2013. szeptember 11., szerda

Napi vers #2

  Eredetileg ezt szántam első versnek, amíg meg nem kaptuk az esküvői versünket Apától. :)
Kibogoznom nem sikerült, de nagyon megfogott a hangulata. A verset az Új szerelmes kalendárium c. gyűjteményben olvastam.


Cesare Pavese: Sóból és földből
Sóból s földből eredt 
a tekinteted. Egy nap 
kilúgoztad a tengert. 
Forró növények álltak 
akkor a közeledben. 
Ágávé és leánder. 
Mindent szemedbe zártál. 
Benned sóból és földből 
van érverés, lehellet. 
Nyálát forró szeleknek, 
a kánikula árnyát – 
mindent magadba zártál. 
Te vagy ott kint a földek 
rekedt hangja, a kis fürj 
búvó kiáltozása, 
a kőből áradt hő. 
A föld mind fájdalommal 
s fáradtsággal szinültig. 
Az éj jöttével elhal 
mozgása a parasztnak. 
Te vagy a nagy fáradtság 
s az enyhületadó éj. 
Zárt vagy te, mint a szirtek, 
mint a fű és a föld, 
munkálkodsz, mint a tenger. 
Nincs olyan szó, amely 
birtokba venne téged, 
mely bezárhatna. Halmot 
raksz, mint a föld, hogy élet 
legyen belőle, édes 
lehellet, hallgatás. 
Kopár vagy, mint a tenger, 
akár egy szirt virága, 
s egyetlen szót sem ejtesz, 
s nem szól hozzád se senki.

Somlyó György fordítása

2013. szeptember 10., kedd

Kreatív kedd #1

  Ez a kreatív kedd dolog már egy ideje foglalkoztat, a nővéremtől jött amúgy az ötlet, hogy ők a vőlegényével tartanak ilyen kreatív keddeket. Most már én is fogok tartani a blogon.
  A kreativitásba beletartoznak nekem a "klasszikusok", úgy mint a rajzolás, festés, hímezés, varrás, agyagozás, origami, barkácsolás, írás, zeneszerzés, éneklés, stb. De egy ötletes lakberendezés, rendszerezés, bútorelhelyezés is. De kreatívak vagyunk akkor is, ha egy problémát másképp közelítünk meg, ha egy adott épületet ezúttal nem jobbról, hanem balról kerülünk meg, ha új szóval fejezzük ki magunkat, ha kék csat helyett pirosat teszünk a hajunkba, ha kipróbálunk egy új fűszert... Ha próbálkozunk, újítunk, elrugaszkodunk. Ilyenekről fognak szólni ezek a keddi bejegyzések. Nem mindig feltétlen aznap csinálom meg, amikről írok, és Nektek sem feltétlen kedden kell kreatívkodni (meg persze egyáltalán nem kell semmit), csak ezeken a napokon osztok meg ilyen ötleteket és várom Tőletek is, hogy miket kreatívkodtatok az elmúlt héten, vagy mit terveztek a jövőben.

  Az első kreatív keddre azt a muffint hoztam el Nektek, az utolsó muffinomat hajadonként, az esküvői héten készült. Az alapja az a muffin recept volt, amit az egyik barátnőmtől kaptam a leánybúcsús receptes mappámba, de mivel nem volt itthon minden összetevő, így kicsit módosítottam.


Az én verzióm hozzávalói a következők (12 db-hoz):
- 6 (közepesen púpos) ek liszt (én durumlisztből készítettem)
- 2 tojás
- kevés olaj (kb. 1 dl)
- 3 mérőkanál cukor (nekünk olyan fa cukros kanalunk meg, saccperkábé egy púpos ek lehet 1 mérőkanál)
- 4 tk kakaópor
- 1/2 cs. sütőpor
- kevés víz (kb. 1 dl)
- 10 db kis méretű szilva
- kevés nutella
- kevés méz

Elkészítés:
  A lisztet, tojást, olajat, cukrot, kakaóport, sütőport és a vizet szalagos habverővel összekeverjük. A szilvákat megmossuk, kimagozzuk, apróra vágjuk és kanállal belekeverjük a muffin tésztájába. Ezután a tésztát belekanalazzuk a muffinformákba. A muffinokra egyenként egy kevés nutellát és egy kevés mézet teszünk (nem éreztem nyersen elég édesnek a tésztát, ezért jött ez az extra ötlet), majd betesszük sülni a muffinokat, előmelegített sütőbe. Kb. 180 fokon, 15-20 perc alatt megsülnek. Isteni finomak! :) Azonnal elfogyott az összes. Amelyik muffin forma nagyon tele volt, abból a méz kicsit kicsorgott és odasült, de ez legyen a legnagyobb bajom (kivételesen nem én mosogattam el :P), az íz mindenért kárpótolt!


És Ti mit kreatívkodtatok mostanában vagy mit terveztek?

2013. szeptember 9., hétfő

Az iskolapszichológusi pályáról - ajánlott tesztek, képzések, módszerek és tapasztalatszerzés

  Szép hétfőt Mindenkinek! Nekem most kezdődik az egyetem, úgyhogy indítsuk a hetet egy kis szakmai bejegyzéssel.

  Idén úgy döntöttem, határozott lépteket teszek a célom felé, hogy biztosan el is érjem és ne csak tingli-tanglizzam az egyetemen (hozzá kell tennem, jó tanuló vagyok, de úgy érzem, ezen felül is kell valamit csináljak, ha jó akarok lenni a szakmámban). Már írtam karriertervezős bejegyzést is és készítettem interjút iskolapszichológussal és családterapeutával is, ezúttal a nagyobb lélegzetű interjú helyett csupán 2 kérdést tettem fel, azt azonban 10 iskolapszichológusnak.
 Végül hárman tiszteltek meg válaszaikkal. Rajtuk kívül a Moly-on és a karriertervezős bejegyzésemhez is érkeztek hozzászólások, amelyek tartalmát szintén beépítem ebbe a bejegyzésbe.
   Ezeket kérdeztem:

- Milyen módszerek és tesztek elsajátítását javasolná leendő iskolapszichológusoknak?
- Milyen jellegű tapasztalatszerzésre van lehetősége egy leendő iskolapszichológusnak akár már a mester képzés alatt, Ön miket ajánlana?

  A válaszokat igyekszem vázlatosan összefoglalni, hogy jól átlátható legyen, emellett egyéb tanácsokat, történeteket is kaptam, melyeket szó szerint idézek.

  Első válaszadóm Pál Bottyán László volt, aki többek között a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola iskolapszichológusa is (ezen keresztül találtam rá). 2006 és 2009 között kettő budapesti iskola és egy óvoda, 2012 óta öt budapesti középiskola iskolapszichológusa.

Tesztek

- számos teszt, pl. IQ tesztek, MSSST
- pályaorientációt segítő tesztek
- rajztesztek

Módszerek, képzések

- tanári végzettség előny, hogy boldogulni tudjon egy osztállyal

Tapasztalatszerzés

- önkéntes munka: pl. Kortárs segítő csoportnál, drog-segély szolgálatnál, iskolapszichológusnál, gyermekvédelmis kollégánál
- "született" pedagógusok óráinak hospitálása
- interjú készítése egy szupervízorral, akihez iskolapszichológusok járnak

Egyéb tippek, megjegyzések

  "Véleményem szerint a pszichológia szakra jelentkezés feltételeként kellene szabni például egy önismereti pszichodráma csoport "elvégzését"."

  "Legyen képes az egyéni konzultációra. Legyen választott mentora, aki szakmailag segít. Legyen:
- nyitott és szakmailag fejlődőképes
- tisztában a gyermekek és szülők jogaival és kötelezettségeivel
- tisztában a más kollégákkal való együttműködés lehetőségeivel
- elnéző a többségében beképzelt klinikai szakpszichológusokkal, akik túl sokat képzelnek magukról
- etikus munkájában
- tisztában a munkaköréből és végzettségéből fakadó kompetenciájával
- legyen képes iskolán belüli kutatások, felmérések végzésére
- képes az adminisztrációra
- képes lelki egészségének megőrzésére"
  Az második válaszoló egy pályaelhagyó pszichológushölgy, az ELTE-n végzett 2009-ben tanácsadás szakirányon. Egy évig dolgozott iskolapszichológusként 3 szakközépiskolában egyszerre, jelenleg tanártovábbképzéseket tart és doktori tanulmányait végzi.

Tesztek

- terápiában általában nincs szükség tesztekre
- szűrővizsgálatokhoz kellhetnek (pl. figyelemteszt, intelligencia teszt) - bár a legtöbb esetben "normális" eredményt kapunk az intelligencia teszten, mivel elég széles skálán mozog a normális, az értelmi fogyatékosság már korábban megmutatkozik. Ráadásul az iskolapszichológus eredménye nem hivatalos, nem lehet vele diagnózist vagy szakvéleményt kiadni, felmentést eszközölni.
- tanulási stratégiára vonatkozó tesztek (a tanári munkát is segíthetik)
- pályaorientációs tesztek (egyéni visszajelzéssel)

Módszerek, képzések

- rövid dinamikus módszerek
- csoportos tanácsadással kapcsolatosak.
- Nem a terápia és az egyéni tanácsadás az iskolapszichológus fő profilja. Itt ajánlja egyik blogbejegyzését: http://orasmester.blogspot.hu/2013/01/az-iskolapszichologus-mint-vitamin.html#more

Tapasztalatszerzés

- Iskolában tanítási gyakorlaton (régebben a pszichológia még tanárképes szak volt)
- külső iskolai gyakorlaton
- iskolapszichológiai terepgyakorlaton (kurzusként felvehető)
- Kortárssegítő
- Szakmai napok
- vendégoktatók tréningjei
- Iskolapszichológia Módszertani Bázis találkozói

Egyéb tippek, megjegyzések

  "Egyszerűen rabul ejt ez a szakma, olyan gyönyörű, bár nem könnyű megteremteni a munka feltételeit, tartani a kereteit, beágyazódni a szervezetbe. Szerettem kamaszokkal dolgozni, aztán amikor bátrabb lettem, a tanárokkal is. Mostani munkám során tanárokat mentorálok, tanártovábbképzéseket tartok, amikor csak alkalom nyílik rá (sok más rétege is van a munkámnak). Emellett most a digitális nemzedéket vizsgálom doktoranduszként a tanulási-tanítási folyamatban, a változó képességprofil szemszögéből."

  Harmadik válaszadóm egy 54 éves másoddiplomás pszichológushölgy, akinek tanár az eredeti végzettsége. Három igen jó gimnáziumban dolgozik, immáron ötödik éve. Osztályfőnöki órák keretében tart tematikus foglalkozásokat többek között stresszkezelésről, konfliktuskezelésről, pozitív gondolkodásról és párkapcsolatról. Ezen felül sok gyermek keresi fel egyéni konzultáció céljából.

Tesztek

- három tesztet használ rendszeresen:
- Beck depresszió teszt
- Tenessey énkép teszt
- Cloninger-féle személyiségteszt
- ezen felül:
- Rövid kérdőív a stresszről
- Tanulói stressz kérdőív
- POGO
- Családi kapcsolatok kérdőív, stb.

Módszerek, képzések

- elsősorban rövid, behatárolt módszerek alkalmazására van lehetőség
- kognitív
- autogén tréning
- négyüléses serdülőkonzultáció

Tapasztalatszerzés

  "Egyéb tanácsaim: Iskolapszichológusnak lenni csodálatos dolog, de igen sok lelkierőt, energiát igényel, hiszen sokszor szembesülünk olyan feladatokkal, ahol a nehéz , szívszorító helyzetben lévő diák nem beteg, csak megváltozhatatlan helyzete miatt krízisben van. Ilyenkor nem tehetünk mást, mint próbáljuk megtartani. Megtartani az tud, aki stabilan áll a lábán, a világban. Aki iskolapszichológusnak készül, dolgozzon önmagán, mert használhat bármilyen módszert, a személyiségével, a saját energiájával "gyógyít". A másik fontos dolog az elköteleződés. Sokkal könnyebb úgy dolgozni, ha a pszichológus képes azonosulni, elköteleződni az iskola értékrendje mellett, ha van ilyen. Ezért célszerű eleve úgy választani iskolát."

  Kommentelőim a következő tippeket adták:

Tapasztalatszerzés

- Felismerés Alapítvány (igazi tapasztalatot ad, sajnos fizetős) - köszönet @hello.agi-nak a tippért!

Módszerek, képzés

- autogén tréning a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesületnél (a legrövidebb és legolcsóbb képzés, amit a magánéletben is lehet hasznosítani) - köszönet a tippért @Anaria-nak! Mások is ajánlották, valóban érdemes lehet megpróbálni :)

  A tippeken kívül biztatást és elismerő szavakat is kaptam, továbbá lehetőséget további kérdések feltételére és még óralátogatásra is! Úgyhogy mindenkit csak biztatni tudok, hogy induljon el, ismerkedjen leendő szakmájával és a szakmabeliekkel! Hasznos ötleteket, tapasztalatokat, és nem utolsó sorban kapcsolatokat is szerezhet.
  Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni az összes válaszadónak a segítségét, idejét, energiáját!

(Képek innen és innen.)

2013. szeptember 8., vasárnap

"Sorozatolás" 4 - Odaát

Odaát (Supernatural, 2005-)


  Az Odaát volt az a sorozat, amit a gimiben elvből nem néztem, mert hát annyira menő volt és már a fülemen folyt ki a sok démonos-vámpíros-vérfarkasos cucc. Én ezt a sorozatot csak szupertermészetesnek hívtam, amikor az osztálytársaim cserélgették a dvd-ket.
  Aztán eljött az az idő, amikor kifújt a Dr House, az NCIS, a Star Trek, de még a HIMYM is, és keresni akartunk valami új sorozatot. Akkor jutott eszébe Csabinak az Odaát, mert ő régen látott belőle pár részt és tetszett neki. Rábólintottam. És nem mondom, hogy a világ legjobb sorozata, és biztos, hogy a két főszereplő külsejének jelentős szerepe van a sorozat sikerében, de a fenébe is, baromira hiányoznak a fiúk és az ő hülyeségeik, szóval várom már a 9. évadot.

  Az alapsztori amúgy az, hogy adott egy (jóképű) testvérpár, Sam és Dean, (Az elején totál megkavart, hogy a Szívek Szállodájából ismert Dean (Jared Padalecki) most Sam, és a testvérét (Jensen Ackles) hívják Dean-nek. Sokáig kevertem a neveket. De jót tett a srácnak ez az új szerep.) akiknek az apja eltűnt és elindulnak megkeresni. A dolgot bonyolítja az, hogy az apjuk egy úgynevezett vadász, aki mindenféle sötét lényekre (démonokra, szellemekre, alakváltókra, vámpírokra, boszorkányokra, stb.) vadászik, illetve Dean is ezt csinálta vele, de Sam Stanford-ot választotta, tovább akart tanulni. Ám a család mindenek előtt, hát elindult megkeresni Deannel az apjukat. Persze mindenhol sötét lényekbe botlottak, akiket el kellett tenniük láb alól. Sam az elején még azt gondolta, van lehetősége kiszállni, majd rájött, hogy nincs...

  Most kicsit hadd szóljak a szereplők fejlődéséről. A sorozat immár 8 évadot élt meg, de a szereplők, hát... Nem mondom, hogy nem változtak, de hogy fejlődtek-e, azt nem tudom. Egy kicsit. Talán. Egy idő után azért nagyon fáj, hogy újra és újra azzal kínozzák önmagukat és a másikat is, hogy eltitkolják az érzéseiket vagy bizonyos fontos történéseket, hazudnak a másiknak (persze az ő érdekében), nem bíznak egymásban, túlvédik a másikat, stb... Könyörgöm... Mindezt persze azért, hogy aztán nagy és érzelmes jelenetek során egymás nyakába borulhassanak, hogy mennyire sajnálják az egészet és hogy ezentúl nem így lesz. De, így lesz.
  Olyan változások voltak, hogy épp ki akar kiszállni a vadászosdiból és szeretne végre normális életet élni, feleséggel, kölykökkel meg fűnyírással. Aztán persze hogy, hogy nem, egyikőjüknek sem jön össze. Azért valahol megértem azokat a sorozatban megjelenő fanfiction írókat, akik beteges kapcsolatról írtak a két fiú között... mert tényleg elég furák. Család ide vagy oda... azért na.
  A fegyvereket tényleg a kezükhöz kötözhetnék, a démonokat megkötözve sem kéne magukra hagyniuk és semmiképp sem szabadna velük alkut kötniük (ebben már fejlődnek).
  Amúgy alapfelállásban Dean a macsó, a harcos, a mindig a nők körül lebzselő, egy éjszakás kalandok mestere, de hopp, a sorozat közben kiderül, hogy azért van szíve; Sam pedig az érzékeny, az okos, az agy, akiről pedig persze kiderül, hogy van sötétebb oldala is.

  És a sok szándékos butaság ellenére is (amit gondolom azért követnek el újra és újra, hogy legyen feszültség és izgalom), valamiért szerethető az egész. Teli van tök jó karakterekkel - akikkel azért bánhatnának barátságosabban is, nem kéne mindenkit kinyírni, de jó, hogy egy ilyen démonos-szellemes sorozatról van szó, így néha még viszontláthatjuk a holtakat is :P
  Na meg nem beszélve a sok marhaságról, amivel időről-időre fűszerezik a sorozatot (pl. ez a videó, meg a sok utalás).
  Illetve mókás nézni, hogyan változnak a szereplők - főleg Sam és az ő frizurája :D És ahogy kisfiúból férfi lesz. Deannek csak a szarkalábai jelennek meg :) Sam frizurája nem csak engem fogott meg, a google is kidobja, hogy "sam winchester hair evolution"
  Ó, és éljen az a csodaszép Chevy Impala!!
  Hát, szép vasárnapot! :)

Sam hajai 1-6. évad
Sam haja 1-8. évad,
azért a 7-nél-8-nál már könyörögtem, hogy vágassa le!
És Dean a csodaszép Chevy Impalával :)

(Képek innen, innen, innen és innen.)

2013. szeptember 7., szombat

Az esküvőről #2 - Helyszínek


  Polgári szertartásunk volt, nem is volt kérdés, hogy lesz-e egyházi vagy sem, mivel egyikünk sincs megkeresztelve és nem is gyakorlunk semmilyen vallást, így ez kimaradt. Eredetileg Gödöllőre terveztük az egészet, aztán hogy, hogy nem, mégis csak Budapestre esett a választásunk. Akkor pedig már a hozzánk legközelebb esőt, a IX. kerületi házasságkötő termet választottuk. Két perc gyalog, 80 fő elfér ülve, kb. 30 állva és nagyon szép belülről. Hátránya, hogy csak szombaton tartanak esketést és szerintem elég drága, bár a budapesti viszonylatokat nem ismerem. Persze, ha csak 4-en mentek be, tanúkkal, akkor ingyen van, ez is lehet egy megoldás. Ha csak nagyon szűk család, 10 fő, akkor is elég olcsó. Ezután már kb. a duplája, de akkor már fél órát bent lehettek, szertartással, gratulációval együtt. Ezen felül minden plusz dolog (zene, pezsgős koccintás, gyertyagyújtás, stb.) plusz költség. Végül mi gerilla akcióval vittünk be furulyást (Apát), mert csakazértse fizettük be a plusz x ezer forintot a zenéért, 3 számért, főleg, hogy mi csak egyet szerettünk volna, nem hármat. Jól fogadták amúgy, szóval az emberekre egy rossz szavam nem lehet, mindenki kedves és készséges volt. Összességében ajánlom a helyet, de persze a város másik végéről nem biztos, hogy megéri idejönni, nekünk így jól alakult.

A torták balról jobbra: tejszelet, cukormentes répás-kókuszos torta, oroszkrém,
túrókrém, mézes-mandulás-diós, fekete erdő, citromos-banános és csokis
  A szertatás utáni rész lebonyolítására a számos verzió közül végül azt választottuk, hogy csak együtt vacsorázás lesz a násznéppel, nem lesz lagzi. Ez az evés-ivás a (ahova mindenkit meghívtunk, végül kb. 50-en voltunk) este 8-9-ig volt tervezve, ezután még a szűk kört meghívtunk hozzánk a lakásba, személyesebb beszélgetésre, illetve itt volt még pár meglepetés is, amikről majd egy másik bejegyzésben írok.
  Az össznépi evős-ivós dologhoz a Csibefalat nevű helyet választottuk. Szemeztünk vele már egy ideje, aztán még tavasszal valamikor bementünk a Kedvessel és a Nagyival kipróbálni, és isteni hamburgert ettünk, a Nagyi meg rántott karfiolt és sült krumplit, mindezt elég jutányos áron. Később is mentünk még hamburgerért, akkor már nézelődtünk, hányan, hogyan is férnénk el itt. Végül bementünk megkérdezni, hogy vállalnak-e esküvőt, és igent mondtak.
  A helyet egy roppant szimpatikus házaspár vezeti. Végre egy olyan helyre bukkantunk, ahol az esküvő szó hallatára nem jelentek meg dollárjelek a tulajok szemében, hogy hohóó, akkor most elkérhetünk 3x annyi pénzt. Mert volt ilyen, ha szülinapról lett volna szó, akkor x ezer forint, bármit bevihetünk és még tortát is adnak ajándékba, ha esküvő, akkor már a háromszorosa, nem vihetünk be semmit és semmit sem kapunk ajándékba. Pedig a kondíciók nem változtak. Mindezt egy telefonbeszélgetés alatt képes volt eljátszani az illető. Szóval a Csibések végre nem ilyenek voltak. Sőt. Nagyon kedvezményesen tarthattuk ott az esküvőt és mindent meg lehetett velük beszélni, hogy mit szeretnénk, hogy szeretnénk, segítettek, amiben tudtak. Csodaszép csokrot is kaptam, ami csak csütörtökön kezdett el kókadni, kis díszeket is raktak ki, meg fehér lufikat. A személyzet így túlórázott, de akármikor összeakadt valamelyikőjükkel a tekintetem, azonnal mosolyogtak. Jó hangulat uralkodott végig, mindent egyeztettünk közben is, hogy most mi, hogy legyen, mi következik. Az étel pazar volt, mindenki csak dicsérte. Mindenki megtalálta a neki valót, pedig volt vegánk és cukorbetegünk is. De az összes eszembe jutó érzékenységű vagy diétát követő emberke is össze tudott volna magának állítani szerintem egy ínycsiklandó menüt.
  Remélem, nem vettük el a kedvüket a rendezvényszervezéstől (mi voltunk a bátor első jelentkezők), hanem inkább meghoztuk hozzá a kedvüket, mert tényleg csak ajánlani tudom őket. Remélem, még sokáig fog jól menni az üzlet és minden évfordulón visszatérhetünk hozzájuk! :)

  A fenti képen látható tortákat pedig szeretném megköszönni Kedves Családtagjainknak, akik előtt le a kalappal! Szerdán sikerült megenni az utolsó szeleteket. (A Csibéseknél ezeket is behűthettük, köszönjük!)

  A Csibések díszein kívül pedig ezer hála Nővérkémnek a kék lótuszokért! A vendégek is odáig voltak értük :) Itt a hozzá tartozó youtube videó.

Manta cica a tradicionális lótuszokkal
(nem teljesen színhű kép, de annyira cuki!)
Itt van színhűbb változatban a lótusz :)
A Csibésektől a csibés dísz :)