2014. március 6., csütörtök

Értő szövegolvasás


  A házassági anyakönyvi kivonatunk mellé kaptunk egy Együtt feliratú kis képeslap-szerű dolgot az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Aznap nem láttuk ezt meg, csak hónapokkal később, most pedig újra a kezembe került egy beszélgetés kapcsán.
  A BA képzés alatt vettem föl egy Kvalitatív módszerek (vagy valami hasonló) c. kurzust, ennek keretében egyszer mindenféle cikket igyekeztünk elemezni, a szavak mögé nézni. Ezt teszem most hobbiból ezzel a szöveggel is. Minden politikai él nélkül, csak a szöveggel, a leírt szavakkal törődve. Mert a szavak ott vannak, az esetleges ideológia, mögöttes elképzelés, vagy a párt, a politika itt most nem érdekel. Úgyhogy következzen a szöveg az én kommentárommal, néha szándékosan kukacoskodva, ezzel magamat is rávéve, hogy értelmezzem a szavakat, ne csak elérzékenyüljek egy-egy megható, érzelemkeltő mondattól, hanem próbáljak meg a hangulaton túl a szavak, a mondat jelentésére is koncentrálni (ezt máskor sem árt gyakorolni).


Kedves Házaspár!

Házasságkötésükkel Önök megtették az első lépést a családdá válás útján (Azt akarja ezzel mondani, hogy így még nem vagyunk egy család, csak elkezdünk haladni a családdá válás felé? Azért én már családként tekintek magunkra.): egymásnak hűséget fogadva megkezdték közös életüket (ez már csak kukacoskodás, hogy igazából csak folytatjuk közös életünket... :P). Mostantól hivatalosan is felelősséget vállalnak egymásért (stimm).

Házasságuk nemcsak az Önök életében jelentős állomás. Nagy érték ez a nemzet számára is (Ó, hát ez igazán nagyszerű! Köszönjük, nemzet!). A házasság egy férfi és egy nő legbensőségesebb kapcsolata (Szóval a házasság csak nő és férfi között létezhet. És a házasság valami fensőbbséggel bír. Valami legek legje.), de megóvásáért tágabb családunk, a társadalom, a nemzet is felelősséggel tartozik (Már látom magam előtt, ahogy egy veszekedés alkalmával kikiáltunk az ablakon, hogy hé, segíts nemzet! :D). Ezért fogalmaz így az Alaptörvényünk: "Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját." (Már megint ez a férfi és nő dolog. Illetve ilyen értelemben valamennyire értem, miért csak gyerekkel család a család, mert így lehet a nemzet fennmaradásának alapja [ha csak a létszámot nézzük]. Bár szerintem az is hozzájárul, aki nem válik rossz szülővé és nevel fel - hogy finoman fejezzem ki magam - érdekesebbnél érdekesebb gyerekeket.)

Ennek az új közösségnek, az Önök családjának a legnagyobb ajándéka az, ha egymás iránti szerelmük és szeretetük egy új élet forrásává válhat (Hát szerintem nem mindenki tekinti ezt a legnagyobb ajándéknak. Mi van azokkal, akik esetleg nem akarnak gyereket? Vagy akiknek a gyerek mellett más is van netán az életükben?). A gyermek ugyanis áldás: a család, és nemzetünk megmaradásának záloga. (Mert nyilván mindenkinek az a leghőbb vágya, hogy neve és vére fennmaradjon az örökkévalóságig.)

Köztudott azonban, hogy egy család életében vannak nehezebb időszakok is. Mint minden emberi kapcsolatot, a házasságot is ápolni kell, s ha embert próbáló idők jönnek, segíteniük kell egymást.

Szeretnénk mi is segítő kezet nyújtani, ha a mindennapi problémák útvesztőjében elakadnak. Kérjük, látogassanak el honlapjainkra: a kormany.hu és a mindenamicsalad.gov.hu címre! (Ez aranyos :) )

Kívánunk az új család számára megértő, soha nem múló szeretetet, nagyon sok örömöt és bőséges gyermekáldást! (Már megint a gyerekek.)

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

 Még pár idézetet is kaptunk:

"Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz." Szent István Intelmei Imre herceghez

"Akkor élsz, ha másokért élsz." (Ezen csak szolidan felhördültem.) Gróf Széchenyi István

"...az ember önmagában képtelen arra, hogy maradandóvá tegye az élet szépségeit... Legalább két ember együttes érzése kell ahhoz, hogy a szép szép legyen, s az öröm öröm." (Hát nem tudom, azért egyedül is tudok örülni vagy valamit szépnek látni. Bár persze, jó megosztani mással, de...) Wass Albert: Ember az országút szélén

"A szeretet nem idill, nem szemforgató boldogság. A szeretet kötés életre-halálra, a szeretet szolgálat. Szeretni annyi, mint mindent elveszteni és mindent megnyerni egyszerre." (Egy picit az én érzésvilágomnak ez túl drámai.) Márai Sándor


  Tehát a házasság csak férfi és nő között létezik, és az a legek legje, a család alapja, mely csak gyerekekkel együtt család, lehetőség bőséges számúval. Így igazán élet az élet. És mindez nemcsak nekünk, de a nemzetnek is jó és ő is segít ezt megóvni (amúgy ezt értem és fontos is, hogy lehetővé tegyék a párok, a családok, meg úgy alapvetően az emberek jó életét). Néha nehéz, de tegyünk érte, hogy jó legyen, úgyis csak úgy élet az élet, ha másokért élhetünk, és egyedül nem is öröm az öröm.

  Én tényleg azért mentem férjhez, mert szeretem az illetőt, mert vele szeretném leélni az életem, mert nekem boldogabb így az életem. Gyereket is szeretnék, és a nehéz helyzetekben is szeretnék kitartani, és együtt örülni és együtt bánkódni és kijönni a gödörből. De nem hiszem, hogy mindenki ugyanilyen érzésekkel megy férjhez/nősül meg, hogy mindenki ugyanazt várja a házasságtól, hogy mindenki szeretne gyerekeket, vagy hogy úgy egyáltalán a házasság lenne a legek legje, meg a gyermekáldás. Én ezt választottam, mert ezt gondolom magamnak jónak, de nincs szükségem arra, hogy a nemzet kikiáltsa ezt a legjobb és legcsodásabb életformának, életcélnak. Nem gondolom ezáltal jobbnak magam, és nem azért tettem, hogy a nemzetnek jó legyen. Hanem mert nekem jó. Ami persze közvetetten a nemzetnek is. De így más is tehet a nemzetért - legyen neki jó, ami jó lesz a nemzetnek is.
  Valami ilyesmit tudnék elképzelni, ami minden házasulandó párhoz passzolhatna (ha már nincs kapacitás egyénre szabni, ami tök jogos):

Kedves Házaspár!

  A házasság és a boldogság is mindenkinek mást jelent. Kívánjuk, hogy házasságuk Önöknek tetszően alakuljon, hogy megtalálják és fenntartsák életükben a boldogságot! (Mert a nemzetnek jót tesznek a boldog emberek.)

Minden jót kívánva:

Emberi Erőforrások Minisztériuma ...


  Tőletek is azt kérném, hogy politikától mentesen reagáljatok, ha reagáltok. Van miről gondolkodni és van mire reagálni bőven a politika bevonása nélkül is. Pl.:


  • Nektek mit jelent a házasság?
  • És a boldogság?
  • Mit gondoltok más életformákról? (már nem a földönkívüliekről...)
  • Szeretnétek gyereket? Miért igen/nem?
  • Ti hogyan olvastok? Könnyen elérzékenyültök a hangulatkeltő elemektől, vagy kizárólag a tartalomra koncentráltok? Vagy?
  • Milyen más gondolat jutott eszetekbe a bejegyzést olvasva?
(Kép innen.)

2014. március 4., kedd

Kreatív kedd #26


  Avagy hogyan alakítsuk át a tervezett programokat betegség miatt kreatívan. Már a hétvégén kerülgetett a betegség, de megelőző csapást mértünk rá, azonban tegnap este ismét megkörnyékezett, és bár bebugyoláltam estére a torkom és igyekeztem jól aludni (ami nem sikerült), reggelre rosszabbodott a helyzet. Úgyhogy borult a napi tervem. Először is lemondtam az úszást (Hüpp, már úgy vártam! Februárban kimaradt. De legalább még érzem tegnapról a futás utáni izomlázat, megvan a mozgás érzete :D), aztán főztem magamnak egy nagy adag gyógyteát, amit termoszban elvittem magammal a suliba és azt iszogattam egész nap. Bicikli helyett BKV-ztam, a suliból pedig egy órával hamarabb eljöttem és hazafelé is villamosoztam. Bementem még vásárolni, ahol kreatív módon folyékony mosódiót vettem mosószernek (ezt még nem próbáltam), amíg nem rendelek új fajta mosóport, amire rettentően kíváncsi vagyok. Emellett vettem magamnak egy kis édességet is, teljesen cukrosat és liszteset (és nem is olyan finom, mint a házi süteményeink), mert a beteg megérdemli. De vettem narancsot és citromot is, fő a vitamin.
  Itthon kipakoltam, ebédeltem, közben sorozatot néztem, és elintéztem egy-két e-mailt. Ezután főztem magamnak még egy hatalmas adag gyógyteát, mézzel, citrommal és vettem egy forró fürdőt, úgy 50 percet áztam benne (egyszer "újramelegítettem"), közben megittam kb. 1 liter gyógyteát és telefonáltam is két emberrel. Még hajat is mostam a végén, ha rosszabbra fordulna a helyzet, legalább nem a zsíros hajú beteg leszek :P
  Jelenleg gyúrok arra, hogy este ki tudjak mozdulni. Barátnős találkozó lesz, az utca végében, ennél közelebbre már csak akkor lehetne tenni, ha hozzám hívnám meg őket, úgyhogy jó lenne leugrani legalább egy órára. Illetve vendégünk is lesz utána.
  Ezen kívül lemondtam még egy holnap esti programot, elég lesz a kötelező órákon helyt állnom. És szombaton menni akarok anya-gyerek csoportba is, úgyhogy addig jó lenne összekapnom magam.
  Házi munkát nem is igen csináltam, csak a kádat pucoltam ki a fürdéshez, és beraktam egy adagot mosni. A szennyes edényeket pedig beáztattam. Mosogatni majd máskor...
  Többre most nem futotta a kreatívkodásból, próbálom magam rávenni a pihenésre. Nehéz, amikor végre egyszer hosszú a délutánom és itthon vagyok (ahol lenne bőven tennivaló, bár szerencsére tegnap sort tudtam keríteni az egy órás lakáskényeztetésre).


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában, vagy mit terveztek?

Arról, hogy mi tartozhat ide, bővebben az első bejegyzésben tájékozódhatsz.

2014. március 3., hétfő

Miért is írok?

  Többször szembe jött velem a kérdés, hogy miért is írok? Miért ezt, miért így? És végre tényleg elgondolkodtam erről - és persze meg is írom.

  Először is: mert szeretem. Mert nekem tetsző tevékenység. Alkotok. Mint régen az építőkocka.
  Oké, de miért nyilvánosan csinálom mindezt? Jó kérdés. Kamaszként biztos tényleg ilyen kikiabálós dolog volt. Jó volt belekiabálni a semmibe, a mindenbe, akkor még tök személyes dolgokról is írtam (a mostani már egy jóval visszafogottabb verzió). Tök magamnak írtam, aztán tapsikoltam, ha valaki reagált rá. Aztán olyat akartam, ami hasznos, amire reagálnak, ami érdekelhet másokat. Ebből két kérdés is felvetődik.
  Mi a hasznos abban, hogy leírom, mit ettem, milyen tornát csinálok, stb.? Jogos. Mégis, szerintem tud inspirálni, jó kedvre deríteni, motiválni. Lehet, hogy nem csinálom jól, vagy nem mindig, vagy nem eléggé. Szeretnék ebben fejlődni. Szeretnék érdekeset írni.
  A másik kérdés: mégis miért akarok én reakciót? Ennyire szeretném, ha körberajongnának? Ennyire vágyom a figyelemre? Esetleg nem kapom meg ezt magánemberként? De. Nagyon szeretnek és megbecsülnek és figyelnek rám a környezetemben, ez ettől független. Akkor is szerettem írni, amikor még a középsuliban még több ember ismert, volt nevem a suliban (DÖK tag, iskolaújság főszerkesztő). Szóval nem ebből ered. Valahogy érdekel a többi ember. A szűk környezeten, ismerősökön túl is. Nem azért, mert szeretnék még több ismerőst, vagy egyedül érzem magam. Nem tudom elképzelni, hogy óriás blogszülinapokat tartsak, találkozókat szervezzek, de szeretek együtt gondolkodni, reakciót kiváltani, hogy mozogjon a világ. Érdekel, mi van a világban, szerintem van közünk hozzá (sőt!) és tudunk ezen változtatni. Ettől függetlenül nem csak (sőt, egyelőre szinte egyáltalán nem) társadalmi kérdésekről írok, mert a társadalom is egyénekből épül fel. Az egyének is legyenek rendben, aztán majd alakuljanak a lokális és globális dolgok is. De persze, valamilyen szinten bennem is munkál az, hogy jó dolog láthatónak, értékesnek, hasznosnak lenni. Akár nagyobb körben is. Szerintem én még egészséges határokon belül mozgok. De más másképp láthatja.

  Egy kicsit ettől amúgy új lendületet kaptam, hogy szülessen több hasznos, hosszabb távú cikk is, ami nem csak egyszer olvasós, kávé szünetes (nem becsülöm le azt sem, mert arra is van szükség). Illetve átgondolom kicsit a magánélet/blogélet határát is. Eddig ezzel annyira nem kellett foglalkozzam, mert nemrég óta indítottam be jobban a blogot.

  Amúgy régebben is akartam újságíró lenni, azért, hogy elgondolkoztassam az embereket. Szóval jó lenne visszatérni erre az útra. Maradhat a Hajrá hétfő és a Kreatív kedd, de igyekszem majd időt szánni a hosszabb lélegzetű, komolyabb, gondolkodósabb bejegyzésekre is, mert azért szoktam gondolkodni is. Másról is, mint hogy mit főzzek ma, vagy hová időzítsem be a napi tornám. :)


Ti miről olvasnátok szívesen a blogban?

Hajrá hétfő #24


Szép hétfőt Mindenkinek!

  Itt a tavasz, panga-pity! (Általános iskolában mondtuk ezt és most eszembe jutott.) Remélem, mindenki erőtől és jókedvtől duzzad! Ha mégis kissé álmos lenne, akkor most nagyon jókat lehet délután pihenni a tavaszi napsütésben (ha épp nem esik az eső), és addig is együnk annyi zöldséget-gyümölcsöt, amennyit tudunk, hogy visszanyerjük az erőnket!
  Változtattam a szezonális cikkajánlókat is, így az oldalsó sávban már néhány tavaszi bejegyzésemre tudtok kattintani és inspirálódni.

  Az elmúlt héten sikerült minden hétköznap reggel megcsinálni a farizomtornámat!
  Egy órai interjús helyzetben fölmerült, hogy tudom összeegyeztetni a sok önkénteskedést-sulit-munkát a párkapcsolatommal, hogy bírom. Hát, a szuper szervező-tervező-időbeosztó rendszeremnek hála, meg annak, hogy tényleg meg is tervezem előre a hetem. Tudom, mi szeretném, ha beleférne és megtalálom neki a helyet - és csinálom. Pl. a mozgással most ezt a heti beosztást találtam meg, jobb, mint egy hónapra (vagy többre) előre tervezni. A múlt héten a farizomtorna ment minden hétköznap reggel, a mostani hétre 2 napra is beidőzítettem egy kis reggeli futást, amikor épp később kezdek a suliban. És nincs kilóbeli vagy centibeli elvárás, csak az, hogy csináljam és folyamatos legyen, akkor a testem úgyis rátalál a neki ideális súlyra és alakra. Menütervet is írunk, és tudom, hogy a 10-15 perc, de akár csak a 3 perc sem kevés idő, lehet hasznosan eltölteni. Úgyhogy elég aktív vagyok, de meg van szabva általában, meddig tart az aktív időszak, és honnantól kezdődik a pihenés. Akkor szigorú pihenés van.

  Ami még vár rám a héten: Pedagógus-interjú, úszás (ebben a hónapban kétszer megyek, mert februárban kimaradt), barátnős találkozó, nővérem nálunk alszik, két segítő beszélgetés (a másik lány is újra jelentkezett a koliból!) és egy újabb anya-gyerek csoport. Hajrá!


Nektek mihez kell hajrázni?

2014. március 2., vasárnap

Tavasztervezés - Avagy mitől tavasz a tavasz (nekem) és mik az idei tavasz különlegességei

A féléves fordulóra kapott gyönyörű - már tavaszi - csokrom :)
  A kör bezárul, végre minden évszakból lesz tervezős bejegyzésem. Bár nem biztos, hogy ezek el fognak maradni, mert minden évben jönnek újdonságok az adott évszakhoz.
  A telem elég jól sikerült, bár csak egy igazi téli nap volt ezen a télen, azt sikerült kiélveznem. Még egyszer korcsolyázni is eljutottam. Vajsört nem készítettem (nem volt elég nagy a motiváció, nem voltak olyan nagy hidegek), de ettem sok-sok finomságot, kiélveztem, amit ki lehetett. És a vizsgaidőszakom is sikeresen zárult. A tél befejezése pedig nem is lehetett volna szebb, mint hogy a Kedves meglepett egy féléves házassági évfordulós vacsorával. Munka után, fáradtan erre hazaérni... Hát csodás dolog, na :)
  A tavaszunk pedig még csodásabb lesz, imádjuk mind a ketten a tavaszi napfényt és a nagy sétákat, biciklizéseket!

Mitől tavasz a tavasz?

- topánok
- színes harisnyák
- szoknyák
- vékony sálak, kendők
- parfüm, illatok
- virágok, zöldellő, rügyező és virágzó fák
- csodaszép kék ég
- napsütés
- nagy séták, kirándulások, biciklizések
- szellőztetések, friss levegő
- eper, cseresznye, köszméte, meggy, ribizli, zöldborsó, spenót
- új frizurák, megújulás
- szerelem
- mosolygós arcok

Ami még idén tavasszal vár rám:

- 4. évforduló a Kedvessel
- Anya szülinapja, Sógorom szülinapja, baráti szülinapok
- Színes Harisnyák Világnapja
- Színes napok
- tavaszi vizsgaidőszak, előtte pedig jó sok beadandó
- első Kortárs filmklubos vezetésem
- romantikus utazás (bárhova!)
- szakmai gyakorlat (folytatás)
- új frizura



Nektek mitől tavasz a tavasz?
Milyen extra dolgok várhatóak erre a tavaszra?