Első dolgok

Az ember életében ha valami először történik, azt általában megjegyzi. Vannak neves első dolgok. Első nap a suliban, első könyvélmény, első csók, első szeretkezés, stb. stb. Kinek mi a fontos.

Na hát nekem az utóbbi egy hétben több első dolog is adódott.

Képzeljétek, múlt héten szerdán először főztem a koliban paradicsom levest. Totál egyedül, villanytűzhelyen. Se anyai jó tanács, se normális melegedési/főzési idő. De sikerült! Az egyetlen probléma az volt, hogy kb. 5-6 Dorka-adagnyi lett, így aznap is 2x ettem belőle, meg másnap is.. És így is maradt egy kicsi, amit ki kellett önteni, mert mentem haza. És annyira nem lett jó, hogy felajánljam a szobatársaknak :P

Tegnap pedig életemben először mostam! (és teregettem, azt nem először) Kis segítséggel, mert féltem az ismeretlen és félelmetes mosógéptől. De itt is sikert arattam, ma szedtem be a ruhákat!

Most pedig életemben először megyek piláteszre. Úgyhogy pááá!

Aerobic

Az egyetem.. Az egyetem első hete után kicsit leamortizálva, összekuszálódva estem haza csütörtök este. Hétvégén kis lélekrendberakás, napló írás (hagyományos, mert olyan is kell), család, szerelem, barátok, minden. Jól esett.

Az egyetem második hete pedig ma kezdődött. Hát még ma sem nagyon tanultunk semmit, az infót pl. végig játszottam, de azért már elindult valami.. Már végigtartották az órákat. Viszont rengeteget ültem. 3xmásfél óra, plusz az ebéd.. De ma, ma elmentem aerobicozni. A szembeszomszéd lehívott. Hát nagyon kétségbe lehettem esve, tényleg mozgáshiányos voltam, hát rábólintottam. És milyen jól tettem. Feltöltött jókedvvel :) Meg egy adag izomlázzal. Holnap biztos kijön. De már ma is fáj a derekam környéke :P Holnap este pedig úszás! Beindult az élet.

szocializálódás

Tegnap este már jobb volt, meg ma is. Kis szoicalizálódás. Az iskolalátogatási is megvan, lesz bérlet, meg sok utazás. Elindult.

Őszi éjjel..

Illetve hát nem is éjjel, csak eljött az ősz, és az "Itt van az ősz, itt van újra" túl elcsépelt, és ősszel kapcsolatban ez a Weöres Sándor versike jutott még az eszembe.

A nyár második fele úgy eltelt, mint a sicc, egy pillanat alatt. Volt még egy kis evezés, Szigetőrség, utolsó túra, volt pakolászás, meg pihenés, utolsó napok kihasználása. Bár az utolsó nap... esett az eső, fújt a szél, kint már sötét volt, én a Kedvesen feküdtem, közben Bubble szólt, és tiszta karácsonyi hangulatom lett. Elkezdtem sorolni, milyen sütik szoktak lenni, milyen is a karácsony nálunk. Kellemes hangulat volt, bár kissé fura így augusztus 31-én...

Most pedig itt vagyok. A messzi Szegeden, egy McDonalds-ban - mert itt van wifi.. És azt érzem, hogy ez nem az. Amikor én bejelöltem, akkor ez lett volna, akkor egy olyan életszakaszban voltam. Elszakadás, önállósodás, kalandok, bulik, miegymás.. Most meg. Nem. Most nem. Már nem érzem, hogy csak úgy tudnék önállósodni, ha elmegyek 220 km-re hazulról. És már nem magányos kalandokra vágyom. Az ismerkedés sem vonz annyira, mint régen. Most nem az. Remélem, még változik...

10+1 könyv

Egy eddig magáról jelt nem adó olvasóm, bizonyos Panda nem régiben felkért, hogy legyek a játszótársa, és én ezt örömmel elfogadtam. A lényege az, hogy 10+1 könyvet (igen, az 11) kell ajánlani egy bejegyzésben, emellé pedig 5 másik blogolót bevonni a játékba. Először következzen az én 10+1 könyvem.

Elsőként Arthur Ransome: Fecskék és Fruskák című alkotását ajánlom. Illetve az ehhez tartozó folytatásokat. Hatodik osztályos korom környékén a kedvenc olvasmányaim közé tartozott ez a sorozat, és máig nagyra értékelem, még az is lehet, hogy újra olvasom. Kalandos történetek sora egy csapatnyi gyerekről (illetve két csapatnyiról), akik vitorlásoznak, kincset keresnek és mindenféle kalandba keverednek. Izgalmas, kikapcsoló, megmosolyogtató, élettel teli könyv.

A második Móricz Zsigmond: A boldog ember című mű. Móricz sosem tartozott a kedvenceim közé, nem is fog; de ez a könyve valahogy kivételes. Minden nehézséget bemutat továbbra is, de mégis valahogy derűs. Egyszerű ember élete, mulatságos és persze nehéz helyzetek soraival. Igazi nőcsábász volt ez a boldog ember. Szép az élettörténete.

Harmadikként Ingmar Bergman: Fanny és Alexanderját ajánlom. Forgatókönyv, bravúros forgatókönyv. Néhol misztikus, de mégis életszerű, frappáns dialógusokkal, olykor fejbekoppintós mondatokkal. A filmet is érdemes megnézni.

Negyedikként egy kortárs gyöngyszem, egy verseskötet. Friss tinta - mai gyerekversek. Egyszerűen élmény kézbevenni. Vicces is és szép is. Kicsiknek és nagyoknak is. Nem beszélve arról, hogy vannak benne Dorottya-versek ^^

Az szerencsés ötödik pedig Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál című regénye. És persze az egész Anne-sorozat, Váratlan utazás és a többi. Tizenévesen (még az elején) imádtam, de még most is. Ez is élettel teli könyv. Volt, hogy miután ezt olvastam, rámjött a takaríthatnék - Anya nagy örömére. Úgyhogy minden kedves szülő figyelmébe ajánlom ezt a könyvet! ;)

Hatodikként ismét egy kortárs. Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim. Darvasi László művészi alteregójának tárcái, novellái szerelmeiről. Mivel rövidek, könnyű vele haladni. Értékes szórakozás, intelligens humorral, furcsa élethelyzetekkel. Kedvenc novelláskötetem.

Fehér Klára: A földrengések szigete című regénye a hetedik. Azért különleges számomra, mert egy magyar sci-fi, ami kiemelkedően jóra sikerült. Nem nagyon olvasok sci-fit, de ezt elolvastam, és imádtam. Kalandos, ötletes, vicces, nagyon olvasmányos.

A nyolcadik Chaim Potok: A nevem Asher Lev című könyve. Szülinapra kaptam. Amikor az első mondatokat elolvastam, felnéztem: "Biztos, hogy ez nekem való? Ezt nekem szánták?" Egy hívő zsidóról szól, amit az elején kifejtett. Később kiderült, hogy nagyon is nekem való. Egy zsidó fiú, aki festő lesz és Krisztust fest. Sajnos hiába kerestem rá, úgy tűnik, egy fiktív festő, pedig nagyon kíváncsi lennék a műveire. Fantasztikus regény.

Kilencedikként következzen Terry Pratchett: A Kaszás című regénye. Lehengerlő humor, a Halál imádnivaló, azt lesi csak az ember, mikor kerül be ismét a történetbe. Az összes Pratchett könyvet ajánlom, a humora egyedülálló, nagyon szórakoztató.

Tizedikként Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála című kisregényét ajánlom. A téma nem túl derűs, a helyzet sem, de valahogy a főhős lelki folyamatai, belső monológjai olyan jól esnek az embernek - nekem legalább is jól estek. A felismerés, a fejlődés, a megnyugvás. És nem lett ömlengős, nem erőltet semmit. Egyszerű, tiszta.

Tíz plusz egyedikként pedig Biri Magdolna: Lélekveszélyben című könyvét ajánlom. Ha már a családban akad valaki, aki könyvet ír, aki történetesen az édesanyám.. Azt hiszem, ez a különleges hely, a plusz egyedik őt illeti. Emberi történetek, amelyeken első olvasáskor mind sírtam. A körítésben nem mindenkinek kell hinnie, a történetek akkor is tanulságosak.


Igyekeztem változatosan összeszerkeszteni a listámat, hogy mindenki találjon valami nekivalót. A sorrend nem minőségi sorrend, csupán csak ahogy haladtam a könyvespolc mellett, ilyen sorrendben kerültek fel a papírra (kivéve a 10+1.-et). Mindegyik segít így vagy úgy az életben, bizonyos élethelyzetekben. Vagy szórakoztat, vagy elgondolkoztat, vagy tettekre sarkall, vagy ezeket egyszerre.

Játszótársat választani nehéz... Én sem olvasok olyan sok blogot (mint ahogy ez Pandának is gondot okozott), de lássuk a listát: Peti, Timi, Andi, Aki úgy gondolta, hogy úgy van és Oximoron. Remélem, mindenki beszáll a játékba.