A tegnapi naphoz még hozzáfűznék annyit, hogy végül nem néztem Veronica Marsot, hanem blogoltam, aztán begyúrtam egy pizzatésztát, és végül elmentem a Kedves munkahelyére, hogy együtt sétálhassunk haza.Hazafelé vettünk a pizzához még pár dolgot, illetve sört és bort. A pizzakészítés közben adódott némi nyűgösség, részben azért is, mert kissé alacsonyabb lett az ingerküszöböm a hasfájástól és émelygéstől, ami meglepett este. Csalódott is voltam, hogy nem kívánom a bort, pedig úgy elterveztem az estét, hogy milyen hangulatos lesz. Ittam kis svédcseppet, ment közben tovább a pizzakészítés és a Kedves és nagyon kedves volt (a név kötelez), enyhítette a nyűgösségem, és egy 6-osról sikerült levinnie 4,5-esre, aztán elmúlt a hasfájás, émelygés, úgyhogy végül elég kellemes kis esténk kerekedett. A Kedves Hős lett! Az a finom Tokaji sárgamuskotály, szegény, nem kapott valami jó minőségű dugót, a dugóhúzó csak a fél dugót tudta kiszedni, az alsó fele benne maradt az üvegben. Dilemma, mit csináljunk. Belökni még se kéne... Az összes csavart a Ferenc téren hagytuk a felújítás miatt. Mi legyen? Végül a Kedves talált egy ittmaradt, kósza csavart, amit betekert, ráhurkolt egy cipőfűzőt (Timdérem, ez Tőled van! Valamelyik ajándékomat kötözted át vele), és azzal húzta ki. A csavart. A dugómaradvány nem mozdult. Nem volt nagyobb csavarunk itthon, mi legyen? Hát az egyik szekrényből kicsavart egy nagy, ikeás csavart, azzal próbálkozott. Elsőre csak a madzag jött, de azt vissza tudta hurkolni a csavarra, és sikerült! Az én Hősöm kiszedte a dugómaradványt! Sajnos minimális parafa maradt az italban, a Kedves próbált kiszedni a kisujjával, de egy férfi kisujj oda nem elég vékony, az én ujjam viszont igen, úgyhogy kiszedegettem, amennyire tudtam - így részese lettem a hőstettnek - és koccintottunk a sikeres akció után. Ezután természetesen néhány NCIS következett és végre időben feküdtünk le aludni.
Ma reggel folytatódott a regenerációm. Sajnos reggel elég vacakul aludtam, össze-visszaságokat álmodtam, kissé morcosan és kómásan ébredtem. Nem is kísértem el most a Kedvest, inkább itthon maradtam. Megettem egy fél grépfrútot, hogy beindítsa az emésztésem, megnéztem egy Veronica Mars részt, aztán nekiálltam tornázni.
Tudni kell (vagy lehet) rólam, hogy nem nagyon bírom a monoton dolgokat - pl. minden nap ugyanazokat a gyakorlatokat megcsinálni, csak többször és egyre többször. Az ilyen tornasorok nem nekem valóak. Ami nekem bejön, az az, ami változatos, vidám, élvezem is közben. Nem hajt eléggé az, hogy nem baj, most szenvedek egy kicsit, de utána majd milyen csinos leszek. Ettől még nem lesz élvezetes.
Úgyhogy választottam egy CD-t, Travie McCoy-tól a Lazarust. Vidám, összesen kb. 30 perces, ideális elsőtornázóknak vagy hosszú idő után újratornázóknak. Vagy csak nekem. Az első 2,5 szám bemelegítés volt, táncolgatás, térd- és sarokemelés, hullahoppkarikázás. Utána következett egy kis vádli (szék mögött állva aprókat föltolni, mindig lábujjhegyen maradva, a sarkat nem letéve), nyújtás. Azt hiszem, ezután jött a belső comb, a multifunkcionális Body Trimer mell és combizom erősítőmmel, és nyújtás. Hasizom, jó sok haspréssel, simán és oldalirányban is, majd nyújtás. Azt hiszem, ez után megint táncikáltam egy sort, aztán farizmoztam. A farizomhoz a youtube-on találtam egy remek gyakorlatsort, amit ha valaki minden nap megcsinál, érzés szinten szerintem kb. 2 hét után lehet érezni a változást. De csupán néhány gyakorlatot is ki lehet belőle emelni, én legalábbis ezt tettem, azt variálgatom, növelem az elemszámot. Ezután egy sor mellizom következett a már említett multifunkcionális eszközömmel, aztán még egy kis farizom és egy jó adag nyújtás. Végére is értünk a CD-nek. Persze közben jó sokat ittam. Az a jó az otthontornázásban, hogy bármikor ihatok, nem maradok le semmiről, és hangosan énekelhetek a zenével együtt.
Már tegnap is kiöntöttem egy 2 literes üvegbe egy adag vizet, hogy azt aznap meg kell igyam. Tegnap nem sikerült mindet, de volt, hogy pohárból külön ittam, nem az üveg vízből, úgyhogy azért megvolt a 2 liter. Ma már most sokkal jobban állok, a tornázás közben kellett a víz. Talán több is lesz, mint két liter.
És végre pedig végére értem a mosogatásnak! (az első kép már csak az utolsó adag mosatlant ábrázolja, az összes mosatlan nem fért volna rá egy képre)
A mosogatás után leültem, elolvastam a mai napra a verset az Új szerelmes kalendáriumból. Janus Pannoniust nem kedveltem túlzottan általánosban, de ez a verse tetszett. Nem túl művészi vagy eredeti, de így kell beszélni egy lányhoz, igen. Így kell látni, ha szerelmesek vagyunk. Ő szebb és jobb mindennél és mindenkinél. A hibái ellenére, vagy épp azért, azokkal együtt.
Janus Pannonius
Ágnesről
Életem, Ágnes, amint a szemed lángjába te-
[kintek,
páros csillagnak vélem a két szemedet.
Százszor szebb az, mint az egész tele-csilla-
[gos égbolt.
szebb, mint Vénusszal fönt ragyogyó
[Jupiter,
szebb, mint Sziriusz, állócsillagok éke, ha véle
fent van a Sarkcsillag fényes iker-tüze is.
Nemes Nagy Ágnes fordítása
