a kalappal!
  Van Kortárs Segítő Csoport, ami szintén nagyon klassz.
  Van egy csomó egyéb program, ezekről bezzeg rendszeresen kapunk levelet :D.
  Bent van a belvárosban minden épülete, jól megközelíthetőek.
  A felhajtható táblás székek nem a legjobbak, de legalább nem szakítják ki a harisnyát. Azért a pad sokszor hiányzik.
  Elég jó gépek vannak.
  Sok kutatás folyik az ELTE-n (alapvetően kutató egyetem).
  A HÖK-kel is adódtak gondok, facebook-on nem mindig válaszolnak, de ez remélem tényleg megoldódik most már... erről nem akarok hosszabban írni.
  Az ösztöndíjakról csak hallok, hogy a PPK-n botrányosan kevés, de erről még nincs tapasztalatom. Ja, és ebben is egyedi az ELTE, mert valami tök furi számítási módja van az ösztöndíjra :D


  Hát egyelőre ennyit tudok elmondani Magyarország legjobb egyeteméről :) Az ügyintézés káosz, de ha egyszer végre beindult, akkor 3 hónapig megint egész rendben vannak a dolgok...

FONTOS: A bejegyzésben szándékosan nem írok le neveket, kérlek, a kommentekben Ti se tegyétek és ne menjen át se tanárok se politikusok szidásába a kommentelés. Köszönöm!

(Kép innen.)

Nincsenek megjegyzések: